Egy átlagos magyar felnőtt szerint Magyarország lakosságának körülbelül hetede-ötöde roma, továbbá 10-12 százaléka zsidó, illetve ugyanennyi határon túli magyar, 6 százaléka kínai, 2-2 százaléka arab, illetve afrikai, vagyis egy átlagos magyar szerint a többségi társadalom tagjai alig vannak valóban többségben Magyarországon – ez derül ki a TÁRKI 2011 áprilisa és júniusa között végzett kérdőíves kutatásából.
Tiltakozását fejezte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága a nagykanizsai, cigányokat fenyegető feliratok kapcsán.
Egy üzlet épületének falára cigányokat fenyegető feliratot és horogkeresztet, több környékbeli, nemrég felújított lakóházra pedig jelöléseket festettek ismeretlenek kedd reggelre Nagykanizsa ligetvárosi részében.
Május 5-én, szombaton figyelemfelhívó demonstráció keretében jelképesen elfoglalja a Parlamentet a Magyar Cigányok Országos Pártja. A tüntetésre az ország 12 megyéjéből várnak embereket. A Magyarországi Cigányok Országos Fórumának frissen megválasztott országos elnökhelyettese azt közölte: nem tudnak róla, hogy létezik ilyen párt.
Perrel fenyegette meg a Hír TV a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezetet, mert a társaság a Hír TV műsorából is felhasznált részleteket a gyöngyöspatai általános iskolai szegregációról szól, Kímélet nélkül című filmjéhez - közölte a TASZ.
Valamelyest növekedett a roma tematika hangsúlyossága a magyar médiában a korábbi évekhez képest: átlagosan négyből három nap jelent meg a cigány kisebbséghez köthető tudósítás – derült ki a Roma Sajtóközpont által bemutatott kutatásból.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mintegy félezer cigány diákot oktató Dzsaj Bhim Buddhista Közösség missziós és karitatív tevékenységének ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet hétfőn sajtótájékoztatón az MSZP.
A kanadai nagykövet a romák életkörülményeiről tájékozódott Miskolcon és Egerben - számolt be a Magyar Nemzet.
Azoktól is teljesítményt várunk el, akiket fel akarunk zárkóztatni - mondta Balog Zoltán, a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégiával kapcsolatban a kormány, az Open Society Foundations és a Roma Integráció Évtizede Titkárság Alapítvány által szervezett konferencián tegnap.
Menekülnek a roma családok Gyöngyöspatáról, mert megalázónak érzik a faluban bevezetett közmunkaprogramot, amely szakemberek szerint valójában "rabszolgamunka", és a helyi hatalmasságok összefogásával csak a romák ellehetetlenítéséhez vezet - mondták el társadalomkutatók a "Ma már még mélyebbre látunk" címmel tartott tájékoztatón.
Négy egyház állt össze március elején, hogy hálózatként működtesse a szakkollégiumokat: az evangélikus és a görög katolikus mellett a református és a római katolikus.
A romák várható élettartama jelentősen elmarad a többség várható élettartamától, a háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó tagja sincs, a felnőtt korú romák pedig a teljes népességet meghaladó arányban élnek házas- vagy élettársi kapcsolatban - többek között e megállapításokat tartalmazza a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet átfogó kutatása.
Egy cigány jelentkezőket kizáró álláshirdetés miatt tett panaszt az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda.
Zagyva György Gyula (Jobbik) a gyöngyöspatai eseményekre utalva a Parlament hétfői ülésén arra kérdezett rá: "csak a cigányoknak, vagy másoknak is szabad vascsővel, szamurájkarddal felfegyverkezve járni az utcán". Az azonnali kérdések órájában Pintér Sándor belügyminiszter adott választ.
Valamivel kevesebb mint nyolcszáz, többségében cigány fiatal tanul Magyarországon a Dzsaj Bhím közösség tanodáiban és a sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnáziumban. Nemcsak az iskolás korúakat, a felnőtteket is szívesen látják a padokban, előfordul az is, hogy a szülő gyerekével együtt jár iskolába.
A Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) és a Roma Polgári Tömörülés (RPT) elnöke szerint a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület hajdúhadházi járőrözése a múlt legsötétebb korszakait idézi fel, ezért az ottani történés egész Magyarország ügye.
Tiszavasváriról szóló sorozatunk második részében a „magyarcigányok” (romungrók) és a magyarok együttélésére mutatunk be egy példát.
Az ország városai közül egyedüliként Tiszavasváriban választottak jobbikos polgármestert. Az egykori szocialista fellegvárból hirtelen a „Jobbik fővárosa” lett – hogy Vona Gábor októberi szavait idézzük. Ám a választási siker nyomába eredve megrázó és időnként furcsa esetekre bukkantunk – sorozatunk első része következik.
A 9400 lelket számláló Jászapáti 20-25 százaléknyi roma lakosságának gondjai nem különböznek a cigányság országos problémáitól: óriási munkanélküliség, jelentős apátia, nagyfokú tehetetlenség, hónapról hónapra élés, javarészt szociális segélyekből, miközben a többségi társadalom sajnálkozva tárja szét a kezét. Az alföldi város két romák lakta településrészére, a Dankó Pista utcába és az Ilona-telepre, azaz a Pattancsra látogattunk.
A római telepeken élő romák erőszakos kitelepítésének leállítását követelte az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet egy csütörtöki nyilatkozatában.
