A 25 éve kötött békeszerződés máig nem hozta el a megbékélést Boszniában

Sokat elárul egy állam szilárdságáról, ha országa szétveréséről álmodozik a legmagasabb közjogi tisztséget betöltő politikus. Bosznia-Hercegovinában ez történik: Milorad Dodik, a háromfős elnökség soros vezetője azzal fenyegetőzik, hogy a szerb többségű országrészt a szomszédos Szerbiához csatolja. Legutóbb, november végén New Yorkban, az ENSZ székhelyén pattant ki botrány, egy kerekasztal-beszélgetésen Dodik igazságtalannak mondta, hogy míg a koszovói albánoknak joguk van önálló államra, a boszniai szerbeknek ez nem adatott meg. Szörnyetegnek nevezte Valentin Inzkót, a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjét, amiért az osztrák diplomata csak a boszniai muszlimok, azaz a bosnyákok érdekeit védelmezi.

A főképviselői posztot a 25 évvel ezelőtt, 1995. december 14-én Párizsban aláírt (lásd a nyitóképen) boszniai békeegyezmény alapján hozták létre, s az amerikai Dayton katonai támaszpontján kikényszerített horvát–szerb–bosnyák egyezség a mai napig meghatározza az egykori jugoszláv tagállam politikai berendezkedését. Így jelentős részben felelős azért is, hogy Boszniából nem lett működőképes állam.

Az egyezmény – amelynek tető alá hozásában meghatározó szerepet játszott a 2010-ben elhunyt amerikai diplomata, Richard Holbrooke – csak arra volt elég, hogy véget vessen az 1992 februárjában kirobbant, több mint százezer halálos áldozatot követelő polgárháborúnak. A megbékélés azonban elmaradt, és a milliónál is több menekült nagy része nem térhetett haza.

A párizsi aláírás az AP hírügynökség archívumából: