Elég lehet egyetlen apró változás az étrendben, 4 hét alatt csökkenhet a biológiai életkor

Ausztrál kutatók vizsgálata alapján úgy tűnik, egyetlen egyszerű étrendváltás is komoly változást hozhat az ember biológiai életkorában.

  • HVG

Egyre több kutatás foglalkozik az ember biológiai órájával. Ez az a tényező, ami meghatározza az ember valódi korát: lehet valaki 30 éves, ha ülő életmódot folytat, dohányzik, alkoholt fogyaszt, keveset mozog és egészségtelenül táplálkozik, akkor a vérében lévő markerek alapján a szervei/szervezete ennél valószínűleg jóval idősebb kort mutat majd.

Szerencsére a dolog fordítva is igaz, ha valaki egészséges életét él, rendszeresen mozog, eleget alszik, nem dohányzik és nem iszik alkoholt, akkor a naptár szerint meghatározott életkoránál fiatalabb lehet a tényleges biológiai életkora. Ez pedig hosszabb életet eredményez.

A kutatások egy része arra irányul, hogy miként lehet kisebb-nagyobb mértékben visszatekerni a biológiai életkort. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a táplálkozás helyes megválasztása lehet az egyik hatékony módszer, de a fogyókúrás gyógyszerek is segíthetnek.

Most előbbi kapcsán végeztek vizsgálatot nemrég az Sydney-i Egyetem kutatói, amelynek végén arra jutottak: az étrendváltás után csupán 4 héttel a biológiai életkorukra vonatkozó becslések már években mérhető fiatalodást mutattak – írja a Science Alert. Eredményeiket az Aging Cell című tudományos lapban publikálták.

https://hvg.hu/tudomany/20250828_biologiai-eletkor-merese-izzadsag-erzekelo-svajc

A kutatók összesen 104, 65 és 75 év közötti elnőtt adatait elemezték, akik részt vettek a „Nutrition for Healthy Living” (Táplálkozás az egészséges életért) elnevezésű vizsgálatban. Négy héten keresztül a kutatók állították össze az étrendjüket: a résztvevőknek nem kellett számolniuk a kalóriákat, és annyit ehettek az étrend keretein belül, amennyit csak akartak.

A résztvevőket véletlenszerűen osztották be négy csoportba, vagyis nem ők határozták meg, hogy mi szerepeljen az étrendjükben. Két csoport étrendje tartalmazott növényi és állati eredetű élelmiszereket is, náluk a fehérje fele állati forrásból származott. Két másik étrend félvegetáriánus volt, és a fehérje 70 százaléka volt növényi eredetű.

Mindkét étrendnél további változtatásokat eszközöltek. Míg az egyik menü több zsírt és kevesebb szénhidrátot, a másik kevesebb zsírt és több szénhidrátot tartalmazott. Minden étrend esetében a fehérje biztosította a teljes energiabevitel 14 százalékát.

A kutatók a vizsgálat előtt és után is kiszámították a résztvevők biológiai életkorát, hogy megkapják a változás becsült mértékét.

A biológiai életkor meghatározása során két változatban hét, illetve tizenöt biomarkert – köztük a koleszterin-, glükóz- és inzulinszintet, a vérnyomást, a derékbőséget és a testtömeg-indexet – vettek figyelembe.

Kiderült: az állati eredetű élelmiszereket tartalmazó, magas zsírtartalmú étrend – amely a leginkább hasonlított a résztvevők szokásos étrendjére – nem eredményezett érdemi változást a biológiai életkor becsült értékeiben. A másik három csoportnál azonban igen.

https://hvg.hu/tudomany/20260326_oregedes-biomarker-vervizsgalat-biologiai-eletkor

A legnagyobb változást annál a csoportnál mérték, amelynek tagjai növényi és állati eredetű ételeket egyaránt fogyasztottak, ám étrendjük kevesebb zsírt és több szénhidrátot tartalmazott. A biológiai életkoruk a becslések alapján 3,5 - 4,1 évvel lett fiatalabb azokhoz képest, akik több zsírt és kevesebb szénhidrátot fogyasztottak a négy hét leforgása alatt.

A tanulmány társszerzője, Alistair Senior óvatosan fogalmaz. Szerinte azt nem lehet állítani, hogy a résztvevők biológiai életkora fiatalabbá vált volna, sokkal inkább arról van szó, hogy az étrendek alapján a résztvevők „egy fiatalabb emberre jellemző biomarker-profilt” mutattak.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a magas szénhidráttartalmú étrend nem süteményekből, édességekből és fehér kenyérből állt. A bevitel főként teljes értékű, minimálisan feldolgozott élelmiszerekből származott, a kutatók pedig hangsúlyozzák, hogy eredményeik nem vonatkoztathatók a finomított cukrokban vagy egyszerű szénhidrátokban gazdag étrendekre.

Szintén fontos megjegyezni, hogy a biológiai kor gyorsan reagálhat az átmeneti változásokra. A korábbi kutatások már kimutatták, hogy a stressz felfelé tolhatja a biológiai kort, mielőtt a markerek a regenerálódás során ismét csökkennének.

Az étrend ugyanígy gyorsan megváltoztathatja a vércukor-, koleszterin- és inzulinszintet, a gyulladásos folyamatokat, valamint a vérnyomást. Mivel ezek mind szerepet játszanak a biológiai életkor megbecslésében, az „óra” akkor is elmozdulhat, ha az öregedés mélyebb folyamata nem változott.

A vizsgálat azt nem tudta elkülöníteni, hogy a résztvevők öregedése ténylegesen lassabbá vált-e, vagy csak ezek a reakciók tükröződtek vissza az értékekből.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások