„Bosznia-Hercegovina és a Balkán stabilitását nem a Nyugat beavatkozása, hanem a Nyugat távozása segítené elő a térségből. A Balkán stabilitása elsődlegesen fontos Európa stabilitása szempontjából” – mondta Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón.
A nyilatkozat mindenképpen meglepő: vagy az történt, hogy egyik-napról a másikra megváltozott a magyar kormány álláspontja, vagy az, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem ismeri az Orbán-kabinet eddig hivatalosnak tűnt állásfoglalását. Magyarország ugyanis eddig egyértelműen támogatta a Nyugat-Balkán – és azon belül Bosznia – európai integrációját, amit Szijjártó Péter külügyminiszter is többször megerősített. „Magyarország minden támogatást megad ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina minél gyorsabban tudjon előre haladni az európai integrációs folyamatban” – mondta például a miniszter nem sokkal azelőtt, hogy Magyarország átvette volna a soros EU-elnökségi tisztet.
Bosznia és a Nyugat kapcsolata azt követően került napirendre, hogy az illetékes boszniai bíróság jogerős ítéletben egy éves börtönnel és a boszniai Szerb Köztársaság (RSZ) elnöki tisztének betöltésétől való eltiltással büntette meg Milorad Dodikot. Szerdán meg is fosztották elnöki pozíciójától a politikust.
Dodik – Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese – sokat tett a büntetés érdekében. Nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének határozatait, a boszniai polgárháború 1992-es kezdetének napját – január 9-ét – tette meg állami ünnepnek és egyre egyértelműbben nyilatkozott arról, hogy ki akarja vezetni az RSZ-t a két entitásból álló szövetségi államból, Bosznia-Hercegovinából. Legutóbb arról beszélt, azt követően, hogy Donald Trump nyerte meg az amerikai elnökválasztást, eljött az ideje a függetlenség kikiáltásának.
Rossz béke, de jobb mint a háború
Tetteivel és nyilatkozataival Dodik rendre megsérti a boszniai polgárháborút 1995-ben lezárt daytoni egyezményt, amelyet az akkor amerikai vezetés hozott tető alá európai segédlettel.
