Hercsel Adél
Hercsel Adél
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

1986. április 26-án éjjel 1 óra 24 perckor, kereken 30 éve következett be a világtörténelem eddigi egyik legnagyobb nukleáris balesete Csernobilban. Emléke azóta kísért, okoz mindmáig sokaknak riadalmat. De tulajdonképpen mit mutatnak a mai statisztikák? Valójában hány ember halálát és egészségromlását okozta a baleset? Hatott-e a sugárzás a magyarokra, vagy felénk tényleg nem fújt az északnyugati szél? Sáfrány Gézával, az OKK - Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság igazgatójával beszélgettünk.

hvg.hu: Daganatos megbetegedések, illetve hiányos végtagokkal és fejlődési rendellenességgel született gyerekek – általában ez a rémkép ugrik be, amikor a csernobili atomkatasztrófa emberre gyakorolt káros hatásairól beszélünk. Ez tényleg csak rémkép?

Sáfrány Géza: Azt valóban senki sem vitatja, hogy a Csernobilból kiszabaduló radioaktív anyagok miatt az emberekben daganatok alakultak, és alakulnak ki, ahogy abban is szakmai konszenzus van, hogy a lehető legkisebb sugárdózis következtében is daganat fejlődhet az emberi szervezetben. Az is biztos, hogy minél nagyobb sugárdózist kap valaki, annál nagyobb esélye van arra, hogy sugárzás okozta daganat alakuljon ki a szervezetében. De mielőtt rátérnénk arra, hogy a radioaktív sugárzás pontosan milyen egészségügyi kockázatokkal jár, elöljáróban érdemes pár dolgot tisztázni. A sugárzás mértékegysége a sievert (Sv), és ebben a témakörben a Sv ezredrészeiről beszélünk. A természetes háttérsugárzásból a mi térségünkben minden ember évente két-három millisievert (mSv) sugárexpozíciót kap, de a Föld bizonyos pontjain ez az érték akár tíz-húsz mSv is lehet. Ehhez képest nagyjából tizenkét mSv sugárdózis ér bennünket egy CT-vizsgálat közben.

©

hvg.hu: A háttérsugárzás pontosan mit jelent, és miből adódik össze?

SG: A háttérsugárzás legjelentősebb összetevője a 238-urán egyik bomlástermékéből, a 222-radonból származik. A radon egy olyan nemes gáz, amely szabadon földiffundál a földből. A radon szintek Magyarországon belül is eltérnek. Emellett valamennyi kozmikus sugárzás is ér bennünket, és a legtöbb építőanyag is tartalmaz valamennyi radioaktív anyagot. Ugyanakkor az élelmiszerekben is vannak természetes radioaktív anyagok, többek között kálium izotóp is.

hvg.hu: Ehhez képest mekkora sugárzás érte harminc évvel ezelőtt a Csernobilban és a környéken élőket?

SG: Itt érdemes az érintett populációt több részre osztani. A tűzoltók és a balesetet közvetlenül elhárító személyzet nagyjából ezer főből állt. Rendkívül tiszteletreméltó, amit tettek, mert tisztában voltak vele, hogy halált okozó anyaggal dolgoznak, és azzal is, hogy munka közben nagy eséllyel halálos dózis érheti őket. Az azonnali elhárítók esetében százharmincnégy emberben alakult ki akut sugárbetegség, ők 1-16 Sv közötti sugárdózist kaptak. Közülük huszonnyolc ember halt meg minden kezelés ellenére akut sugárbetegségben. Az akut sugárbetegséget túlélők közül 2004-ig bezárólag még tizenkilencen haltak meg, volt, aki leukémiában, és volt, aki májsorvadásban. A leukémia kiváltó oka nagy valószínűséggel az elszenvedett sugárdózis volt, míg a májsorvadás a fokozott alkoholfogyasztás eredménye.

©

hvg.hu: Mi lett a késői elhárító személyzet sorsa?

SG: A késői elhárítók, nagyjából hatszázezer ember, 1986 és 1990 között vett részt a radioaktív szennyezés eltakarításában, a szarkofág készítésében. Őket több részletben, váltásokban vezényelték a helyszínre. Jellemzően katonák voltak, és viszonylag rendezett körülmények között dolgoztak. Az általuk elszenvedett sugárdózis átlagosan 100-120 mSv, az egyéni dózisok 10-500 mSv között szórtak. Ezek a dózisok az életet közvetlenül nem veszélyeztetik, viszont hosszabb távon előidézhetik sugárzás okozta daganatok kialakulását. Az eddigi epidemiológiai adatok azt mutatják, hogy ebben a populációban valóban megnövekedett a leukémiák gyakorisága. A sugárzás okozta daganatkeletkezés dózisfüggését meglehetősen jól ismerjük. Ennek alapján kiszámítható, hogy a késői elhárítókban, életük végéig hány sugárzás okozta daganat fog kialakulni. A számítások szerint ebben a hatszázezres populációban nagyjából hatezer sugárzás okozta daganat alakulhat ki. Ezt annak függvényében kell néznünk, hogy egy hatszázezres populációban a spontán módon, nem sugárzás miatt kialakuló daganatok száma meghaladhatja a százötvenezret.

hvg.hu: Mindezek fényében mennyiben volt indokolt az erőmű harminc kilométeres körzetében élők, a Pripjaty-ak kitelepítése?

SG: A balesetet követően egy-két napon belül nagyjából ötvenezer embert telepítettek ki Pripjaty városából – itt laktak az atomerőműben dolgozók, valamint azok hozzátartozói - , majd néhány héten belül még száz-százötvenezer ember kitelepítésére került sor a környező, súlyosan szennyezett területekről. Ezek a lakosok soha nem térhetnek vissza korábbi lakhelyükre. A kitelepítettek átlagosan 10 mSv sugárexpozíciót szenvedtek el, ekkora dózist egy CT vizsgálat alatt is el lehet szenvedni. Az epidemiológiai vizsgálatok eddig nem tudták kimutatni azt, hogy ebben a populációban megnövekedett volna a daganatok gyakorisága. A számítások alapján a kitelepítettekben életük végéig kialakuló daganatok nagyjából egy százalékáért lesz felelős az általuk elszenvedett sugárexpozíció.

©

Ma durván háromszázezer ember él olyan területen, ahol most is viszonylag nagy a radioaktív cézium szennyezés. Ők életük végéig nagyjából 50 mSv sugárdózist fognak elszenvedni a megnövekedett háttérsugárzásból. Egyelőre semmi sem látszik abból, hogy az itt élők között megnőtt volna a daganatos megbetegedések gyakorisága. Számítások alapján ebben a populációban a kialakuló daganatok mintegy két százalékáért lesz felelős a csernobili baleset következtében megnőtt háttérsugárzás. Ha összegezzük az adatokat, akkor a Csernobil által közvetetten érintett régiókban a baleset utáni ötven évben a számítások szerint kialakul tíz-tizenkétezer sugárzás indukálta daganat, és több mint egymillió spontán daganat, amelynek nincs köze a megnőtt sugárterheléshez.

hvg.hu: Mi a helyzet a még távolabbi régiókkal? A robbanás után jelentős radioaktivitás került a levegőbe, amit az az északnyugati szél szállított, „ami nem fújt Magyarországon”. Szóval ennyi év távlatából mi az igazság? Hatott ránk a radioaktivitás vagy sem?

SG: 1986. április 26-án és az utána lévő napokban valóban északnyugati szél fújt, így a levegőbe kerülő radioaktivitás jelentős része Finnországba, majd Svédországba jutott el. A katasztrófa ideje alatt épp Japánban voltam, és emlékszem, a svédek és finnek jelezték először, hogy valami történhetett a Szovjetunióban, mert furcsa légköri hatásokat mértek a levegőben. A szovjet blokk részeként Magyarországon is nagy volt a titkolózás Csernobillal kapcsolatban, de ettől függetlenül az OSSKI (Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet – a szerk.) elődje akkor is mérte, és azóta is méri, mennyi radioaktivitás kerülhetett a levegőbe, a talajba, és a vízbe. Magyarország akkor nagyon minimális szennyeződést kapott, a lakosság Csernobil miatti sugárterhelése nagyjából 0,5 mSv. A becslések szerint Csernobil következtében évente egy-két daganat fog kialakulni Magyarországon.

©

hvg.hu: Volt több mint tíz magyar kamionos, aki a tragédia után árut szállított Kijevbe. Közülük többen rákban és autoimmun betegségben haltak meg. Őket vizsgálták, miután hazatértek?

SG: Valamennyi körülmény nem ismeretes, ezért csak feltételezhető, hogy ezek az emberek nem jártak szennyezett területen, ezért nem valószínű, hogy a sugárzás miatt lettek rákosok. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy az orvosi sugárdiagnosztika akkoriban nem volt olyan fejlett Magyarországon, mint ma. Ha most merülne fel egy hasonló probléma, akkor egy egyszerű vérvételből és kromoszóma vizsgálatból ki tudnánk mutatni, hogy az illető mekkora sugárdózist kapott. (Az egyik kamionsofőr lányával készült beszélgetésünket itt olvashatják.)

hvg.hu: Mennyire lehet biztosan elkülöníteni, hogy egy daganat a sugárzás miatt, vagy „spontán módon alakult ki?”

SG: Sehogy sem tudjuk elkülöníteni egymástól a spontán, és a sugárzás indukálta daganatokat, azok lényegében nem különböznek egymástól.

hvg.hu: A tragédia másodlagos pszichés tünetek kialakulásához is hozzájárulhatott, amelyek nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is megbetegíthetnek. Sokunknak a mai napi görcsbe rándul a gyomra a Csernobil szó hallatán. Vajon mit érezhetnek az ott élők, akik egy „félelmetes”, stigmatizált régióban, vagy annak közelében éltek.

SG: Ez pontosan így van. Azok, akik a csernobili régióból származnak, nem egyszer „torzszülöttként” élnek a köztudatban, holott semmiféle objektív bizonyíték nem utal arra, hogy a szennyezett területen megnőtt volna a fejlődési rendellenességgel születettek száma. Ez a rosszhírű, tragédia sújtotta környezet ráadásul borzasztóan el van szegényedve. Nem véletlenül alakulnak ki náluk pszichoszomatikus tünetek, amivel összefüggésben jelentős az alkohol fogyasztás és a dohányzás.

©

hvg.hu: A félelem és a stigmatizáció indokolt, amikor mondjuk a Csernobil környékéről származó ukrán export termékekről van szó? Például építhetjük a tetőt a Csernobil környékéről származó fenyőből?

SG: Ezek a félelmek egyáltalán nem megalapozottak. A schengeni határokon kihelyezett sugárkapuk jelzik, ha a háttérsugárzásnál magasabb értéket mérnek egy személyautó- kamion- vagy vonatrakománynál. Ekkor részben riadóztatják a katasztrófavédőket, részben pedig az intézetünk által fenntartott Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatot. Ilyenkor kivonulunk a helyszínre, és megvizsgáljuk, hogy mi történt. Havonta több alkalommal kapunk riasztást a határról, és az esetek túlnyomó többségében valamilyen építőanyagról, például kvarchomokról van szó, amiben természetes a megnőtt radioaktivitás. Gyakori, hogy a sugárkapuk műtrágya szállítmánykor jeleznek, ami kismértékben természetes radioaktív káliumot tartalmaz, de ez is teljesen ártalmatlan. Ha egy nukleáris medicina kezelésen átesett beteg átmegy a sugárkapun, még mielőtt eltűnt volna belőle a radioaktivitás, szintén be fog riasztani a jelzőrendszer. Európában nemcsak a schengeni határon, de bizonyos országokban az utak mellett is vannak mobil jelzőberendezések. Szóval nyugodtan higgye el mindenki, hogy sugárzás szempontjából nagy biztonságban vagyunk.

Névjegy – Sáfrány Géza

Az Országos Közegészségügyi Központ - Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság igazgató-főorvosa, sugárbiológia és sugáregészségügyi szakorvos, az MTA Doktora, habilitált egyetemi docens. Jelentősebb egyesületi, tudományos társasági tagságai: European Radiation Research Society (volt elnök), Magyar Biofizikai Társaság (Sugárbiológiai Szekció elnöke), Magyar Onkológiai Társaság, Magyar Sugárterápiás Társaság, Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Szövetsége, Népegészségügyi Tudományos Társaság.

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Meghan Markle-ról eddig soha nem látott fotókat tett közzé a volt kollégája

Meghan Markle-ról eddig soha nem látott fotókat tett közzé a volt kollégája

Orbán Viktor keresztény szabadsága alaposan feladta a leckét az egyházaknak

Orbán Viktor keresztény szabadsága alaposan feladta a leckét az egyházaknak

Főzzön velünk! – brazil maracujás mousse

Főzzön velünk! – brazil maracujás mousse

Az első Corsa GSi-nek állít emléket a legújabb sportos Opel

Az első Corsa GSi-nek állít emléket a legújabb sportos Opel

Az IKEA bemondta: heteken belül több energiát termel majd, mint amennyit elfogyaszt

Az IKEA bemondta: heteken belül több energiát termel majd, mint amennyit elfogyaszt

A Tesla után az új Nissan Leafből is halottaskocsi készült

A Tesla után az új Nissan Leafből is halottaskocsi készült