Andrzej Duda köztársasági elnök már egy hete bejelentette, hogy először Mateusz Morawiecki jelenlegi miniszterelnököt (képünkön) bízza meg kormányalakítással, arra hivatkozva, hogy az ő pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) szerezte a legtöbb képviselői helyet.

Csakhogy ez az október 15-i választási eredmény mindössze 194 mandátumot hozott a legerősebb pártnak a 460 fős szejmben. Tehát gyakorlatilag nincs esély arra, hogy Morawiecki bizalmat kapjon, hiába próbálják átcsábítani a Parasztpártot, még azt is felajánlva, hogy a Parasztpárt vezetője legyen az új miniszterelnök a PiS partnereként. A címzett elutasította ezt.

Az eddigi kormányfő a hétfői parlamenti alakuló ülésen hosszú beszédben méltatta saját kormányát, annak folytatásáról beszélt, és élesen bírálta az Európai Uniót, amely szerinte Lengyelország szuverenitását fenyegeti, mert fel akarja számolni a nemzetállamokat, illetve támadta a kormányozni készülő Polgári Koalíciót, amely szerinte ezeket az elképzeléseket támogatja. Kihasználta azt, hogy erre senki nem reagálhatott, mert az ilyen felszólalásról nem tartanak vitát, hiszen célja igazából csak a lemondás benyújtása lett volna.

Most tehát a közben ügyvezetőként hivatalban maradó Morawiecki próbálkozhat két hétig, sőt programjavaslatának vitájával együtt még tovább, és csak az ő várható kudarca után, decemberben válhat miniszterelnökké Donald Tusk, a Polgári Koalíció vezetője a Harmadik Út és az Új Baloldal támogatásával. Hogy nem lesz könnyű dolga, azt Andrzej Duda köztársasági elnök parlamenti beszéde mutatta, aki kijelentette: együttműködik bármilyen új kormánnyal, de alkotmányos hatásköre csökkentését és a jogrend megsértését nem tűri, és mindig élni fog vétójogával az új törvényekkel szemben, ha szükségesnek tartja. (A vétó elutasítására a jövendő kormánytöbbségnek nincs elég szavazata.) Ugyanakkor éles hangon figyelmeztetett: az ő vétóival senki ne takarózzon majd, ha nem hajtja végre választási ígéreteit. Ezzel az államfő a koalíciós szerződésre, Tusk és mások azon kijelentéseire reagált, amelyek éppen a PiS által szerintük megrendített jogrend helyreállítására ígértek radikális, esetleg az államfői hatásköröket megkerülő lépéseket.

Az első érdemi lépés a parlament alakuló ülésén az volt, hogy Szymon Holowniát, a Harmadik Út társelnökét házelnökké választották. A 47 éves író, jótékonysági aktivista, volt tévés műsorvezető csak 2020-ban lett politikus, amikor meglepetésre elindulva az elnökválasztáson harmadik helyet ért el. Most a szejm elnökválasztásán 265 szavazatot kapott, pedig a jövendő kormány mögött csak 248 képviselő áll, tehát még a szélsőjobboldali ellenzék is őt támogatta.

Ez a szavazás volt az új többség egységének első próbája. Már a koalíciós megállapodás múlt pénteki bemutatásakor is hangsúlyozták ezt az egységet, és nem látszik valószínűnek, hogy a 248 képviselő közül bárkit sikerülne átállítani a távozó kormány oldalára, bár Mateusz Morawiecki miniszterelnök és a PiS más politikusai makacsul állítják, hogy ilyen átállók segítségével ők tudnak kormányon maradni. Ugyanakkor az új koalíció legkisebb tagja, az Új Baloldal azonnal be akarja nyújtani az abortusz liberalizálásáról szóló törvényjavaslatát, amellyel rögtön zavart fog okozni a szövetségesek között. A Parasztpártból és az új házelnök vezette Lengyelország 2050 pártból álló Harmadik Út ugyanis nem ért egyet a terhesség 12. hetéig lényegében szabad terhességmegszakítással, ezért nem került ez be a koalíciós megállapodásba.

Eközben bomlás kezdődött a várhatóan ellenzékbe kerülő eddigi kormánypárt frakciójában. A 2019-ben ellenzékiként megválasztott, de aztán a PiS szövetségesévé vált Pawel Kukiz egykori rockzenész és két társa, akik most a PiS listájáról szereztek mandátumot, bejelentették: bár általában támogatni fogják a PiS-t, nem lépnek be a párt frakciójába