A kutatás szerint a mélyebb elemzésnek teret engedő riport, tudósítás az anyagok 15 százalékát tette ki, de a televíziós hírműsorokban alacsonyabb volt a jelenlét: egy-egy hírműsor átlagosan minden második nap sugárzott romákhoz köthető hírt. A korábbi kutatásokkal összehasonlítva tovább szűkültek a romák média-bemutatásának tematikus keretei.

A kutatás megállapítja, hogy a hírműfajok romaképét két kérdéskör uralta: a többségi politika és a bűnözés. Mindkét téma súlya másfél-kétszeresére nőtt a korábbi évek eredményeihez képest. A romákról szóló tudósítások 37 százaléka érintette a bűnözést. Ez az arány a rendszerváltás óta a legmagasabb. Számos kiemelt bűnügy bírósági tárgyalása zajlott a vizsgált időszakban, és volt közülük, amelyekben romák voltak az áldozatok.  Ezeket kiszűrve is nagyon magas számot kapunk (31 százalék).

A kutatók arra jutottak, hogy a bűnözés tematikájának növekedése elsősorban nem a roma áldozatokkal járó bűnesetek fokozott, vagy nagyobb érzékenységgel történő bemutatásának következménye, hanem fordítva: a roma kriminalitás tematikájának növekedése. Leginkább a Magyar Nemzetben és az Origón, valamint - az RTL Klub kivételével - a televíziós hírműsorokban volt nagyon hangsúlyos ez a téma. Anyagaik közel, vagy több mint felében a bűnözéssel kapcsolatban tudósítottak cigányokról.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a kulturális anyagok már több mint fele celeb témákkal foglalkozott, és a kulturális tudósítások 48 százaléka a bulvármédiában jelent meg. A vizsgálat szerint a kultúrához kódolható cikkek meghatározó része meg sem említi a roma kultúrát, ehelyett olyan, többnyire televíziós tehetségkutatós szereplőket mutatnak, akikről kiderült, hogy romák. Ezek az új tehetségek a korábban feltűnt, magukat romaként azonosító énekesekkel szemben (pl. Caramel, Oláh Ibolya) nem is jelennek meg hangsúlyosan romaként, és teljes asszimiláltságot mutatnak.

Nagyok a változások a korábbi kutatásokhoz képest az előítéletesség, diszkrimináció és jogvédelem témáinak média-jelenlétében is – olvasható a kutatás összegzésében.

A korábbi évekkel összehasonlítva feltűnő változás a romák arctalan, általánosságban történő bemutatásának erőteljes és folyamatos visszaszorulása. Míg 1997-ben az ilyen bemutatások masszívan dominálták a romák médiaképét, 2000-re ez jelentősen visszaszorult. Mára a médiában megjelenő romák több mint felét konkrét személyként ábrázolták, és további 9 százalék volt a család illetve kisebb csoport szintjén történő bemutatás.

A közvetlenül érintettek megszólaltatása a médiakép egészében folyamatosan javuló tendenciát mutat: az anyagok 41 százalékában személyesen megszólalnak a romák.

A vizsgált médiumok között ebben a kérdésben is nagyok a különbségek: minden második tudósításában anélkül beszél a romákról a Magyar Nemzet (51 százalék), az M1 (58 százalék), és a HírTv (50 százalék), hogy megszólaltatnák őket, vagy akárcsak hivatkoznának álláspontjukra, míg a másik oldalon ezek az arányok minden negyedik esetben, vagy annál is ritkábban jellemzőek. (Népszabadság 28 százalék, RTLKlub 12 százalék, TV2 25 százalék, Blikk 14 százalék).

Bernáth Gábor és Messing Vera Szélre tolva: roma médiakép, 2011 című kutatása 2011-ben készült egy öt hónapos, a magyar többségi hírmédiára kiterjedő minta tartalomelemzésének eredményeként.