Még csak egyetlen példányt állítottak pályára belőle, máris komoly problémát okoz a csillagászok számára a BlueWalker 3 műhold – pedig várhatóan közel 100 ilyen fog majd alacsony Föld körüli pályán keringeni belőle.
Az ELKH-ELTE Asztropolarimetria Kutatócsoportja számítógépes modellezéssel tanulmányozta a Jupiterrel rezonanciában Nap körül keringő aszteroidák keletkezési mechanizmusát, miközben két új rezonáns aszteroidacsaládra is bukkantak a tudósok.
Drámai mértékben nő az űrszemét mennyisége, miután egyre több műholdat juttatunk fel, és ezek – amint letelt az élettartamuk – jobb híján a légkörben keringenek. Ez azonban a csillagászok megfigyeléseit is egyre jobban zavarják.
A Nemzetközi Csillagászati Unió figyelmeztetést adott ki a frissen felbocsátott, BlueWalker 3 nevű műhold miatt, ami interferenciát okozhat az optikai és rádióteleszkópok számára.
A szuperföld nevű objektumok sokkal gyakrabban fordulnak elő, és lényegesen több is van belőlük, ezért érdemes lenne rájuk összpontosítva választ keresni a tudomány egyik nagy kérdésére.
Az Asteroid Institute a Whashingtoni Egyetemmel közösen fejlesztett ki egy algoritmust, mely a már elérhető adatokat vizsgálva kutat még fel nem fedezett űrsziklák után.
A Sydney-i Egyetem kutatói egy olyan neutroncsillagot figyeltek meg, amely rendkívül lassan forog a tengelye körül. Ráadásul egy olyan régióban bukkantak rá, ahol semmi keresnivalója.
A több mint 10 milliárd dollárból épített berendezés a második Lagrange-pont körül kering. Már teljes egészében üzemel, de néhány beállítás még hátra van.
Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves.
A szakemberek az Oroszlán-csillagképet tanulmányozták, amikor egy homályos mozgó objektumot fedeztek fel.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrszondája által kiszúrt objektum mérete miatt is érdekes, ugyanis hatalmas, ami egyáltalán nem jellemző a törpegalaxisokra.
Műholdgyilkos orosz űrfegyver is lehet az a világűrben keringő tárgy, amelyet csillagászok és katonai szolgálatok A 2014-28E kódjellel láttak el. Eleinte űrszemétnek vélték, később ismeretlen rendeltetésű tárggyá nyilvánították.
A világegyetem hajnalán képződött, kizárólag hidrogénből és héliumból álló két hatalmas gázfelhőt észleltek amerikai csillagászok, akik felfedezésüket a Science legújabb számában ismertették.
A Nap szokatlanul hosszú "álomba" készül merülni, így 2020 táján évekre vagy akár évtizedekre is búcsút mondhatunk a napfoltoknak - mondják amerikai csillagászok, akik az új-mexikói napfizikai konferencián ismertették elméletüket.
Különleges hármascsillagot fedeztek fel a Kepler-űrteleszkóppal az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének (MTA KTM CSKI) asztronómusai, akik a tekintélyes Science magazinban számoltak be az egzotikus égitestről.
Magyarország nagyobb részén a köd miatt nem lehetett látni a délelőtti részleges napfogyatkozást.
A Földhöz hasonló nagyságú bolygóra bukkant galaxisunkban a NASA amerikai űrkutatási hivatal. A hatalmas forróság miatt viszont felszínén kizárt az élet lehetősége.
