Tudósok évek óta vizsgálják annak lehetőségét, miként lehetne vérmintából megjósolni a demencia, az Alzheimer-kór későbbi kialakulását. Úgy tűnik, most egy áttörés küszöbén állnak.
Magyarországon az elmúlt években egyre több szakember figyelmeztet a demenciában szenvedők számának robbanásszerű emelkedésére, arról azonban, hogy a hozzátartozók min mennek keresztül, sokkal kevesebb szó esik. A róluk szóló cikksorozatunk második részében Zsófia arról beszél, hogyan lehet túlélni a napokat, ha a 93 éves édesanya tünetei fizikai agresszióba váltanak át. Zoltán példáján keresztül pedig bemutatjuk, mi történik, ha egy család már jó előre gondoskodik az időskori ellátásról.
Nagyszabású elemzést végeztek a University College London kutatói, összegen több mint 200 ezer nő adatait áttekintve. Kiderült, hogy a női ciklusnak is lehet hatása a demencia kialakulásának kockázatára.
Magyarországon az elmúlt években egyre több szakember figyelmeztet a demenciában szenvedők számának robbanásszerű emelkedésére, arról azonban, hogy a hozzátartozók min mennek keresztül, sokkal kevesebb szó esik. Most két cikkben – ez az első – azokat mutatjuk be, akik erejükön felül, gyakran hosszú éveken keresztül ápolták demenciában szenvedő hozzátartozójukat – míg végül a legtöbben belátták, hogy egyedül nem fog menni.
Brit tudósok szerint korábban az agyalapi mirigyből kivont növekedési hormon olyan embereknél okozott Alzheimer-kórt, akinek nem volt genetikai hajlamuk a betegségre. Volt, akinél már 38 éves korában jelentkeztek a tünetek.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten utánajárunk a demencia megelőzésének és az Antarktiszra utazunk.
A demencia az egyik legrejtélyesebb betegség, egy brit beteg mégis arra vállalkozott, hogy megossza a nagyvilággal, mi történik az agyában. Az Alzheimer-kórral együtt élő Wendy Mitchell könyveiben rengeteg olyan tünetről mesél, melyeket néha még a közeli hozzátartozóknak is nehéz megérteniük. Hallucinációk, fekete lyuk a falon, hal a fehér tányéron, és állandó telefonos ébresztő, hogy ne felejtsen el enni.
Magyarországon 2050-re a halálozási listán is első helyre kerülhetnek a demenciát okozó betegségek, hatalmas terhet jelentve nemcsak az egészségügynek, hanem a hozzátartozóknak is. Pedig a rizikófaktorok csökkentésével az esetek több mint 40 százaléka megelőzhető lenne. Alámerültünk a hazai vizsgálatok világában, hogy megtudjuk: milyen tünetekkel érdemes orvoshoz fordulni, miért hasznos keresztrejtvényt fejteni, milyen sportot végezzünk, és mit (ne) együnk, ha el akarjuk kerülni a demenciát, vagy az Alzheimer-kórt. Eközben azt is megtudtuk, mivel készül a kihívásra a kormány, és milyen magyar kutatások zajlanak a háttérben.
A Texasi Egyetem kutatói szerint a kávézaccban lévő anyag segíthet megvédeni az agyat az olyan neurodegeneratív betegségek ellen, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a Huntington-kór.
Előfordul, hogy a pincér szívószállal viszi ki a kávét. Esetleg menet közben elveszi a tálcáról a vizet, és ő maga issza meg. És jobb, ha a vendég meg sem lepődik, ha sült hal helyett szusit tesznek az asztalára.
A New York-i Egyetem kutatói szerint ha valaki idősebb korában mértékkel, de rendszeresen internetezik, az akár felére is csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.