Az izraeli igazságszolgáltatás átalakításának kérdése a cionizmus értelmezéséről is szól. A vallásos cionisták egy győzelmet már arattak: a ciszjordániai telepesek egyre inkább az izraeli közigazgatás alá kerülnek.
Mozgolódik a szélsőjobb az Európai Parlamentben. Zelenszkij ukrán elnök a NATO-csúcsra készül, téma lesz országa csatlakozása. A Financial Times vezércikkben sürgeti, hogy a nyugati hatalmak ítéljék el Netanjahu izraeli kormányfő terjeszkedési törekvéseit. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az elmenekülteket átmenetileg iskolákban helyezik el Dzsenín városában.
Egyre véresebb az izraeli–palesztin konfliktus Ciszjordániában. A palesztinok eddigi ismert szervezeteinek egyre kisebb szava van, az új militáns csoportok a fegyveres harcot tartják a megoldásnak, és ebben már a nép többsége támogatja őket.
Sokáig küzdöttek a nő életéért, de nem tudták megmenteni.
Egy merénylő Tel-Avivban turistacsoportot gázolt el, egy másik a megszállt Ciszjordániában kezdett lövöldözni.
A végletekig kiéleződött a jogi reformra készülő Netanjahu-kormány és az ellenzék hadakozása. Szakértők szerint Izrael soha nem volt annyira megosztott, mint most, és ez rendkívüli veszélybe sodorhatja az országot, miközben Ciszjordánia lángba borul, és már a harmadik palesztin intifáda kitöréséről beszélnek.
A csoport korábban meggyilkolt egy izraeli katonát is.
A rendőrség szerint a temetésen résztvevők támadtak rájuk.
Sirín Abu Aklát Dzseninben lőtték meg, a nőt azonnal kórházba szállították, ahol azonban nem tudták megmenteni az életét.
Ketten pedig megsérültek, a védelmi miniszter újabb katonákat vezényel a területre, bár ellentmondásos hírek érkeztek a merénylet pontos helyszínéről.
Egy különleges kommandó hajtotta végre a műveletet.
Összeegyeztethetetlen a cég elveivel az izraeli megszállás.
A Hamász megerősödött az izraeli–gázai háború után, Netanjahu hatalmi pozíciója javult. A palesztinok az egység érzését tapasztalták meg, Izrael megosztottá vált. A békés egymás mellett élés esélyei tovább romlottak.
Nem világos, hogy Izrael tényleg bekebelezi Ciszjordánia egyharmadát, vagy csak blöff az ígérgetés. Netanjahu izraeli kormányfőt stratégiai szempontok is vezérelhetik.
Az izraeli miniszterelnök hétfőn újra ígéretet tett arra, hogy a közelgő hónapokban megvalósítja Ciszjordánia egyes részeinek annexióját, az egyre erősödő nemzetközi bírálatok ellenére is.
Hiába áll koronavírus-járvány nyomása alatt Izrael, negyedszer is választásokra kényszerülhet, mert három után még mindig patthelyzet van, egyedül senkinek sincs többsége a parlamentben. Benjamin Netanjahu és Beni Ganc most sem jutott egyezségre, az előbbi arra játszik, hogy legközelebb talán megszerzi a többséget.
Az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a ciszjordániai területek bekebelezése biztosan nem fog békés úton lezajlani.
Kelet-Jeruzsálem és a Golán-fennsík után a ciszjordániai zsidó telepeket és a Jordán folyó völgyét is annektálná Izrael. Ez végképp aláásná a palesztin állam létrehozásának esélyét. A friss hírek szerint viszont ez a kampányigért sem ért többséget Netanjahunak a választáson, igaz az ötletet ezután akár egy másik miniszterelnök is könnyebben megvalósíthatja.
A választások közeledtével továbbment az ígéretekben az izraeli miniszterelnök, most már a néhány száz fős zsidó telepeket is annektálná.
