A visszatámadásra épített iráni stratégia csapdába ejtette az USA-t. A háború befejezése politikai vereséggel érne fel, és a szárazföldi offenzívával Donald Trump amerikai elnök óriási kockázatot vállalna.
A Nobel-díjas amerikai közgazdász szerint a MAGA, a Fidesz és a putyinizmus közötti rokonság fő forrása rasszizmus, az etnonacionalizmus és a társadalmi illiberalizmus iránti elkötelezettség.
Donald is rájön, hogy szél ellen még ő sem tud, pedig azt hitte, hogy hatalmának nincsen semmiféle korlátja. Trump azt az őrültséget fontolgatja, hogy partra száll Iránban, de ez katasztrófa lenne az amerikai népnek is. Az év legfontosabb választása Magyarországon lesz. Egyre jobban haragszanak a magyarok, amiért az EU legkorruptabb államában élnek, és ezt meg fogják fizettetni Orbánnal. Lehet, hogy magyar kémek derítették ki Ausztriában, mikor és hová indul a később magyar területen lefoglalt Ukrajnának szánt pénz- és aranyszállítmány. Témák és vélemények a világsajtóból.
A Wall Street Journal forrásai szerint az elnök még nem döntött a műveletről, mert az komplex és kockázatos lenne, de alapvetően nyitottnak mutatkozik a tervre.
Donald Trump amerikai elnök az iráni vezetést észszerűnek, amerikai kritikusait pedig hülyének nevezte, miközben azon elmélkedett, hogy elfoglalná a legfontosabb iráni olajkikötőt is magában foglaló Kharg-szigetet.
Az elnök katonáját játszotta a határőrség főparancsnoka, aki a kemény migrációs politika jelképe és a MAGA-tábor hőse akart lenni, de azt már nem nézték el neki, hogy emberei lelőttek két embert Minneapolisban.
Első külföldi hódítókként a portugálok aknázták ki a Hormuzi-szoros stratégiai jelentőségét, őket a britek szorították ki, és az USA 1980-ban vonta a „védőernyője” alá a Perzsa-öböl térségét.