Azt senki sem állítja, hogy pár órányi strukturált számítógépes edzés biztos gyógymódja vagy végleges megelőzése lehet a demenciának. Azonban egy egyszerű, a gyors reakciót próbára tevő gyakorlatsor hatékony gyógyszermentes segítség lehet
Valamennyien találkoztunk már olyan emberekkel, akik a beszédükben sokszor tartanak szünetet, sok öö-t és izét használnak, nehezen hívják elő a szavakat. Kanadai kutatók szerint ez a fajta beszédmód akár a demencia kockázatáról is árulkodhat.
Portugál kutatók vizsgálata állapította meg, hogy az agy bizonyos területei túlterhelődnek akkor, ha egy demenciában szenvedő embernek kézzel kell írnia.
Ahogy öregszik a Föld népessége, úgy nő a demenciás esetek száma. Úgy tűnhet, az ember kiszolgáltatott ennek a kórnak, azonban az utóbbi időben több kutatás is új megvilágításba helyezte a megelőzés lehetőségeit.
Svéd kutatók vizsgálata alapján azoknál, akik az APOE4 nevű génvariánssal rendelkeznek, a húsfogyasztás csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.
Négymillió ember adatait és közel harminc tanulmány eredményeit vetette össze egy nemzetközi kutatócsoport, hogy megvizsgálja, a szív- és tüdőrendszer működése hogyan hat a mentális zavarok és a demencia kialakulására.
Ritkán halálos, de nagyon fájdalmas betegség az övsömör. Létezik ellene oltás, amit Németországban ingyen adnak a rászorulóknak, Magyarországon azonban szinte ismeretlen. Pedig a vakcina az időskori szellemi hanyatlástól is védhet. Miért logikus, hogy összefüggés van a demencia és az övsömör között?
Az agyműködés karbantartójaként is hirdetett Ginkgo biloba (páfrányfenyő) Európában talán a legszélesebb körben használt gyógynövény, amelyet kifejezetten az életkorral összefüggő kognitív hanyatlás megelőzésére fogyasztanak.
Az elöregedő társadalmak miatt az Alzheimer-kór robbanásszerű terjedése várható, ám még mindig rengeteg a bizonytalanság a betegség kialakulásával kapcsolatban, és hatékony terápia sincs ellene. Azt viszont tudják, hogy mivel lehet minimalizálni a kockázatát.
Ha valaki elszigetelten él, az nemcsak az érzelmeire, hanem a fizikai egészségére is hatással lehet. Hosszú távon mindez nemcsak társadalmi, hanem gazdasági kérdéseket is felvet.
Akik rendszeresen több nyelvet használnak, azok nemcsak intelligensebbek és komplexebben látják a világot, hanem jobban ellenállnak a szellemi hanyatlásnak és más agyi betegségeknek is – tárták fel a kutatások. Míg a többnyelvűség Magyarországon ritkaságnak számít, globálisan inkább ez a norma, amely a legtermészetesebb módon teszi ellenállóvá az agyat az öregedés hatásaival szemben.
A vérben is kimutatható az Alzheimer-kórral összefüggő p-tau217 fehérje jelenléte, és ez akár évtizedekkel korábban jelezheti a betegség későbbi megjelenését.
Egy friss tanulmány bőséges népegészségügyi mintán mutatott ki közvetlen ok-okozati összefüggést a súlytöbblet és a demencia emelkedett kockázata között. A munka arra is rámutat, hogy a magas vérnyomás kezelése és az egészséges testsúly fenntartása elsődleges az időskori hanyatlás megelőzésében.
Újabb bizonyítékot találtak a tudósok arra, hogy a szellemi edzésnek milyen pozitív hatásai vannak az agy hosszú távú egészségére.
A koffeintartalmú kávé és a tea fogyasztása lehet a titkos fegyver a demencia elleni küzdelemben – összegezhető amerikai kutatók vizsgálatának eredménye. Átfogó kutatásról van szó, amelyben több évtizedig követtek nyomon több mint 130 ezer egészségügyi dolgozót.
Amerikai kutatók vizsgálata arra jutott, hogy az intellektuális elfoglaltság – legyen szó írásról, olvasásról vagy nyelvtanulásról – segíthet csökkenteni az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Már napi néhány csésze kávé vagy tea fogyasztása is csökkentheti a demencia kockázatát egy friss kutatás szerint.
Egy újabb amerikai kutatás erősítette meg azt a sejtést, hogy az agy apró és fontos takarítósejtjei, a mikrogliák túlbuzgóságukban akár az Alzheimer-kór kialakulásához is hozzájárulhatnak. A tanulmány új irányt adhat a betegség terápiájának.
Az író több közeli családtagja révén is érintett; mint mondta, szörnyű volt megélnie, amikor az édesanyja állapota olyannyira előrehaladottá vált, hogy „egyszerre volt élő és halott”. A törvény még nem ment át.
Donald Trump egy évvel a második elnöki beiktatása után egyre jobban rátelepszik a világ pszichéjére. Fáradhatatlanul és fárasztóan szítja egymás után a feszültséget az Atlanti-óceán mindkét oldalán, Dél-Amerikában és a Közel-Keleten. De vajon tényleg fáradhatatlan az amerikai elnök, és főleg: tudja, mit csinál? A közvéleményt jó ideje foglalkoztatja Trump egészségi és mentális állapota, de az amerikai sajtónak csak egy kis szelete vállalkozik arra, hogy kimondja: az elnöknek nemcsak malignus nárcisztikus személyiségzavara lehet, hanem demenciája is.
