szerző:
Szegő Iván Miklós

Az 1986. április 26-ai csernobili reaktorbaleset máig nem teljesen tisztázott körülmények között történt. A korabeli magyar napilapok az amúgy is nehezen felderíthető eseményeket ködösítve tálalták. Később a nyugati lapok ellen kezdtek vádaskodni, végül pedig következett a fájdalmas, de még akkor is csak részleges beismerés a szörnyű eseménysorról.

„Úgyse lehetett megírni semmit, ezért igyekeztünk minél kevesebbet foglalkozni a dologgal. De legalább olcsón vettük a fejes salátát a Lehel téri piacon” – mondja a csernobili baleset idejére kis pontatlansággal visszaemlékezve egy 1986-ban vezető pozícióban lévő újságíró. (Akkoriban ugyanis Élmunkás térnek hívták a Lehet teret.) Ám az odavetett félmondat is érzékelteti: még az újságírók sem hittek el semmit az akkori tájékoztatásból, a hivatalos és a suttogó propagandából: még azt se tehát, hogy óvatosan fogyasszák a nagylevelű zöldségeket.

A csernobili balesetről a magyar napilapok három nappal az esemény után, április 29-én számoltak be először, és akkor is csak korlátozottan tájékoztatva a lakosságot. Az első nyugati híradások április 28-án érkeztek, elsősorban a skandináv országokban mért megnövekedett légköri radioaktivitás után. (A BBC után a Magyar Rádió éjszakai híreiben Bedő Iván turnusvezető – később és ma a HVG hetilap munkatársa – még aznap bemondatta a katasztrófát, amiből később hatalmas botrány lett. Erről csernobili összeállításunk másik cikkében olvashatnak.)

A hazai napilapok a nyugati híradások miatt kénytelenek voltak némi információt közölni április 29-én, de a katasztrófa utáni napokban szinte csak MTI-híreket hozhattak le. A cenzúra és a sajtóellenőrzés korában ez volt a legpraktikusabb irányítási módszer: senki sem térhetett el a hivatalos verziótól. Azt, hogy hírembargó volt és csak MTI-anyagokat lehetett közölni, az 1986-ban éppen Finnországban járó – és az ottani sugárzásméréseket is tanulmányozó – újságíró, Bánki András írta meg 1996-ban, a 168 Óra hetilap összeállításában.

Április 26.: Linda és Szikora a Városligetbe készül

A baleset napján, 1986. április 26-án a Népszabadság természetesen nem tudott volna beszámolni fizikailag sem a kora hajnali, szombati eseményről, amely a lapzártája után történt, és amelyet a szovjetek is napokig igyekeztek eltitkolni. Ám érdekes, hogy mit írt akkor az állampárt lapja a címoldalon: „A 42. szabad május elseje megünneplésére készülnek a fővárosi dolgozók.” „Délután a Városligetben, a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán több érdekes program között válogathatnak a felvonulók. A Linda-show műsorában fellép Görbe Nóra és Szikora Róbert” – írta a pártlap, amely helyszíni riportot közölt Tripoliról is. Líbia fővárosát tíz nappal korábban ugyanis amerikai repülőgépek bombázták. A képaláírás ez volt: „Kadhafi ezredes képét emelik magasba a felvonuló tüntetők: a bombázás bevallott célja a líbiai vezető eltávolítása, megbuktatása volt.”

Az első hírek április 29-én jelentek meg

A magyar napilapokban április 29-én tűnt fel ugyanaz az MTI-sablonszöveg – ezek voltak az első híradások Csernobilról. A Népszabadság a második oldal közepén, a Népszava a 2. oldal bal alsó sarkában, a Magyar Nemzet pedig mindössze a nyolcadik (!) oldalán közölte a hírt: „szerencsétlenség történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben: megsérült az egyik atomreaktor". A cikk szerint „a sérülteket orvosi ellátásban részesítik.” Az is kiderült, hogy „Csernobil Ukrajnában van, Kijevtől északra, a Pripjaty és az Uzs összefolyásánál. Itt kezdődik a Dnyeperen létrehozott Kijevi víztározó.”

©

Április 30.: a Népszava címoldalon foglalkozott Csernobillal

Másnap a Népszabadság már csak a negyedik oldalán foglalkozott a világtörténelem egyik legsúlyosabb atomerőművi balesetével. Az alcímek kissé gyanúsak: „Szovjet intézkedések a sugárszennyeződés ellen”, illetve „Hazánk légkörében nem növekedett a radioaktivitás”. A korabeli újságolvasók ilyenkor persze már gyanakodtak, hogy ha valami „nem növekedett” Magyarországon, az miért kerül egy hír címébe. (Később persze kiderült, hogy igenis nőtt a radioaktivitás, de az akkori hivatalos közlések szerint nem veszélyes mértékben.)

„Az előzetes felmérések szerint a szerencsétlenség az atomerőmű 4. számú energiablokkjának egyik helyiségében történt. Összeomlott a reaktor épületszerkezetének egy része, megsérült a reaktor, és radioaktív anyag szivárgott ki. Az erőmű további három energiablokkját leállították. Ezek sértetlenek, és jelenleg tartalékállapotban vannak” – írta a Népszabadság, amely szerint „A szerencsétlenség következtében két ember meghalt; a sérülteket megfelelő orvosi ellátásban részesítik.”

Mi történt Csernobilban?

„A csernobili atomerőműben ezer megawattos, vízhűtésű grafitmoderátoros reaktorok működnek. Feltételezések szerint a szerencsétlenség alkalmával támadt tűz következtében a reaktor grafithűtése leolvadt. (Hasonló szerencsétlenség volt már Nagy-Britanniában is, ahol 1957-ben grafittűz keletkezett egy nukleáris reaktorban.) A csernobili atomerőműben történt baleset az első a Szovjetunióban, de nem az első az atomerőművek történetében. Emlékezetes, hogy pl. 1979-ben súlyos baleset történt az Egyesült Államokban, a Pennsylvania állambeli Harrisburg városában, ahol az atomerőműből nagyobb mennyiségű radioaktív anyag szabadult ki, az erőmű környékéről a lakosságot kitelepítették” - írta a Népszabadság, amely igyekezett párhuzamot vonni a korábbi, nyugati országokban bekövetkezett, a csernobili baleset nagyságrendjétől azonban messze elmaradó szennyezések és az ukrajnai katasztrófa között.

Az MTI szerint az Országos Meteorológiai Intézet és az Országos Polgári Védelem Meteorológiai Szakszolgálata folyamatosan végzett műszeres légköri vizsgálatokat. Ezek nem mutattak változást. Erről a Magyar Nemzethez – amely csak hatodik oldalán hozta a hírt – hasonlóan számolt be a Népszabadság. Ugyanakkor a Népszava a címoldalán közölte ugyanezeket az információkat: „TASZSZ-jelentés a csernobili atomerőműben történt szerencsétlenségről” címmel.

Május elsején mit írtak a lapok?

Május elsején már más volt a helyzet: a Népszabadság – korábbi hírének ellentmondva – ezt állította: „Hazánk légterében nem növekedett számottevően a radioaktivitás”. A Népszabadság moszkvai tudósítója nézte a szovjet tévét is, ahol „fényképet mutattak a kiégett csernobili atomerőmű-egységről. A műszeres mérések tanúsága szerint sikerült megállítani a láncreakciót. Csökkent a sugárzó anyagok termelődése, kiáramlása, mérséklődött a sugárzás szintje az erőműben és körzetében.” Azt is megtudhattuk: „Szovjet hivatalos források cáfolták azokat a Nyugaton terjesztett híreket, hogy a balesetnél ezrek veszítették volna életüket. Megerősítették: két halottja van a csernobili szerencsétlenségnek, 197 embert kórházba szállítottak, közülük 49-et megfigyelés után már haza is engedtek.”

A Népszava május elsején ezt írta: „A Szovjetunió Minisztertanácsának a TASZSZ által szerdán ismertetett közleménye szerint a Csernobili Atomerőműben folytatódik a baleset következményeinek felszámolása. (…) A szakemberek által végrehajtott ellenőrző mérések azt bizonyítják, hogy a nukleáris fűtőanyag hasadási láncreakciója nem folyik, a reaktor lefojtott állapotban van.”

Május 4.: Jelcin szólal meg először hitelesnek tűnően

„A csernobili atomreaktor-szerencsétlenség térségében a radioaktivitás lényegesen csökkent – mondotta a nyugatnémet ARD televíziónak adott nyilatkozatában Borisz Jelcin, az SZKP KB PB póttagja, a moszkvai pártbizottság első titkára, aki Hamburgban részt vesz a Német Kommunista Párt kongresszusán.” Erről a Népszabadság számolt be május 4-én. Jelcin közölte, hogy a szerencsétlenség után a reaktort azonnal lekapcsolták, csakúgy, mint a komplexum másik három reaktorát. „Helikopterekről homokkal, ólommal, bórral teli zsákokat dobálnak le a szerencsétlenség térségébe, s így áthatolhatatlan kupolát képeznek, amely megakadályozza a levegő további szennyeződését’ – mondta Jelcin a Népszabadság szerint. Ezt május 10-én a HVG is idézte Borisz Jelcintől.

Május 4-én a Népszava címoldalán ezt írja: „Elszigetelik a környezettől a csernobili atomreaktort”. A cikk szerint „az atomerőmű és az atomerőműhöz tartozó település területén a radioaktivitás kétharmadára-felére csökkent.” A Népszava is idézi Jelcint. A Magyar Nemzet szerint Berki Mihály vezérőrnagy, a Polgári Védelem országos törzsparancsnoka elmondta: „az ellenőrző állomások péntek délelőtt hazánk néhány vidékén a környezet természetes háttérsugárzási szintéjénél magasabb sugárzást mértek, de a légtérben jelenlevő radioaktív szennyeződés mértéke mindenütt elmarad az élő szervezetre káros szinttől.”

©

Május 5.: a szovjetek elítélik a hisztérikus nyugati kampányt

A Népszabadság május 5-én ezt írta: „Csernobil körzetében, a baleset sújtotta atomerőműnél tovább folytatják a helyreállítási munkálatokat. A szovjet tömegtájékoztatási eszközök elítélik a szerencsétlenség ürügyén indított, helyenként hisztérikus hangú nyugati kampányt. (…) A csernobili atomerőmű környékéről negyvenkilencezer embert költöztettek el, a mezőgazdasági tevékenységet beszüntették, az állatállományt pedig levágták” – erről megint Borisz Jelcin beszélt. Szerinte „a lakosság kitelepítését az atomreaktor körüli 30 kilométeres sugarú körzetben hajtották végre. Húsz-huszonöt ember még mindig súlyos állapotban van; a súlyos esetek listájára esetleg még további 10-15 név felkerülhet.”

Mintegy tíz nappal a baleset után a Magyar Nemzet első ízben címlapján foglalkozott Csernobillal: május 5-én hétfőn a Pravda cikkét ismertette a magyar újság: „A Szovjetunió kész együttműködni az atomerőművi balesetek elhárítására”. A Pravda a Magyar Nemzet szerint rámutatott arra, „hogy a Szovjetunió sok ország kormányát, több nemzetközi szervezetet és a közvéleményt is tájékoztatta az atomerőműben történtekről. A felelősségteljes magatartást tanúsító politikai vezetők, a tárgyilagosan gondolkodó újságírók komolyan, felesleges hűhó nélkül kezelték az eseményeket.”

Május 6.: Eloltották a tüzet, amiről nem is lehetett nagyon tudni, hogy ég

Másnap, május 6-án a Magyar Nemzet címlapján ezt olvashattuk: „Csernobilben eloltották a tüzet” – csak megjegyezzük, hogy mindeddig a hivatalos magyar sajtóban nem nagyon írtak arról, hogy folyamatosan tűz lett volna Csernobilban, bár arról, hogy tűz ütött ki, a cikkek legkevésbé feltűnő helyein lehetett találni néhány utalást. A Magyar Nemzet mindezt egyébként szintén a későbbi orosz elnökre, Borisz Jelcinre hivatkozva írta: „a csernobili atomerőműből már csökkenő mértékű a radioaktív anyagok szivárgása a légkörbe és a radioaktív felhő már a szerencsétlenség helyszínén is oszlóban van. A tüzet eloltották, a hasadóanyagok láncreakcióját leállították. Az erőmű körzetében fokozatosan csökken a sugárzás erőssége.”

©

Május 7.: "Véleményünk szerint..."

„Véleményünk szerint a környező országok, köztük Magyarország lakosságát nem veszélyeztette a csernobili atomerőműben történt szerencsétlenség, majd a sugárzó anyagoknak az atmoszférába jutása – mondta kedden Moszkvában, a Népszabadság kérdésére válaszolva Jurij Szedunov, a szovjet Meteorológiai Állami Bizottság elnökhelyettese” – erről a pártlap május 7-én számolt be. Borisz Scserbina, a mentési és helyreállítási munkálatokat irányító kormánybizottság elnöke pedig arról beszélt nemzetközi sajtótájékoztatóján, „hogy még pontosan nem tudják, mi okozta a szerencsétlenséget. A vizsgálat még tart, de az bizonyosnak látszik, hogy vegyi robbanás történt, amely megsértette magát a reaktor magját is, és emiatt nagy mennyiségű sugárzás szabadult fel.”

A tudósításból kiderül az is, hogy „A baleset során két ember veszítette életét. Egyikük a testfelülete nyolcan százalékát elborító súlyos égési sérülésekbe halt bele, a másik személy halálát pedig a robbanásnál lezuhanó tárgyak okozták. A baleset folytán 204 ember kapott sugárfertőzést; közülük tizennyolcan vannak súlyos állapotban. Április 28. óta mindannyiukat Moszkvában kezelik, s minden, az orvostudománynak jelenleg rendelkezésére álló eszközt felhasználnak a megmentésükre.”

©

Május 13.: az emberi tényező

Egész más a hangneme néhány későbbi tudósításnak. Ekkor már a katasztrófa emberi oldala kapott hangsúlyt. Az Esti Hírlap 1986. május 13-án arról írt, hogy az amerikai milliárdos, Armand Hammer különleges gyógyszereket küldött Moszkvába, hogy segítsen Robert Gale amerikai professzornak, aki csontvelő-átültetéseket hajtott végre a csernobili sugárfertőzötteken. A Magyar Nemzet címoldalán arról írt, hogy leváltották két szovjet közlekedési vállalat vezetőjét, mert „közömbösek maradtak az evakuáltak nem kevés gondja iránt”. Az ukrán fővárosban, Kijevben csak május 19-31. között „áll vissza a háttérsugárzás a normális életre” – idézte szintén a Magyar Nemzet a szakértőket.

Május 17.: nem különbözik a sugárzás

A HVG-nek adott interjúban Sztanyik B. László, a sugáregészségügyi kutatóintézet főigazgatója azt mondta: a friss adatok szerint a Magyarországon mért sugárzás mértéke alig tér el a csernobili reaktorbalesetet megelőző időszak átlagos sugárzási értékeitől.

Június 24.: Betonkockában a sérült blokk

A Magyar Hírlap által idézett MTI-hír szerint „a Csernobili Atomerőmű megsérült negyedik blokkjában dolgozó bányászok és építőmunkások tegnap befejezték  a reaktor alábetonozását. Az erőművi blokkot ezzel lényegében betonkockába zárták, megszüntetve annak veszélyét, hogy a baleset következtében felhevült reaktor beolvadjon a talajba. Ez a művelet végleg megszüntette annak veszélyét, hogy az erőműből további radioaktív szennyezőanyag jusson ki a környezetbe.”

©

December 12.: lényegesen nagyobb pénzügyi terhek

A gazdasági napilap, a Világgazdaság szerint a katasztrófa pénzügyi terhei lényegesen nagyobbak a Moszkvában korábban hivatalosan közzétett 2 milliárd rubelnél (2,9 milliárd dollár). Ezt a norvég miniszterelnök, Gro Harlem Brundtland mondta, Mihail Gorbacsov szovjet vezetővel folytatott megbeszélései után. A lap idézi az OECD jelentését, miszerint a nyugat-európai országok közül Ausztria, az NSZK és Finnország lakosait érte a legnagyobb sugármennyiség Csernobil után.

December 15.: az év végi összesítés

A Magyar Hírlap ismerteti a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet minisztertanács közös határozatát. Eszerint a reaktor nem szennyezi tovább a környezetet. 28 ember vesztette életét a katasztrófában és 237 esetben találtak sugárbetegséget. „Más lakhelyre kellett költöztetni 116 000 főt.” Sugármentesítést 500 lakott településen, 60 ezer lakóépületen végeztek.

Mik voltak a valódi következmények?

A Csernobilban bekövetkezett baleset máig nem teljesen tisztázott körülmények között történt. Valójában legalább két robbanás rázta meg a létesítményt, amelyek közül az első egy gőzrobbanás lehetett a szakértők szerint. A második robbanás pedig a reaktor magas radioaktivitású anyagait szórta szét a levegőben. Az ekkor keletkezett tűzcsóva 750 méteres magasságig jutott, és ebben olyan urán- és plutóniumoxid-részecskék voltak, amelyek erős sugárzást bocsátottak ki, és amelyek a széllel eljutottak Belorusszia, Ukrajna, Oroszország és sok más európai állam légterébe. Mindemellett grafittűz is keletkezett, ami a reaktor anyagainak további szétszóródását okozta. (A baleset részleteiről a hvg.hu külön cikkében olvashatnak, csernobili összeállításunk részeként.)

Az áldozatok száma máig vitatott: közvetlenül körülbelül félszáz ember halála róható hivatalosan a baleset terhére. Áttételesen viszont 4-5 ezer is lehet a rákban és más betegségekben elhunyt személyek száma, ezt azonban részben csak statisztikai módszerekkel következtették ki a tudósok.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Tech

Nem találtak mutánsokat Csernobilnál

Miközben az erős ionizáló sugárzás hatására a szervezetekben megnőtt a hibás kromoszómájú sejtek mennyisége, a mutánsok száma ettől nem lett nagyobb Csernobil közelében - állítja egy ukrán kutatócsoport, akik szerint erre az a magyarázat, hogy a mutánsok már embrióként elhalnak.

hvg.hu Napi merítés

Csernobil lesz-e a japán atomerőműből?

Aamíg Japánban vissza nem tér az élet a normális kerékvágásba, elegendő kőolaj igény fog kiesni, hogy megnyugtassa a világpiacot. Ám azóta adódott ennél sajnos még nagyobb probléma: a Fukushima-1 atomerőmű-komplexumnál úgy tűnik, kicsúszik a kontroll a szakemberek kezéből - olvasható a Méltányosság blogon.

MTI Világ

ENSZ: még több Csernobilra kell felkészülni

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára egy szerdai kijevi konferencián azt mondta, hogy a világnak még több csernobili és fukusimai nagyságrendű nukleáris balesetre kell felkészülnie, s ez a nemzetközi együttműködés minőségileg új szakaszát követeli meg.

Medipress Plázs

Japán: a jód és a cézium a legveszélyesebb

A sérült japán atomreaktorokból szivárgó radioaktív sugárzással szennyezett spenót ijesztően hangzik, de nézzük a valóságot: még ha el is jutna belőle valamennyi a boltokba, Popeynek kellene lennünk, hogy annyit tudjunk enni, amennyi már káros.

hvg.hu Napi merítés

Öngyilkos dolog-e Csernobilban fotózni?

Gerd Ludwig egészen elhivatott fotós. Eddig húszezer dollár gyűjtött össze közösségi adományokból, hogy folytatni tudja a Long Shadow of Chernobyl történetét - olvasható a Látványpékség blogon.

MTI Kult

Bemutatták a Csernobilról szóló filmet

Szombaton című film Mindadze második rendezői munkája, és egy Valerij Kabisa nevű ifjú pártfunkcionáriusról szól, aki az elsők között értesül a történtekről, és menekülni próbál. A körülmények folytán egy étterembe kerül, ahol régi barátokkal találkozik, és többórás értelmetlen ivászat - valamint feltehetően halálos sugárdózis - után végre egy hajóra jut, amely a Pripjaty folyón viszi messzebbre az erőműtől.

Már évi 107 kiló csomagolást dob ki egy német

Már évi 107 kiló csomagolást dob ki egy német

A GVH-t is zavarta a fesztiválokon kötelező borravaló

A GVH-t is zavarta a fesztiválokon kötelező borravaló

Papíron 400 milliárdos vagyona van Mészároséknek, a valóságban ennél több lehet

Papíron 400 milliárdos vagyona van Mészároséknek, a valóságban ennél több lehet

Megszavazták: a szülő kötelessége, hogy szakmát szerezzen a gyerek

Megszavazták: a szülő kötelessége, hogy szakmát szerezzen a gyerek

A kormány ellenállásába ütközhet a dugódíj bevezetése

A kormány ellenállásába ütközhet a dugódíj bevezetése

Közösség elleni uszítás miatt bepereli az Indexet a Mi Hazánk

Közösség elleni uszítás miatt bepereli az Indexet a Mi Hazánk