A felfedezés – ha a jövőben robotok segítségével sikerül megerősíteni – igen lelkesítő, mivel a víz, az élethez létfontosságú elemek egyike olyan formában létezik, mint ahogyan mi ismerjük. Az Európé a Jupiterhez, a naprendszer főként hidrogén és hélium alkotta legnagyobb bolygójához második legközelebb lévő hold. A külső héja vízjégből (10–15 km), illetve folyékony vízből (90 km) áll; míg a hold kisméretű magja vasból tevődik össze.

A Galileo amerikai űrszonda által az 1995 és 2003 közötti expedíció során az Európéról sugárzott felvételek szerint a hold repedések szabdalta felszínét kásás jég borítja. A tudósok, akiket meglepett ez a különös topográfia egy ilyen hideg helyen, ahol ráadásul gyenge a napfény, a Földön megtalálható, úgynevezett "kaotikus terület"-jelenséggel próbálják magyarázni a jelenséget.

AP

A tűzhányók felett lévő jégtábláknál a jég és a melegvízcsóvák kölcsönhatása hozza létre a Földön a "kaotikus területeket" – magyarázzák a kutatók. Számításaik szerint az Európét borító jégréteg vastagsága mintegy 10 kilométer, amelynek belsejében hatalmas vízlencsék találhatók, a felszíntől mintegy 3 kilométerre. Az ezekben a tavakban lévő meleg víz csóvaként tör a felszínre, megroppantja a jeget, amely megreped.

"A tudóstársadalom úgy véli, hogy ha az Európét borító jégréteg vastag, kevés esély van az életre, mert nincs kommunikáció a lent található óceán és a felszín között" – magyarázta Britney Schmidt, a Texasi Egyetem geofizikusa, a Nature című brit folyóiratban megjelent tanulmány fő szerzője.