Izrael katonai biztonságát is veszélyezteti, amit Netanjahu csinál

Forrong az izraeli politika, mivel Benjamin Netanjahu jobboldali kormánya erre a hétre időzítette az általa jogi reformnak nevezett változtatások első részének elfogadtatását a parlamentben. A koalíció tavaly év végi hivatalba lépése óta egyre csak éleződő vita és az ellene folyamatos tüntetések hétfőn újabb tetőfokot értek el, mert Netanjahu a reform halasztását kérő Joav Gallant védelmi minisztert vasárnap menesztette. A kormányfő azonban nem rúghatja ki az államfőt, Jichák Hercog elnököt, aki a ceremoniális szerepét bőven túllépve szintén halasztást kért.

Harari egy tömegtüntetésen üzente meg Netanjahunak, hogy el a kezekkel a demokráciától

A neves történész, Yuval Noah Harari egy, a Netanjahu-kormány intézkedései ellen tiltakozó 160 ezres tel-avivi tüntetésen mondott beszédet, melyet a brit Guardian közölt teljes egészében. Állítsák le a puccsot, vagy megbénul az ország, üzente a miniszterelnöknek.

A kormány hétfőn este dodonai döntést hozott, a törvénytervezetet a Kneszet a húsvét utáni következő üléséig elhalasztotta. A miniszterelnök szélsőjobboldali koalíciós partnerei az elnapolásba csak úgy egyeztek bele, hogy Netanjahu megígérte, a tervezetet áprilisban mindenképp tárgyalni fogják a Kneszetben, és ha a plénum elé kerül második és harmadik olvasatban (az elsőt már elfogadták), akkor törvény válik belőle.

Kedden este a kormány és néhány ellenzéki párt képviselői Hercog köztársasági elnök közvetítésével először ültek tárgyalóasztalhoz, hogy kompromisszumra jussanak az igazságügyi rendszer átalakításáról. Bár több ellenzéki párt is jelezte, hogy csatlakoznak a folytatódó megbeszélésekhez, ellenzéki képviselők Netanjahu kormányfő rosszhiszeműségét hangsúlyozták.

A kormány ugyanis a reformcsomag első, legvitatottabb törvénytervezetét – amely a legfelső bíróság tagjait és az alsóbb színtű bíróságok bíráit kinevező bizottság összetételét változtatná meg a mindenkori parlamenti többség javára – hétfőn, de még a halasztás előtt a Kneszet illetékes bizottsága elfogadta, és elküldte a titkárságra. Az eljárásbeli lépés azt jelenti, hogy a tervezetet 24 órán belül bármikor a plénum elé lehet vinni végső szavazásra.

A parlament ezen a héten ülésezik utoljára húsvét előtt, a következő ülésszak április végén kezdődik. Vagyis – ha nem ezen a héten – legkorábban egy hónap múlva kerülhet szavazásra, ami egyes ellenzéki képviselők szerint olyan, mintha úgy kéne tárgyalni, hogy közben fegyvert tartanak a homlokukhoz.

Aligha nyugtatja meg mindez az ellenzéket, Izrael sorsa továbbra is bizonytalan. Netanjahu döntésében nyilván szerepet játszott az újabb több tízezres hétfői tüntetés Tel-Avivban, Jeruzsálemben és más városokban. Sőt a Hisztadrut szakszervezet általános sztrájkkal fenyegetőzött, és ennek jegyében a Ben Gurion repülőtérről hétfőn nem szálltak fel a gépek, bankok, kórházak, klinikák döntöttek a munkabeszüntetésről, de még gyorsétteremláncok is bezártak.

Fülke: Minden, amit az izraeli válságról tudni érdemes

Mit tervez Benjamin Netanjahu az izraeli igazságszolgáltatással, ami miatt százezrek tüntetnek Izraelben? Miért veszélyes az ország jelenére és jövőjére nézve, hogy a szélsőjobbal szövetkezett a kormányra kerülés érdekében? Megoldódik-e a válsághelyzet attól, hogy a miniszterelnök elodázza a demokráciaellenes lépéseket? Közéleti podcastunkban mindent összefoglaltunk az elmúlt napok, hetek, hónapok eseményeiről.