A harminc évvel ezelőtt ünnepélyesen aláírt daytoni békeegyezmény véget vetett ugyan a boszniai polgárháborúnak, ám hatékony működésre alkalmatlan államszerkezetet hozott létre. Dayton intő példa lehet a mai válságok kezelői számára is, hogy a béketeremtéssel még nem ért véget a munka.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Nyugat távozása segítené elő a Balkán stabilitását. A politikus ezzel csatlakozott a boszniai szerbek és az orosz politikusok álláspontjához, amivel csak az a baj, hogy a boszniai szerb elnöknél, a Magyarországon járt Milorad Dodiknál talán csak Moszkva támogatná boldogabban Bosznia-Hercegovina szétverését.
Orbán Viktor és a boszniai szerbek NATO-ellenes, elszakadáspárti vezetője, Milorad Dodik régóta jó kapcsolatot ápol.
A boszniai polgárháborúnak véget vető daytoni egyezmény ellenére még ma sem működőképes állam az egykori jugoszláv tagköztársaság. Jóformán csak a 25 éve ott lévő nemzetközi alakulatok akadályozzák meg, hogy elfajuljanak a három etnikai közösség ellentétei.
Húsz éve, 1995. december 14-én írták alá Párizsban az 1992-ben kirobbant boszniai harcoknak és egyben a délszláv háborúnak véget vető daytoni békemegállapodást. A dokumentumot Alija Izetbegovics bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Szlobodan Milosevics szerb elnök szignózta. Az egyezséget három hetes kemény alkudozás előzte meg, a tárgyaló felek között Richard Holbrooke, a washingtoni kormányzat képviselője közvetített. A megállapodás ugyan a harcoknak véget vetett, ám a Bosznia megosztott maradt: a bosnyákok, horvátok és szerbek közti bizalom nem állt helyre.
