London visszamondja a Diego Garcia-i támaszpont helyzetét rendező megállapodást
Donald Trump nem örülne neki, ha Nagy Britannia lemondana a Chagos-szigetek legnagyobb eleméről, a katonailag is kulcsfontosságú szigetről.
Donald Trump nem örülne neki, ha Nagy Britannia lemondana a Chagos-szigetek legnagyobb eleméről, a katonailag is kulcsfontosságú szigetről.
HVG
Hosszú huzavona után engedte el Nagy-Britannia az utolsó afrikai gyarmatát, a Chagos-szigeteket, amelyet 60 éve választott le a függetlenné váló Mauritiusról, de megtartotta Diego Garciát. Azóta trükkök hosszú sorát vetette be London, hogy a nemzetközi és jogi platformok ítélete ellenére se kelljen visszaadni a szigeteket. Így néz ki a végső megállapodás. Spoiler: a mindezt motiváló katonai bázis megmarad.
A chagosiak őseit a francia és brit kolonizálók hurcolták be az atollokra, hogy rabszolgaként dolgoztassák őket a kókuszültetvényeken. A brit kormány aztán a hatvanas években titokban, a jogaikat semmibe véve kitoloncolta a leszármazottakat, hogy az amerikai hadsereg támaszpontot létesíthessen a legnagyobb zátonyon - erre csak évtizedekkel később derült fény. A jogtiprás most véget érhet, és beindulhat az elűzött lakók érdemi kompenzációja is, de a szigetcsoport feletti rendelkezés Mauritiushoz, Kína szövetségeséhez kerül, így sérülnek az amerikai és brit nemzetbiztonsági érdekek. Mi jön most a Chagos-szigeteken?
Egyetlen invazív faj kiemelésével az ökoszisztémából már pár év alatt is vissza lehet fordítani évszázados negatív folyamatokat. Erre a reménykeltő megállapításra jutottak ökológusok, akik az Indiai-óceán egy apró szigetcsoportjának élővilágát kutatták.
HVG
A világ legnagyobb tengeri rezervátumát hozta létre Nagy-Britannia az Indiai-óceánon, a Chagos-szigetek körül. A természetvédők örülnek, de a több évtizede kilakoltatott szigetlakók attól tartanak, ezzel minden reményük elszállt a visszatelepülésre.
MTI