#deepfake


Mielőtt feltöltesz magadról egy fotót a netre, egy pillanatra gondolj arra: az arcod egy pornóvideóban köszönhet vissza

Beszélünk róla, de talán még mindig nem eleget. A mesterséges intelligencia korában a deepfake-képek és -videók több mint 90 százaléka pornótartalom, szereplőik túlnyomórészt pedig olyan nők és lányok, akiket nem kérdeztek meg arról, akarják-e, hogy az arcuk egy pornófelvételen szerepeljen. Az RTL+-on most bemutatott Egy másik test című dokumentumfilmet a saját jól felfogott érdekünk végignézni.





Deepfake és dezinformáció: így avatkozik be Moszkva az uniós választásokba

Az európai parlamenti választások előtt az orosz politikai és gazdasági érdekekhez köthető álhírek sora árasztotta el Európát, ezek terjesztését a generatív mesterséges intelligencia nagyon megkönnyítette. Bár az Európai Unió – és számos tagország külön is – hatványozott erővel küzd a kamuhírek és a zavarkeltés ellen, ennél sokkal többre lenne szükség.




Pornómentességi fogadalmat tett az OpenAI

Egyfajta szabálykönyvet adott ki a ChatGPT fejlesztője, amelyben tisztázza, mire lehet használni a technológiáikat, és mire nem. Van azonban egy érdekes pont az erotikus tartalmakra vonatkozóan.









3000%-kal megugrott egy csalásforma

Az olcsó és könnyen hozzáférhető mesterséges intelligencia miatt egyre több csaló próbálkozik deepfake technológiával, vagyis arccserével átverni másokat. Ehhez egy rossz minőségű kép is elegendő lehet.


Jó üzlet a deepfake pornó

Another body (Egy másik test) - ezzel a címmel készített díjnyertes dokumentumfilmet Sophie Compton brit filmrendezőnő, aki a CNN-nek írta meg tapasztalatait erről a furcsa bizniszről, amely különösen a nők számára jelent súlyos csapást, másoknak viszont jó üzletet.


Veszélyben lehet a 2024-es EP-választás is, ha rossz kezekbe kerül a mesterséges intelligencia

Az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) legfrissebb jelentése szerint a mesterséges intelligenciára támaszkodó eszközökkel az eddiginél kifinomultabb és gyorsabb támadásokat lehet végrehajtani. A szakértők úgy látják, elsősorban az uniós polgárokat célozhatják meg a támadók. A cél, hogy aláássák az információba vetett bizalmat.