Erdélyi Róbert, más néven Robertus von Fáy-Siebenbürgen, a Sheffieldi Egyetem professzora és munkatársai rendkívül érdekes jelenség hangjait rögzítették nemrégiben. A brit Telegraph online kiadása szerint sikerült felvenniük a Nap hangját, pontosabban a nap "mágneses hurkainak zenéjét".
Újabb "találat" érte a Jupitert: az erről tanúskodó villanást egy ausztrál csillagász kapta lencsevégre.
Különösen nyugtalan és fiatal csillaghalmazt figyelt meg és mért fel pontosan a Hubble űrteleszkóp a Tejútrendszerben.
Német és japán csillagászok felfedezték az univerzum eddigi legtávolabbi galaxishalmazát - közölte a Földön kívüli fizikával is foglalkozó Max Planck Intézet a németországi Garchingban.
A Nap tömegét már most nyolcszor-tízszer meghaladó óriáscsillag születéséről küldött képeket az Európai Űrügynökség (ESA) Herschel-teleszkópja, amelynek 3,5 méteres főtükre nagyobb, mint bármelyik űrbeli távcsőtükör.
Először azonosítottak vizet és szerves vegyületeket egy aszteroidán - közölték a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában, mérföldkövet jelentő tanulmányukban csillagászok.
Rekonstruálása után alig négy és fél évvel felújításra szorul a világ legrégebbi napobszervatóriuma, a Stonehenge-nél is idősebb gosecki napészlelőhely Németországban.
A világ legnagyobb teleszkópját, a European Extremely Large Telescope-ot (E-ELT) építik meg az elkövetkező években Chile északi részén - közölte az Európai Déli Obszervatórium (ESO) hétfőn.
Színpompás képeket és videoklipeket küldött központi csillagunkról a NASA új napdinamikai obszervatóriuma (SDO/Solar Dynamics Observatory).
A SOFIA (Stratospheric Observatory for Infrared Atronomy) óriásteleszkópja egy Boeing 747-es fedélzetéről pásztázza majd infravörös hullámhosszon az égboltot.
Amerikai csillagászoknak sikerült megoldani azt a majd 190 éves rejtélyt, amely a Szekeres (Auriga) csillagkép egyik csillagát övezte mindmáig; a felfedezésről a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány.
A Föld közelében száguld el csütörtök éjfélkor egy 22 méter átmérőjű kisbolygó.
Eddig ismeretlen periodicitású újabb rádiósugárzást fedezett fel kutatók nemzetközi csoportja az osztrák tudományos akadémia űrkutatási intézetének (IWF) vezetésével.
Az ősrobbanás után mindössze néhány százmillió éves, "pormentes" kvázi-csillagokat, azaz kvazárokat fedeztek fel a világegyetem peremvidékén az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA infravörös tartományban működő csillagászati műholdja, a Spitzer segítségével.
Kiterjesztett szárnyű denevérhez hasonlatos csillagködről (nebuláról) készítettek új felvételeket a Chilében, a La Silla-csúcson üzemelő Európai Déli Obszervatórium (ESO) asztronómusai.
A Világegyetem méretére és korára, valamint az univerzum tágulásának sebességére vonatkozó számításokat most egy új, precíz módszerrel támasztották alá, amely a galaxisokat optikai "lencsékként" alkalmazza, hogy más galaxisokat vizsgáljon rajtuk keresztül.
A múlt heti heves chilei földrengés bolygónk egészére hatást gyakorolt, még a napok is rövidebbek lettek miatta – közölték az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei.
A Földtől 600 fényévnyire, az Auriga (szekeres, fuvaros) csillagképben lévő nap saját bolygóját készül "felfalni" - állítják kínai asztronómusok, akik kutatásaikról a Nature című brit tudományos folyóiratban számoltak be.
Ritka alkalmat kihasználva a Szaturnusz sarki fényeit fotózta le a Hubble űrteleszkóp.
Dán tudósok engedélyt kaptak arra, hogy exhumálják Tycho de Brahe (1546-1601) híres dán csillagásznak a prágai Tyn templomban lévő maradványait, tisztázandó a férfi halálának okát.
