Minden idők legdrágább magyar festménye lehet Csontváry legrejtelmesebb alkotása

A Titokzatos sziget című alkotás jelentését máig nem sikerült megfejteni.

  • MTI MTI
Minden idők legdrágább magyar festménye lehet Csontváry legrejtelmesebb alkotása

A magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén.

Csontváry nagyjából 100 darabos életművéből alig több mint egy tucat van magángyűjteményben, 2000 óta pedig csupán négy alkotása szerepelt árverésen – mondta az árverés sajtótájékoztatóján Kelen Anna művészettörténész. Az 1903-ban készült Titokzatos sziget a festő egyik legrejtélyesebb műve, a jelentését máig nem sikerült megfejteni. A festményen álomfigurák idézik fel a múltat és a jövőt egy képzeletbeli szigeten. A csöppnyi földdarab és a külvilág közti átjárás lehetőségére apró vitorlás motívuma utal. A szimbólumokban gazdag műalkotást intenzív, meleg színek és ragyogó fényhatás jellemzi – magyarázta a szakértő.

Csontváry árverésen értékesített képei közül legdrágábban, 240 millió forintért a Traui tájkép naplemente idején című festmény kelt el a galéria 2012-es téli aukcióján. Ezzel az árral azóta is tartja a magyar aukciós rekordot. 2006-ban Szerelmesek találkozása (Randevú) című festményét a Kieselbach Galéria 230 millió forintért árverezte el, a Hídon átvonuló társaság 180 millióért, az Olasz halász című alkotása pedig 140 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria korábbi aukcióin.

A galéria karácsonyi aukcióján Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben és Schönberger Armand Aktok gyümölccsel című képét is árverésre bocsátja decemberben. Mindkét mű a galéria értékmentő tevékenysége révén, hosszú évek után került vissza Magyarországra.

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.