HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

Mi lenne, ha kiderülne, hogy lelki egyensúlyunkat nem is a gének, a kisgyermekkori traumák vagy a környezet káros hatásai befolyásolják a leginkább, hanem a szervezetünkben élő egysejtű organizmusok milliárdjai? Egyre több tudományos kutatás feszegeti ezt a pszichológiát is fenekestül felforgató kérdést.

„Az elmebaj kiindulási pontját általában a gyomor és a belek környékén kell keresni” – vélekedett a 18. század végén a modern pszichiátria atyjának tartott francia Philippe Pinel. Habár ezt a megállapítását szakberkekben évszázadokig hajlamosak voltak figyelmen kívül hagyni, manapság mintha visszaigazolnák Pinelt azok az egyre nagyobb lendülettel folyó kutatások, amelyek a bélrendszer működését meghatározó mikroorganizmusok és az emberi psziché közti kapcsolat feltárásán fáradoznak.

Az új évezred fejleménye, hogy a mikrobiológusok rájöttek: testünkben számszerűen döntő többségben vannak az egysejtű lények (baktériumok, élesztőgombák, archeák, és egyéb egysejtűek), amelyek jóval nagyobb hatással vannak az életfolyamatokra, mint azt korábban gondolták. A láthatatlan kis lények száma mintegy tízszerese a testi sejtekének, ha pedig a génállományukat nézik, kiderül, hogy 99 százalékban mikrobákból állunk.

A bélagy lakói

A jelenleg még gyerekcipőben járó tudományos kutatások különösen izgalmassá válnak, amikor azt kezdik feszegetni, milyen szerepet játszik a humán mikrobióta – ezen organizmusok összessége – a személyiség alakulásában. Egyre több a bizonyíték ugyanis, hogy a mikrobáknak nem csupán a túlsúly, a bélbajok, az allergia vagy az asztma tekintetében van kulcsjelentőségük, hanem hatnak az agy működésére is – olvasható Rob Knight és Brendan Buhler Szerves részünk – Hogyan befolyásolják életünket a mikrobák? című, 2015-ben megjelent könyvében.

99 százalékban mikrobákból állunk
©

Következésképpen számos kedélyállapot, idegrendszeri betegség, a szorongás, a stressz vagy a depresszió hátterében is őket kell keresni. Elsősorban a – nagysága, az agyhoz hasonló kémiai bonyolultsága és összetettsége miatt – bélagynak is nevezett bélrendszer egysejtű lakóit.

Természetes nyugtatószerek

Meglepő például, hogy az étvágy mellett a legáltalánosabb pszichés reakció, a stressz is mennyire függ az emésztőrendszerben élő egysejtűektől. Néhány éve a kanadai McMaster Egyetem kutatóinak sikerült természetüktől fogva nyugodt egereket stresszessé tenni kizárólag azáltal, hogy megkapták ideges fajtársaik bélmikrobáit – és fordítva.

Élettanilag egyébként saját tapasztalataink alapján is könnyen belátható, hogy a stresszes helyzetek idején milyen fontos szerepet játszik az emésztőrendszer. Ilyenkor a bél – az agy jelzéseit véve – „szükségállapoti” működési módba kapcsol, hogy minden erőforrással a probléma megoldására koncentrálhassunk: elkezd energiát spórolni, kevesebb váladékot termel, valamint csökkenti a saját vérellátását.

Ha azonban hosszabb távon fennállna a vészhelyzet, akkor levertséggel, étvágytalansággal vagy hasmenéssel jelzi, hogy ideje visszakapcsolni normál életmódra. Ezekre a megpróbáltatásokra emlékezve pedig egy újabb helyzetben – ha csak tehetjük – kétszer is meggondoljuk, hogy vállaljuk-e a stresszes szükségállapot következményeit.

Csodálatos világ mindenkiben
©

Még izgalmasabb, hogy az új kutatások több irányból is kezdik feltárni a depresszió és a mikrobák kapcsolatát – olvasható Giulia Enders Bélügyek – A belek csodálatos világa és a jó emésztés című, 2014-es sikerkönyvében. Azt már tudni lehetett, hogy a depresszió tünetegyüttese részben a szervezet gyulladásos reakciója, amikor aztán a bélrendszerben számos jótékony hatású baktérium igyekszik rövid láncú zsírsavakat termelni, hogy ezek révén enyhítse a tüneteket.

Két éve viszont norvég kutatók azt is kimutatták, hogy a gyulladáscsökkentő egysejtűek közé tartozó Oscillibacter baktériumcsalád olyan vegyi anyagot termel, amely természetes nyugtatószerként utánozza az agy idegi tevékenységét csillapító, GABA nevű neurotranszmittert, ám ezzel a „mentőakciójával” végső soron depressziót okozhat.

Gyümölcscukor, depresszió

De a depresszióhoz köze lehet a fruktózintoleranciának is. Manapság divat mindenféle élelmiszert gyümölcscukorral édesíteni (például ketchupokat, gyümölcsjoghurtokat, salátadresszingeket), ám innsbrucki táplálkozáskutatók 2001-ben kimutatták: a túl sok fruktóz nemcsak hasmenést, hasfájást és felfúvódást, hanem depressziót is okozhat.

Ennek biokémiai háttere, hogy a gyümölcscukor gátolja a triptofán nevű aminosav hasznosítását, amire a szerotonin – a közismert boldogsághormon – előállításához lenne szükség. Ezért nem árt figyelni a fruktózbevitelre, aminek napi maximuma 50 gramm (ez mondjuk 6 alma vagy 8 banán elfogyasztásával jut a szervezetbe). Az egészségfanatikus Egyesült Államokban már most is 80 gramm körüli az átlagfogyasztás, holott egy-két generációval korábban ennek negyede volt.

Boldogsághormonok a konyhából
©

A bélmikrobák egyes kutatások szerint olyan komplex idegrendszeri betegségek alakulásába is beleszólhatnak, mint az autizmus. Kimutatták, hogy az ezzel küszködő gyerekek bélrendszerének mikrobiomja, azaz az ott élő egysejtűek génállománya jelentősen különbözik a nem autista kortársaikétól.

A gond csak az, hogy mivel az autizmus gyakran párosul bélrendszeri rendellenességekkel (például hasmenéssel), amelyek önmagukban is megváltoztatják a mikrobiomot, nehéz megmondani, hogy a különbséget az autizmus vagy a hasmenés okozza-e. Akárhogyan is, a Kaliforniai Műszaki Egyetem, a Caltech kutatója, Sarkis Mazmanian másfél éve talált egy olyan probiotikumtörzset, amellyel visszájára tudta fordítani az autizmus tüneteit – igaz, egyelőre csak egerekben.

Mikrobiológia Freud díványán

Mindezen kutatások nagy ígérete, hogy az emberi szervezet működését „uraló” mikrobákkal végső soron gyógyítani is lehet. Az egyik ilyen ötlet a székletben megtalálható Mycobacterium vaccae baktérium felhasználása, amelyik képes módosítani az emberi immunrendszert, ezért egyes kutatók most valamiféle stressz és depresszió elleni oltószert próbálnak fabrikálni belőle.

De tudományosan igazolták, hogy a szóban forgó lelkiállapotokat képesek befolyásolni az említett és manapság igen népszerű probiotikumok is. A gond csak az, hogy a nagyrészt az emberi szervezetben is fellelhető probiotikumok körül jelenleg jóval nagyobb a felhajtás, mint amennyit a hatásmechanizmusukról bizonyosan tudnak a tudósok. A gőzerővel folyó kutatások következtében azonban az ismeretek napról-napra bővülnek, és úgy tűnik, a mikrobiológia visszavonhatatlanul kezd meghatározó tényezővé válni az orvostudomány mellett a pszichiátriában és a pszichológiában is.

Illényi Balázs cikkéhez hasonló témájú írásokat – a testünkről, testünk és lelkünk kapcsolatáról – itt talál. Hasonló cikkeket a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában olvashat, mely titkainkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, akkor megajándékozzuk +1 lapszámmal. 5 lapszám 4 áráért! Aktuális lapszámunkat meg is rendelheti. Ha érdeklik a pszichológiai témák, lájkolja a HVG Extra Pszichológia Facebook oldalát!



VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Senki nem táncol úgy 83 évesen, mint Anthony Hopkins

Senki nem táncol úgy 83 évesen, mint Anthony Hopkins

Március végén tetőzhet leghamarabb a járvány harmadik hulláma

Március végén tetőzhet leghamarabb a járvány harmadik hulláma

Itt az első Volvo, amit már csak online fognak árulni

Itt az első Volvo, amit már csak online fognak árulni