#csernobili atomerőmű

Csernobil 30: „Az ovisokat vitték ki a napra, a szabadba”

Volt, aki az osztrák tévéből értesült róla, mások külföldi hírügynökségek híreiből tudták meg, hogy radioaktív szennyezett felhőzet érte el Magyarországot 1986. április 26. után. De volt, akinek jódérzékeny családtagja érezte úgy, „valami van a levegőben”. Az MSZMP vezetői pedig, mintha mi sem történt volna, a május 1-jei felvonulást propagálták. Miután felhívást tettünk közzé, olvasóink elküldték saját történetüket a csernobili katasztrófát követő napokról.

Itthon
hvg.hu

30 évvel Csernobil után - Biztonságban vagyunk?

1986. április 26-án éjjel 1 óra 24 perckor, kereken 30 éve következett be a világtörténelem eddigi egyik legnagyobb nukleáris balesete Csernobilban. Emléke azóta kísért, okoz mindmáig sokaknak riadalmat. De tulajdonképpen mit mutatnak a mai statisztikák? Valójában hány ember halálát és egészségromlását okozta a baleset? Hatott-e a sugárzás a magyarokra, vagy felénk tényleg nem fújt az északnyugati szél? Sáfrány Gézával, az OKK - Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság igazgatójával beszélgettünk.

Élet+Stílus
Hercsel Adél

Megállították a csernobili tüzet

A csernobili atomerőmű atomtemetőjétől mintegy öt kilométerre sikerült megállítani az erdőtűz terjedését, és mivel kedd estére gyöngült a térségben a szél, gyorsan meg lehet fékezni a lángokat a főbb tűzgócoknál is – közölte Arszen Avakov ukrán belügyminiszter.

Világ
MTI

Fotók: 26 éve történt a csernobili atomkatasztrófa

Csaknem ezren tüntettek csütörtökön Kijev központjában, az ukrán parlament épületének közelében, követelve, hogy a kormány fizesse ki maradéktalanul a csernobili atomerőművi baleset következményeinek felszámolásában részt vevők rokkantsági nyugdíját.

Világ
MTI

Kik laknak ma a csernobili erőmű környékén? – Nagyítás-fotógaléria

Ditytkiben, a csernobili zóna határától alig 500 méterre fekvő, 600 lelkes faluban járt Kallos Bea, az MTI fotóriportere. Ditytki egykor a környék leggazdagabb települése volt, kiváló termőföldje miatt. A katasztrófa óta a helyiek nem tudják eladni terményeiket, telkeik, házaik elértéktelenedtek. A lakosság jelentős része nyugdíjas, az aktív lakosok az erőműben dolgoznak. A helybéliek 1986. április 26-án a faluból látták az égő erőművet, de a hatóságok azt mondták nekik, hogy a 20 km-re fekvő Pripjatyban csak egy raktár ég. A falu lakói havonta 2,1 ukrán grínát (kb. 450 forint) kapnak az államtól, hogy biztonságos élelmiszereket tudjanak vásárolni.)

Nagyítás
unknown

Csernobil: akik életükkel fizettek az első fotókért

A csernobili katasztrófához kiküldött fotóriporterek egészségüket és életüket is kockáztatva készítették az első felvételeket a robbanás helyszínéről. A legveszélyesebb zónákat megjárt fotósok gyakran a semmiért kockáztatták életüket: filmjeik a sugárzás hatására használhatatlanná váltak, vagy a cenzúra miatt soha nem jelenhettek meg. Négy fotós története a csernobili katasztrófáról.

Tech
Hernádi Levente

Csernobil, 1986: együtt olvadt a reaktorral a magyar sajtó hitele

Az 1986. április 26-ai csernobili reaktorbaleset máig nem teljesen tisztázott körülmények között történt. A korabeli magyar napilapok az amúgy is nehezen felderíthető eseményeket ködösítve tálalták. Később a nyugati lapok ellen kezdtek vádaskodni, végül pedig következett a fájdalmas, de még akkor is csak részleges beismerés a szörnyű eseménysorról.

Tech
Szegő Iván Miklós

Csernobili rémtörténet: a hallgatag Teller és az öngyilkos fővizsgáló

Talán sosem tudjuk meg pontosan, mi történt huszonöt évvel ezelőtt Csernobilban, ez azonban az atomipar és a Szovjetunió sajátosságaiból fakad. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a rendelkezésre álló információkat a történelem első 7-es besorolású - azaz a legsúlyosabb kategóriába tartozó - atomerőmű-balesetéről.

Tech
Szegő Iván Miklós