#csalás







Több mint 1,6 milliárdot csalhatott el egy nyíregyházi kft.

Több mint 1,6 milliárd forint összegű csalással gyanúsította meg a rendőrség az egyik nyíregyházi kft. cégvezetőjét és adminisztrátorát. A kft. ügyvezetője rövid lejáratú befektetést ígért ügyfeleinek, akiknek azt állította, hogy arany vásárlásából és eladásából három hónap után 15-40 százalékos hozamot kapnak a pénzükre. Aztán persze senki nem látott viszont semmit a pénzéből.





Letöltendő börtönt kapott egy banki ügyintéző

A banki alkalmazott huszonegy, üzleti hitelkártyát igénylő vállalkozó hitelképességének látszatát keltette. Abból, hogy a hitelfelvevők nem, vagy csak részben fizették vissza a pénzt, a banknak 70 milliós kára származott.


Katasztrófavédőknek adják ki magukat a csalók

A Borsodban portyázó csalók gázkészülékek flexibilis csövének felülvizsgálatára, cseréjére hivatkozva próbálnak pénzt kicsalni a gyanútlan lakosoktól. Ilyen tevékenységet azonban nem végez a katasztrófavédelem.


137 embert vágott át egy internetes csaló

A Bajai Járási Ügyészség 137 rendbeli lopás vétsége miatt vádat emelt egy 47 éves budapesti férfi ellen, aki 2013 áprilisa és december vége között az interneten feladott valótlan apróhirdetésekkel összesen 137 sértettől 500 forint és 26 700 forint közötti összegeket, összesen 1 077 000 forintot csalt ki.



Több mint ezer embert vertek át kamu hitelekkel

Három budapesti férfi kedvezményes hitelt kínált jóhiszemű ügyfeleknek. A regisztrációs díjat és egyhavi törlesztőt bevasaltak rajtuk, a hitel azonban sose érkezett meg. Az ügyben a zuglói rendőrség nyomoz.




Inkább a neten aktívak a bankkártyacsalók

Minimális mértékben emelkedett a múlt év első felében a kártyás visszaélések értéke, a csalások legnagyobb része az internetes és határon átnyúló tranzakcióknál történik, az elfogadói oldalon viszont – leginkább a chipes kártyák elterjedése miatt – minimális a kár – számol be a Világgazdaság.



Különös új csalási módszer bukkant fel

Szélhámosok bármiféle kockázat nélkül bejelentkezhetnek bármilyen lakcímre, aztán a végrehajtó nem őt, hanem a legálisan ott élőket zaklatja – derül ki a Népszabadság hétfői számának cikkéből.