Szokatlan égi objektumra bukkantak asztronómusok: egy olyan csillagra, amely bolygóvá sűrűsödött, és valószínűleg nagyrészt gyémántból épül fel. A szokatlan mellékbolygónak nagyobb sűrűsége van, mint minden más eddig felfedezett bolygónak - közölte egy nemzetközi kutatócsoport csütörtökön a Science című amerikai tudományos folyóiratban.
Két fényes galaxis "karambolját" kapták lencsevégre - az összeolvadó csillagvárosok óriási felkiáltójelként ragyognak a NASA által közzétett felvételeken.
Óriási fénylő nyakék ragyog a Hubble űrteleszkóp legújabb felvételének a középpontjában - a képződmény tizenötezer fényévnyire, a Nyíl-csillagképben található.
Koromfekete bolygó található a Sárkány-csillagképben: a TrES-2b jelű, Jupiter-méretű gázóriás a ráeső napfénynek alig egy százalékát tükrözi vissza.
A legutóbb 2006 decemberében regisztrálták olyan erős napkitörést, mint kedden, de mivel az a Nap "túloldalán" történt, alig gyakorolt hatást a műholdakra és a földi kommunikációra
Három apró jeges égitestet fedeztek fel amerikai csillagászok a Naprendszer peremén a Pluto közelében, a felfedezésről az Astronomical Journal című csillagászati folyóiratban jelenik meg tanulmány.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VISTA-teleszkópja segítségével 96, eddig fel nem fedezett nyílt csillaghalmazra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport, így már 2500 csillaghalmazt tartanak számon.
Egy parányi, mindössze 300 méter átmérőjű aszteroida "lohol" a Föld előtt hűséges "kutyaként". A felfedezésről a Nature csütörtöki számában számoltak be kanadai tudósok.
A csillagászat egyik legérdekesebb területének számít manapság a más csillagok körül keringő bolygók kutatása. Egy, a Földhöz hasonló, úgynevezett exobolygón, a legújabb kutatások szerint, a rejtélyes sötét anyag jelenléte megnövelheti a felszíni hőmérsékletet.
Páratlanul ritka felvétel tartja izgalomban az űrkutatókat, első alkalommal sikerült ugyanis jól elkülöníthetően felfedezni sötét anyag jelenlétét a Hubble által készített felvételen.
Kedd este 19 óra 16 perckor lesz a nyári napforduló, ekkor köszönt be a csillagászati nyár az északi féltekén.
Tiszta volt az idő szerda este, így az ország egész területén szabad szemmel is remekül látható volt az elmúlt tizenegy év leghosszabb teljes, centrális holdfogyatkozása.
Hosszú idő után ismét teljes holdfogyatkozást figyelhetünk meg június 15-én, szerdán, mindjárt olyat, amely a földárnyék közepén halad át, azaz úgynevezett centrális fogyatkozás.
A Tejútrendszer klónját, egy spirálgalaxist kaptak lencsevégre az Európai Űrügynökség (ESO) csillagászai.
Hosszú idő után ismét teljes holdfogyatkozás figyelhető meg június 15-én, ráadásul olyan, amely a földárnyék közepén halad át (centrális fogyatkozás), ennek megfelelően az árnyék a szokottnál is sötétebb lesz, viszont a nyári napfordulóhoz közeli időpontnak köszönhetően égi kísérőnk végig alacsonyan lesz látható.
A Balatonfűzfői Vállalkozások és Civil Szerveződések Egyesülete európai uniós pályázaton nyert 53,3 millió forintból újítja fel az 1960-as években épült csillagvizsgáló leromlott állapotú épületét, amely idén novembertől kulturális központ is lesz.
A Földhöz hasonló 86 bolygón kutatják az élet nyomait amerikai tudósok egy Nyugat-Virginiába telepített óriás rádióteleszkóp segítségével egy új program keretében - jelentették be a hét végén csillagászok.
Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) Dawn űrszondája közelít küldetésének első célpontjához, a Vesta gigantikus aszteroidához.
Világűrbe bocsátásának huszonegyedik évfordulóját ünnepli a Hubble űrteleszkóp. A NASA ez alkalomból publikált felvételén egy különleges galaxispár ütközése látható.
A tavaszi napéjegyenlőség ebben az évszázadban az idén esett utoljára március 21-ére, a csillagászati tavasz közép-európai idő szerint 0 óra 21 perckor köszöntött be - olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.
