A lengyel miniszterelnök azt mondta, hajlandó lenne belépni tagnak egy parasztpárti vezetésű kormányba. Ezzel folytatja a próbálkozást, hogy az október 15-i választáson győztes koalíciót felbomlassza, bár erre kicsi az esélye.
Hogy sikerül-e visszaváltoztatni igazi jogállammá a már részben illiberális államot, annak jelentősége messze túlmutat Lengyelországon, írja Jörg Lau, a német lap szerzője.
Informális látogatáson találkozott az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökével Donald Tusk lengyel ellenzéki vezető, aki ugyan a Civil Platform nevű választási összefogásával a második lett a lengyel választásokon, mégis neki van a legnagyobb esélye a kormányalakításra, leváltva ezzel a kormányzó Jog és Igazságosság pártot. Tusk korábbi lengyel miniszterelnökként részese volt az európai döntéseknek, majd folytatta ezt a munkát, először az Európai Tanács, majd az Európai Néppárt elnökeként.
Orbán Viktor pedig eközben elszigetelődik.
Andrzej Duda köztársasági elnök a jelek szerint húzza az időt.
Hihetetlenül sok fiatal vett részt a lengyel választásokon, jóval több, mint négy éve, és többen, mint ahány idős szavazott. De az ellenzéknek sikerült a nőket is mozgósítaniuk.
Több forrás is azt állítja, nyáron Fidesz-közeli emberek érkeztek a PiS kampánystábjába, akikre vakon hallgattak. A magyarok csak azt felejtették el, hogy ami Magyarországon működött, az Lengyelországban nem biztos, hogy fog.
Kiverte a biztosítékot az uniós nagykövetek brüsszeli tanácskozásán a szívélyes pekingi jelenet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, írja a Politico. Bár a lap szemleírója szerint miközben Donald Tusk azt mondja, hogy megmentette a lengyel demokráciát, a politikus jövőbeli megítélése szempontjából még fontosabb lehet, hogy megerősíti az európai biztonságot. A Daily Telegraph óv a lengyel választások utáni túlzott optimizmustól: az ellenzék alakíthat kormányt, ám ettől még a Jog és Igazságosság kapta a legtöbb voksot, írja a lap. A Guardian vezércikke szerint egyre nehezebb fenntartani Ukrajna támogatását, és az izraeli háború csak tovább bonyolítja a képletet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Fontos lépés Ukrajna támogatása szempontjából, enyhülést hoz a feszült német-lengyel viszonyban, egyúttal csapás az olyan jobboldali populistáknak, mint amilyen Orbán Viktor. A német külpolitikai szakértő szerint a lengyel választások eredménye azt is mutatja, hogy él az Európa-terv.
Renitensből ismét jó tanuló lehet Lengyelország az EU-ban, de egy Donald Tusk vezette kormánynak odahaza meg kell küzdenie a választáson győztes, de parlamenti többséghez nem jutó Jog és Igazságosság (PiS) illiberális örökségének felszámolásával.
A Die Weltben publikáló Mathias Döpfner, a Springer-konszern vezérigazgatója szerint új szintre lépett a fejlett demokráciák destabilizálása, világháborús veszély fenyeget. Több lap, így a New York Times és a The Times is az izraeli konfliktus kiszélesedésétől tart. A Bloomberg és az Euractiv a pekingi csúcs eseményeit és annak lehetséges következményeit, hatásait elemzi. Az Euractiv kiemeli, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen uniós vezető a tanácskozáson. Timothy Garton Ash a lengyel választások eredményét üdvözli a Guardianben, azonban szerinte Jaroslaw Kaczynskinak még "van egy-két piszkos trükk az inge ujjában".
„Csak a hatalomvágy köti őket össze” – ez is egy cím a híradóból, amely szerint csak káosz várható az új kormánytól.
Orbán Viktor EU-politikájának legfőbb támaszát veszítette el a lengyel választások eredményének köszönhetően. Sovány vigasz, hogy a szlovák Robert Fico átveheti ezt a szerepet, ezzel azonban még inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a Budapest–Pozsony–gőzösbe Moszkvából lapátolnák a szenet. Elemzésünk az EU belső dinamikájának várható alakulásáról és Donald Tusk látványos visszatéréséről.
Vírus, durcás kisgyerek, elmentek otthonról – az utóbbi években személyes sértegetésektől sem volt mentes Donald Tusk és Orbán Viktor kapcsolata. Pedig ez nem volt mindig így: a jelenlegi magyar és a valószínűleg jövőbeli lengyel miniszterelnököt sokáig nemcsak szakmai, hanem személyes jó barátság is összekötötte. Csak aztán történt néhány apróság, amit röviden úgy lehetne összefoglalni: jogállamiság leépítése, oroszbarátság és ukrajnai háború.
A világlapok többsége szerint a populizmusra mért jelentős csapás, hogy bár a PiS szerezte a legtöbb mandátumot, ám várhatóan a lengyel ellenzéki koalíció alakíthat kormányt. Azonban a helyzet, ahogy írják, korántsem rózsaszín. Az illiberális reformok felszámolása teljesen járatlan útnak látszik, írja a Neue Zürcher Zeitung, míg a Die Welt szerint „kolosszális feladatot jelent", hogy „helyrehozzák a PiS által okozott politikai károkat". A Süddeutsche Zeitung szerzője szerint „a PiS túltolta a biciklit", míg a Bloomberg szemleírója azt írja, „a polgárok nem kértek a megosztó kultúrharcból". Több helyen előkerül Orbán Viktor, mint a lengyelországi választás egyik vesztese, és idézik a Szolidaritás legendáját, a volt elnököt, Lech Walesát is, aki szerint „Jaroslaw Kaczynski bizonyosan forral valamit". Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Sikerült összeszámolni a vasárnapi választásokon leadott összes szavazatot, a végleges eredmény nem változott a már ismert részeredményekhez képest.
Maciej Kisilowski vészjóslónak tartja, hogy Jaroslaw Kaczynski jelezte: nem valószínű, hogy pártja méltósággal átadja a hatalmat. A demokratikus ellenzék győzelme növeli az alkotmányos válság lehetőségét. Vagyis lehet, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) is követi Donald Trump, illetve a brazil Jair Bolsonaro példáját – fejti ki a Project Syndicate-en az immár Bécsben működő Közép-Európai Egyetem docense.
Trump bukása óta nem mostak be ekkorát a populistáknak, mint most, és ahogy érkeznek a lengyel választási adatok, Orbán Viktor szeme a leglilább: Jaroslaw Kaczynski bukása azt jelentené, hogy nemcsak a visegrádi, de a brüsszeli magyar politikának is lőhetnek, Amerika sem fogja kevésbé kóstolgatni az Orbán-rezsimet, és újra kiderült, nem reménytelen nem fair választáson is megverni az autokráciát. Sok múlik viszont azon, hogy kormányra kerülése esetén mennyire tudja visszabontani Donald Tusk a Magyarország-szagú lengyel rendszert, a két ország közti különbséget pedig épp elég nagyok ahhoz, hogy a magyarországi ellenzék ne tudjon párhuzamokat találni. Minden bizonnyal megint csak a magyar emberek járnak rosszul.
80 százalékos feldolgozottságnál apad a PiS előnye, de még mindig vezet, ez azonban nem lesz elég a kormányzó többség megszerzéséhez.
