Elárultak az orvosok egy meggyőző érvet arra, miért kell D-vitamint szedni önnek is
A tudósok most először vizsgálták, hogy van-e összefüggés a demencia és az agy D-vitamin szintje között. Kiderült, érdemes ezzel a területtel foglalkozni.
A tudósok most először vizsgálták, hogy van-e összefüggés a demencia és az agy D-vitamin szintje között. Kiderült, érdemes ezzel a területtel foglalkozni.
Sokan szembesülünk időnként azzal, hogy nem jut eszünkbe egy név, egy filmcím, vagy hogy hova is tettünk valamit. Az idősebbek ilyenkor óhatatlanul az elbutulásra, a rettegett Alzheimer-kórra gondolnak, de vajon mikor válik jogossá ez a félelem?
Partra vetődött bálnák agyában mutatták ki az Alzheimer-kórra jellemző elváltozásokat, ez pedig magyarázatot adhat a haláluk körülményeire is.
Két évtizednyi kutatómunka után átment a klinikai teszten a lecanemab nevű gyógyszeres kezelés, ami segít lassítani az Alzheimer-kórban szenvedők leépülését.
A demencia, azaz az elbutulás az egyik legaggasztóbb időskori (bár olykor fiatalabbaknál is előforduló) elváltozás. A Sony azt állítja, hogy új eszköze a szaglás tesztelésével mondja meg, fenyeget-e valakit ilyen veszély.
A kutatók félmillió, 60 évesnél idősebb cukorbeteg egészségügyi adatait követték nyomon hét éven át, hogy kiderüljön, a 2-es típusú cukorbetegségre adott gyógyszerek segítenek-e megelőzni a demencia kialakulását.
Kutatók kapcsolatot véltek felfedezni a rossz szájhigiénia és a demencia között.
Nem túl jó, ha a középkorú ember gyakran álmodik rosszat, ez ugyanis fokozza a demencia kialakulásának kockázatát – erre jutottak legalábbis a Birminghami Egyetem kutatói.
Újabb bizonyítékot találtak ausztrál kutatók a magas zsír- és cukortartalmú ételek egészségromboló hatására, ezúttal a szellemi hanyatláshoz való hozzájárulására.
Egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, hogy szenvedünk-e D-vitamin hiányban. Ha igen, érdemes lesz tenni ellene, már csak azért is, hogy elkerüljünk egy progresszív betegséget, a demenciát.
Demenciában, illetve hasonló mentális eltérésben szenvedők millióinak életét könnyítheti meg az az okoszokni, amelyik nyomon követi a neurológiai betegségekre utaló tüneteket.
A nyugati, iparosodott társadalmak életmódja lehet az egyik oka a demencia kialakulásának – állítják amerikai kutatók.
A Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának szakemberei jutottak arra a megállapításra, hogy a túl kevés alváshoz hasonlóan a túl sok is összefüggésbe hozható az időskori szellemi hanyatlással.
A koronavírus-járvány hatása olyan területeken is jelentkezhet demenciakutatók szerint, ahol a válság előtt is nehéz küzdelem zajlott.
Jelenleg több mint 55 millió ember szenved demenciában, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön közzétett jelentése szerint a betegek száma 2030-ra 40 százalékkal nőhet, és elérheti a 78 milliót.