Fontos lépés Ukrajna támogatása szempontjából, enyhülést hoz a feszült német-lengyel viszonyban, egyúttal csapás az olyan jobboldali populistáknak, mint amilyen Orbán Viktor. A német külpolitikai szakértő szerint a lengyel választások eredménye azt is mutatja, hogy él az Európa-terv.
Renitensből ismét jó tanuló lehet Lengyelország az EU-ban, de egy Donald Tusk vezette kormánynak odahaza meg kell küzdenie a választáson győztes, de parlamenti többséghez nem jutó Jog és Igazságosság (PiS) illiberális örökségének felszámolásával.
A Die Weltben publikáló Mathias Döpfner, a Springer-konszern vezérigazgatója szerint új szintre lépett a fejlett demokráciák destabilizálása, világháborús veszély fenyeget. Több lap, így a New York Times és a The Times is az izraeli konfliktus kiszélesedésétől tart. A Bloomberg és az Euractiv a pekingi csúcs eseményeit és annak lehetséges következményeit, hatásait elemzi. Az Euractiv kiemeli, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen uniós vezető a tanácskozáson. Timothy Garton Ash a lengyel választások eredményét üdvözli a Guardianben, azonban szerinte Jaroslaw Kaczynskinak még "van egy-két piszkos trükk az inge ujjában".
„Csak a hatalomvágy köti őket össze” – ez is egy cím a híradóból, amely szerint csak káosz várható az új kormánytól.
Orbán Viktor EU-politikájának legfőbb támaszát veszítette el a lengyel választások eredményének köszönhetően. Sovány vigasz, hogy a szlovák Robert Fico átveheti ezt a szerepet, ezzel azonban még inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a Budapest–Pozsony–gőzösbe Moszkvából lapátolnák a szenet. Elemzésünk az EU belső dinamikájának várható alakulásáról és Donald Tusk látványos visszatéréséről.
Vírus, durcás kisgyerek, elmentek otthonról – az utóbbi években személyes sértegetésektől sem volt mentes Donald Tusk és Orbán Viktor kapcsolata. Pedig ez nem volt mindig így: a jelenlegi magyar és a valószínűleg jövőbeli lengyel miniszterelnököt sokáig nemcsak szakmai, hanem személyes jó barátság is összekötötte. Csak aztán történt néhány apróság, amit röviden úgy lehetne összefoglalni: jogállamiság leépítése, oroszbarátság és ukrajnai háború.
A világlapok többsége szerint a populizmusra mért jelentős csapás, hogy bár a PiS szerezte a legtöbb mandátumot, ám várhatóan a lengyel ellenzéki koalíció alakíthat kormányt. Azonban a helyzet, ahogy írják, korántsem rózsaszín. Az illiberális reformok felszámolása teljesen járatlan útnak látszik, írja a Neue Zürcher Zeitung, míg a Die Welt szerint „kolosszális feladatot jelent", hogy „helyrehozzák a PiS által okozott politikai károkat". A Süddeutsche Zeitung szerzője szerint „a PiS túltolta a biciklit", míg a Bloomberg szemleírója azt írja, „a polgárok nem kértek a megosztó kultúrharcból". Több helyen előkerül Orbán Viktor, mint a lengyelországi választás egyik vesztese, és idézik a Szolidaritás legendáját, a volt elnököt, Lech Walesát is, aki szerint „Jaroslaw Kaczynski bizonyosan forral valamit". Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Sikerült összeszámolni a vasárnapi választásokon leadott összes szavazatot, a végleges eredmény nem változott a már ismert részeredményekhez képest.
Maciej Kisilowski vészjóslónak tartja, hogy Jaroslaw Kaczynski jelezte: nem valószínű, hogy pártja méltósággal átadja a hatalmat. A demokratikus ellenzék győzelme növeli az alkotmányos válság lehetőségét. Vagyis lehet, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) is követi Donald Trump, illetve a brazil Jair Bolsonaro példáját – fejti ki a Project Syndicate-en az immár Bécsben működő Közép-Európai Egyetem docense.
Trump bukása óta nem mostak be ekkorát a populistáknak, mint most, és ahogy érkeznek a lengyel választási adatok, Orbán Viktor szeme a leglilább: Jaroslaw Kaczynski bukása azt jelentené, hogy nemcsak a visegrádi, de a brüsszeli magyar politikának is lőhetnek, Amerika sem fogja kevésbé kóstolgatni az Orbán-rezsimet, és újra kiderült, nem reménytelen nem fair választáson is megverni az autokráciát. Sok múlik viszont azon, hogy kormányra kerülése esetén mennyire tudja visszabontani Donald Tusk a Magyarország-szagú lengyel rendszert, a két ország közti különbséget pedig épp elég nagyok ahhoz, hogy a magyarországi ellenzék ne tudjon párhuzamokat találni. Minden bizonnyal megint csak a magyar emberek járnak rosszul.
80 százalékos feldolgozottságnál apad a PiS előnye, de még mindig vezet, ez azonban nem lesz elég a kormányzó többség megszerzéséhez.
Hiába lenne meg Donald Tusk mögött a szükséges többség, lehet, hogy a PiS-ből indult Andrzej Duda nem őt kéri fel kormányalakításra. Vagy, ha mégis, Tuskra kemény időszak vár. Nem csak a könnyen ellensúllyá váló államfővel kell "megküzdenie", de a kormányprogramot is össze kell hangolni a több kérdésben tőle távol álló pártokkal.
A világsajtó fókuszában a lengyelországi választás áll. Az AP szerint a Jog és Igazságosság úgy nyert, hogy veszített. A lengyel ellenzék győzelme fordulatot jelentene az európai populista hullám számára is, írja a Bloomberg. A Die Zeit felteszi a kérdést: Donald Tusk jobbközép néppárti modellje mennyire felel meg a kor követelményének? A Politico szerint 8 évnyi feszültség és társadalmi viszály felemésztette a Jog és Igazságosság támogatását. Robbanásveszélyes helyzet állt elő a Közel-Keleten az izraeli háborúval, írja a Financial Times, míg a Wall Street Journal szerint Irán is célpont lehet, ha besegít az izraeli konfliktus elmélyülésébe. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ha Donald Tusknak sikerül is kormányt alakítania, nem lesz könnyű dolga: Lengyelország megosztott, Andrzej Duda pedig bármikor megvétózhatja döntéseit.
Az EU-pártiság és az EU-ellenesség között kell vasárnap választaniuk a lengyeleknek; a fiatalok közül a nők inkább a baloldalt, a férfiak pedig a szélsőjobbot preferálják – magyarázta Agnieszka Bejma, a Varsói Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Politikatudomány tanszékének adjunktusa.
A változás esélyét érzi Lengyelországban a vasárnapi választások előtt a világos politikai táborokba rendeződött ellenzék, a kormányzó jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt pedig minden eszközt bevet, amit nyolc év alatt begyűjtött. A vezetője, Jaroslaw Kaczynski a 2015-ös hatalomra jutásuk óta Orbán Viktor illiberális kottájából játszik.
Ki vezeti valójában Lengyelországot és ki vezetné, ha harmadszor is győzne a Fidesz ideológiai testvérpártja? Egy az egyben ugyanaz a state capture zajlott-e Lengyelországban, mint nálunk? Mi a különbség Donald Tusk Polgári Koalíciója és a Márki-Zay Péter-féle összellenzék között? Miről szól a választással egybekötött népszavazás? És kik dönthetik el Lengyelország közeljövőjének sorsát? Közéleti podcastunkban összefoglaltunk mindent, amit tudni érdemes a vasárnapi lengyel választásokról.
Azonban, ha a választás európai összefüggéseit nézzük, a Jog és Igazságosság győzelme megrázkódtathatja a földrészt, hisz a szélsőjobb további erősödését mutatná, írja a lap elemzése.
A szlovákiai választást Európában sokan úgy tekintik, hogy jelzi, mi lesz a földrészen Ukrajna támogatásával, írja a New York Times. A Reuters szerint, ha Robert Fico hozhat létre kormányt, felsorakozhat Orbán Viktor mellé. Donald Tusk szerint a közelgő lengyelországi választáson "a minden a tét". A Times a magyarországi könyvesbolti fóliázásról ír. A Washinton Post Jamal Kashoggi újságíró 2018-as meggyilkolására emlékezik. Válogatásunk a világsajtó cikkeiből.
A rendszerváltáshoz Orbán Viktort kell leváltani, nem az ellenzéket szidalmazni – mondta Márki-Zay a Mindenki Magyarországa Néppárt zászlóbontásán.
