Egy ország, két entitás, három nemzeti közösség és 13 parlament – ezek a számok jellemzik a Jugoszláviából kivált, több mint három évig tartó polgárháború után önállóvá vált Bosznia-Hercegovina összetett államszerkezetét. A bonyolultság nem a véletlen műve: úgy kellett lezárni a több mint százezer halálos áldozatot követelő vérontást – amelynek szörnyűsége volt Szarajevó ostroma és a srebrenicai népirtás –, hogy abba mindhárom államalkotó nemzet, a bosnyák, a szerb és a horvát is belemenjen, s a szomszédos, nacionalista vezetés alatt álló államok, Szerbia és Horvátország szavatolja a békemegállapodás tiszteletben tartását.
https://hvg.hu/itthon/20251127_bosznia-hercegovina-banja-luka-repulogep-szijjarto-peter-milorad-dodik
A végeredmény az 1995. december 14-én Párizsban ünnepélyesen aláírt daytoni szerződés lett. A dokumentum olyan háromhetes tárgyalási folyamat eredményeként született meg, amelyben a boszniai nemzetiségi vezetők, valamint Franjo Tudjman horvát és Szlobodan Milosevics szerb elnök a világtól elzártan, az ohiói Dayton közelében lévő Wright-Patterson légitámaszponton, az amerikai közvetítő Richard Holbrooke irányításával alkudoztak területekről, jogkörökről és háború utáni berendezkedésről.
