Hiába lenne meg Donald Tusk mögött a szükséges többség, lehet, hogy a PiS-ből indult Andrzej Duda nem őt kéri fel kormányalakításra. Vagy, ha mégis, Tuskra kemény időszak vár. Nem csak a könnyen ellensúllyá váló államfővel kell "megküzdenie", de a kormányprogramot is össze kell hangolni a több kérdésben tőle távol álló pártokkal.
A világsajtó fókuszában a lengyelországi választás áll. Az AP szerint a Jog és Igazságosság úgy nyert, hogy veszített. A lengyel ellenzék győzelme fordulatot jelentene az európai populista hullám számára is, írja a Bloomberg. A Die Zeit felteszi a kérdést: Donald Tusk jobbközép néppárti modellje mennyire felel meg a kor követelményének? A Politico szerint 8 évnyi feszültség és társadalmi viszály felemésztette a Jog és Igazságosság támogatását. Robbanásveszélyes helyzet állt elő a Közel-Keleten az izraeli háborúval, írja a Financial Times, míg a Wall Street Journal szerint Irán is célpont lehet, ha besegít az izraeli konfliktus elmélyülésébe. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ha Donald Tusknak sikerül is kormányt alakítania, nem lesz könnyű dolga: Lengyelország megosztott, Andrzej Duda pedig bármikor megvétózhatja döntéseit.
Az EU-pártiság és az EU-ellenesség között kell vasárnap választaniuk a lengyeleknek; a fiatalok közül a nők inkább a baloldalt, a férfiak pedig a szélsőjobbot preferálják – magyarázta Agnieszka Bejma, a Varsói Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Politikatudomány tanszékének adjunktusa.
A változás esélyét érzi Lengyelországban a vasárnapi választások előtt a világos politikai táborokba rendeződött ellenzék, a kormányzó jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt pedig minden eszközt bevet, amit nyolc év alatt begyűjtött. A vezetője, Jaroslaw Kaczynski a 2015-ös hatalomra jutásuk óta Orbán Viktor illiberális kottájából játszik.
Ki vezeti valójában Lengyelországot és ki vezetné, ha harmadszor is győzne a Fidesz ideológiai testvérpártja? Egy az egyben ugyanaz a state capture zajlott-e Lengyelországban, mint nálunk? Mi a különbség Donald Tusk Polgári Koalíciója és a Márki-Zay Péter-féle összellenzék között? Miről szól a választással egybekötött népszavazás? És kik dönthetik el Lengyelország közeljövőjének sorsát? Közéleti podcastunkban összefoglaltunk mindent, amit tudni érdemes a vasárnapi lengyel választásokról.
Azonban, ha a választás európai összefüggéseit nézzük, a Jog és Igazságosság győzelme megrázkódtathatja a földrészt, hisz a szélsőjobb további erősödését mutatná, írja a lap elemzése.
A szlovákiai választást Európában sokan úgy tekintik, hogy jelzi, mi lesz a földrészen Ukrajna támogatásával, írja a New York Times. A Reuters szerint, ha Robert Fico hozhat létre kormányt, felsorakozhat Orbán Viktor mellé. Donald Tusk szerint a közelgő lengyelországi választáson "a minden a tét". A Times a magyarországi könyvesbolti fóliázásról ír. A Washinton Post Jamal Kashoggi újságíró 2018-as meggyilkolására emlékezik. Válogatásunk a világsajtó cikkeiből.
A rendszerváltáshoz Orbán Viktort kell leváltani, nem az ellenzéket szidalmazni – mondta Márki-Zay a Mindenki Magyarországa Néppárt zászlóbontásán.
Orbán Viktor a populista-nacionalista politikusok guruja Európában. Ha Szlovákiában Robert Fico győz, az megtörheti a Nyugat egységét Ukrajna ügyében. Lengyelországban külügyi alkalmazottak kenőpénzért adtak tartózkodási engedélyt több száz külföldinek. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Donald Tusk szerint "egy kis jóakarat és egy kis hozzáértés elég ahhoz", hogy Brüsszel felszabadítsa a Lengyelországnak járó forrásokat.
Mégsem vizsgálja a lengyel parlament, hogy orosz befolyás alatt álltak-e a mostani ellenzéki vezetők. Ezt a szejm igazságügyi bizottságának kormánypárti elnöke jelentette be a PAP hírügynökségnek. Úgymond „kifutottak az időből”.
A lengyel parlament jóváhagyta a négy kérdést, amelyre október 15-én, a parlamenti választással együtt várják a polgárok válaszát. Az ellenzék szerint a kérdések félrevezetőek és részben hazug állításokat tartalmaznak.
A lengyel parlament jóváhagyta az „orosz befolyást” vizsgáló bizottságról szóló módosított törvényt, de magát a bizottságot nem választották meg. Így lehet, hogy az októberben esedékes választások előtt nem is fogják már alkalmazni.
Varsóban állítólag félmillióan vonultak fel. A miniszterelnök szerint azonban nem a lakosságot képviselik, csak az ellenzéki pártok aktivistáit.
A kormánypártok által választott vizsgálóbizottság közvetlenül a választások előtt így is ellehetetleníthetné az ellenzék legfontosabb vezetőit.
Közeleg a lengyel választás, és ahogy Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodájának vezetője a Die Zeitben írja, szörnyű kampányra kell felkészülni, a lengyel kormány megkezdte az ellenzék megfélemlítését.
Bár a lengyel kormány látszólag török kottából játszva igyekszik kiebrudalni a politikából az ellenzék vezetőjét, a demokráciák idővel kimetszik az ehhez hasonló vadhajtásokat – véli Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight főszerkesztője. A lengyel politikai szakértőt a „Lex Tuskként” elhíresült törvényről, a török választásokról és a koszovói feszültségről kérdeztük, valamint arról, hogyan lehet megőrizni Európa demokratikus biztonságát az autoriter térhódítás idején. A teljes beszélgetés meghallgatható podcastként is, angolul.
Most már csak Andrzej Duda köztársasági elnökön múlik, hogy aláírja-e. A jelek szerint ez nem biztos.
Szoros választás elé néz a lengyel Jog és Igazságosság párt, amely legnagyobb ellenfele pellengérre állításával kampányolhat, többséget pedig az erősödő szélsőjobbal teremthet.
