Már több mint 170 ezren látták a Szépművészeti Csontváry-kiállítását, amely így az intézmény történetének tíz leglátogatottabb kiállítása közé került. Az utolsó hétvégén hosszabbított nyitvatartással várják az érdeklődőket.
A Szépművészeti Múzeumban július 16-ig még meg lehet nézni a nagyszabású tárlatát.
Miben hasonlít, és miben különbözik Csontváry és Gulácsy, a két érzékeny idegzetű, csak itthon értelmezhető festőzseni, akiknek most párhuzamosan látható budapesti kiállításuk? Erről beszélgettünk Bellák Gábor művészettörténésszel.
Már az előző század 20-as évei elején tervezték, hogy legyen közös kiállítása Budapesten a két különc zseninek, Gulácsy Lajosnak és Csontváry Kosztka Tivadarnak. Akkor nem jött össze, most viszont, ha nem is egy épületben, de egyszerre látható a két festő életmű-kiállítása.
A tavalyi év minden tekintetben a Szépművészeti Múzeum történetének legerősebb kiállítási éve volt, de idén is érdemes lesz ellátogatni a Városligetbe, vagy épp fel a Nemzeti Galériába. A francia és a magyar zsenik nagyszabású tárlatain kívül a 90-es évek technokorszakának hazai művészeti megjelenését is megismerhetjük ősszel. És ez még nem minden.
Az új korszakok kezdetén mindig nekiállt a politika, hogy Csontváry-Kosztka Tivadart világhírűvé tegye, de vagy közbejött valami, például a szocializmus, vagy alaposan melléfogtak. Pedig az első jelentős kiállításán, a párizsin képeit még látta Picasso, Tzara, Chagall. Az utaztatásokra viszont majdnem ráment az életmű.
Minden eddigi magyar aukciós rekordot túlszárnyalva 460 millió forintért kelt el Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye a Virág Judit Galéria vasárnap esti aukcióján.
A Titokzatos sziget című alkotás jelentését máig nem sikerült megfejteni.
Látomás egy lélekközösségről – Ferenczy Noémi kárpitjai Szentendrén / Pozícióharc helyett szolidaritás – javaslat a Kortárs Művészeti Alap létrehozására / Amerikai emlékezetkultúra – kritikai útleírás / Csendes stratégiák – a művészek és a vírusválság / Azt látod, amit tudsz – a vizuális kultúra fogalmáról / Gigagalériák kontra aukciósházak – a Marron-gyűjtemény esete / A legnagyobb magyar diadala – Csontváry és Nándorfehérvár
„Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak” – jegyezte meg Picasso Csontváryról egy 1949-es párizsi kiállításon. A közelmúltban két új monográfia is felidézte az akkori Szajna-parti bemutatkozás történetét.
Csontváry Kosztka Tivadar, "a Napút festője" 1919. június 20-án halt meg.
Egy csaknem hetven évig eltűntnek hitt Csontváry-festményre is licitálni lehet a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén.
Vajon melyik az a magyar festmény, amelyik rákerült a montázsra?
Kritikussá vált Csontváry egyik ikonikus festményének állapota. Az Öreg halász című portrét 1902 környékén festette a mester, utoljára 50 éve restaurálták. Ha nem újítják fel, akár súlyosan sérülhet a világhírű festmény. A restaurálás teljes költségének harmada azonban még hiányzik, ezért gyűjtésbe kezdett a miskolci Herman Ottó Múzeum.
A négymillió olvasóval büszkélkedő nemzetközi dizájnmagazin, a Desingboom is bemutatta a Csontváry Múzeum tervpályázatára beérkezett egyik tervet, amely egy pécsi bányató kráterében álló fényes kockába helyezné el a gyűjteményt.
Kihirdették a Csontváry Múzeum pályázati eredményeit, melyek közt az egyik befutó az alcsúti arborétumban található tekintélyes libanoni cédrus köré tervezett stadion formájú múzeum lett.
A tavalyi budapesti Csontváry-tárlat idején nem győzte a kormány megnyugtatni a pécsieket, hogy a kiállítás után visszaszállítják a pécsi múzeumba az értékes, nehezen szállítható képeket. Végül vissza is kerültek a festmények, ám most megint kezdhetnek aggódni a baranyai múzeumért.
Lázár János bejelentette az elhelyezési ötletpályázat kiírását egy új Csontváry-múzeum létrehozására, ami a Nyugati pályaudvar mögötti rehabilitálandó területen jöhetne létre. Csakhogy közben 1973 óta létezik Pécsett a Csontváry Múzeum.
A Csontváry Kosztka Tivadar világhírének megalapozását célzó budavári monstre kiállítás ismét felhívta a figyelmet a debreceni Modemből egyszer csak mindenféle elfogadható ok nélkül eltűnt festményekre. Meg persze azokra a Csontvárykra is, amelyekről feltételezik, hogy ott lógnak egy-egy felvidéki ház falán, csak senki sem tudja róluk, hogy kinek a művei.
Két éve egy szentendrei tárlaton még kiállították azt a Csontvári Kosztka Tivadar képet, ami tavaly Nemes Lampérth József egyik tusrajzával együtt nyomtalanul eltűnt a debreceni Modem letétben elhelyezett Antal-Lustig Gyűjteményből – írja a HVG e heti számában.
