A "második agy" néven is emlegetett enterális idegrendszer az emberek szervezetében is jelen van. Most egy állatkísérlet során képalkotó eljárással azonosították a működését.
Mi lenne, ha kiderülne, hogy lelki egyensúlyunkat nem is a gének, a kisgyermekkori traumák vagy a környezet káros hatásai befolyásolják a leginkább, hanem a szervezetünkben élő egysejtű organizmusok milliárdjai? Egyre több tudományos kutatás feszegeti ezt a pszichológiát is fenekestül felforgató kérdést.
A bélrendszerben élő baktériumok hatással vannak a testsúlyra, és ha sikerül megérteni és szabályozni a működésüket, az elhízás elleni küzdelem új fegyverei lehetnek – derült ki egy amerikai tanulmányból.
Amerikai kutatóknak sikerült kimutatni, hogyan védekeznek a bélrendszer sejtjei a kórházi baktériumok által termelt méreganyagok ellen.
Európában minden ötödik-tízedik embernek vannak kisebb-nagyobb kitüremkedések, latinul divertikulumok a belein. Ezekben bármikor előfordulhat gyulladás, mely sok panasszal járhat, de a vegetáriánus étrenden élők között ez lényegesen ritkábban fordul elő.
A bélcsatornájukban lévő baktériumok alapján az embereket három csoportba lehet sorolni - állapították meg az európai uniós támogatással működő MetaHIT elnevezésű kutatási konzorcium szakemberei (http://www.metahit.eu). A projekt eredményeit a Nature tudományos magazin csütörtöki számában ismertették.
Egy kis méretű tanulmányban úgy találták brit kutatók, hogy a fehérjében dús, szénhidrátban szegény étrend mellett olyan változások jelentkeznek a bélrendszer, melyek hosszú távon hozzájárulhatnak a bélrák nagyobb kockázatához.
Gyomor-bélrendszerünkben tízszerte annyi baktérium lakik, mint ahány sejtből van a testünk, ezek a baktériumok befolyásolják az immunrendszerünket, egészségünket, vagy betegségeinket, de az emberszabású élőlények esetében évmilliók óta a gazda szabja meg, milyen baktériumok laknak benne. A korábbi tudományos világképet alaposan fölkavaró eredményeket a PLoS Biology legújabb száma közölte
