A gyerekkori stressz emésztőrendszeri problémákat okozhat felnőttkorban
Kutatók szerint nemcsak mentális egészségügyi következményei lehetnek annak, ha valakit a korai éveiben elhanyagoltak vagy bántottak.
Kutatók szerint nemcsak mentális egészségügyi következményei lehetnek annak, ha valakit a korai éveiben elhanyagoltak vagy bántottak.
Magyarországon több mint egymillió vesebeteg él, a veseelégtelenséget pedig a vezető halálokok között tartja számon a statisztika. Milyen életmóddal segítünk rá arra, hogy felmondja ez a méregtelenítő szervünk a szolgálatot, és miért baj, ha a sótartó a főszereplő az étkezőasztalunkon? Dr. Csáti Gézával jártuk körbe a vesebajokat.
Egyre inkább bizonyított, hogy a magány jelentős egészségügyi kockázati tényező, kutatások szerint hatása akár a dohányzáséval is összemérhető. De mit jelent valójában magányosnak lenni, mi zajlik le a szervezetünkben, ha egy alapvető szükségletünk nincs kielégítve? És mit tehetünk egyénként és társadalomként, hogy visszafordítsuk a kedvezőtlen folyamatokat?
Az állóképességi sportok világában hajlamosak vagyunk mindent mérni és optimalizálni: tempó, pulzus, kilométer, edzésterhelés. Manapság már nem kell olimpikonnak lenni ahhoz, hogy pontosan tudjuk mérni az edzéseink hatékonyságát és eredményességét. Van azonban egy terület, amely rendre háttérbe szorul, pedig legalább ennyire meghatározza a teljesítményt, sőt a legújabb kutatások szerint a sérülések kockázatát is, ez pedig az alvás.
Működő máj nélkül nincs élet. A májcirrózis témája nehéz, de annál fontosabb, hisz Magyarországon a KSH statisztikája is az egyik leggyakoribb halálozási okok között a májbetegségeket tartja számon. Dr. Csáti Géza, aki háziorvosként is praktizál, de az intenzívesként szerzett tapasztalat miatt látja a betegség elejét és a kegyetlen végét. Nincs jó híre a minimális fogyasztható alkohol elfogadható dózisáról és felhívja a figyelmet a krónikus gyógyszerfogyasztás veszélyeire.
A sztrókon átesett betegek túlnyomó többségénél alvási apnoét is találnak, már csak ezért is érdemes kivizsgáltatniuk magukat a horkoló, éjjel gyakran felébredőknek. Létezik már egy gyógyszer is, amit ajánlanak az apnoés és elhízott betegeknek, de van egy nagy hátránya: borzalmasan drága.
Sokan esküsznek az orvosi kannabisz általánosan jótékony hatásaira. Magyarországon jelenleg csak rendkívül korlátozottan használható gyógyításra a marihuána, miközben a világ több mint 40 országában már legális orvosi célokra ez a szer.
Pulzus
Az elöregedő társadalmak miatt az Alzheimer-kór robbanásszerű terjedése várható, ám még mindig rengeteg a bizonytalanság a betegség kialakulásával kapcsolatban, és hatékony terápia sincs ellene. Azt viszont tudják, hogy mivel lehet minimalizálni a kockázatát.
Sok egyéb mellett a fájdalom időtartama is különbözik a férfiaknál és a nőknél, és ebben az esetben utóbbiak vannak hátrányban: általában tovább tart náluk a fájdalom, és gyakrabban válik krónikussá. Ez a megfigyelés nem újkeletű, azonban sokáig pszichológiai, érzelmi vagy társadalmi tényezőkkel indokolták a különbséget.
Pulzus
A húsvéti menü sokak számára egyet jelent a sonkával, a majonézes salátákkal és az édességekkel, pedig ezek könnyen túlterhelhetik a szervezetet. A túlzásba vitt ünnepi étkezés puffadást, fáradtságot és emésztési problémákat is okozhat, még akkor is, ha csak néhány napig tart. Vajon tényleg le kell mondani a klasszikus húsvéti ételekről az egészségesebb életmód érdekében, vagy létezik egy jobb egyensúly? Dietetikussal beszélgettünk arról, hogyan lehet a húsvéti asztal egyszerre hagyományos és egészségesebb.
Dr. Csáti Géza neurológus 27 éve foglalkozik agyi elváltozásokkal, és a legsúlyosabb esetével, a sztrókkal, ami Magyarországon a vezető halálok egyike. Beszélgettünk tünetekről, tévhitekről, arról a bizonyos halálos négyesről, ami rossz vért, így rossz agyat eredményez. A sztrók súlyos esetben olyan bénulásokhoz vezethet, amik miatt a túlélő beteg is életképtelenné válik betegápolók, 0-24 órában rendelkezésre álló segítők nélkül. Statisztikailag nagyszámú esetben nem is a súlyos sztrók közvetlenül, hanem a magatehetetlenség okozza a kínzó, elhúzódó testi-lelki haláltusát.
A sportteljesítményről a legtöbben még mindig az izmok és az edzés intenzitása alapján gondolkodnak, pedig a legújabb kutatások szerint a bélmikrobiom legalább ennyire fontos tényező lehet. A bélbaktériumok összetétele ugyanis az energiafelhasználásra, a regenerációra és akár a teljesítményre is hatással van. Egy friss vizsgálat arra jutott, hogy a sport és a sportolói étrend együtt formálja a mikrobiomot, nem mindig előnyös irányba.
Az edzésről, az étkezésről, az alvásról és a mentális egészségről szóló részekben végig ugyanarra jutottunk: a hosszú, egészséges élet nem megérzés, hanem folyamatos visszajelzés kérdése. Nem azért edzünk, eszünk vagy alszunk jobban, mert épp olyan kedvünk van, hanem mert látjuk, mi működik és adott esetben, mi nem. Ebben segítenek a biomarkerek és az őket mérő eszközök, Ebben segítenek a biomarkerek és az őket mérő eszközök, amelyek láthatóvá és értelmezhetővé teszik a szervezet jelzéseit, hogy ne csak sejtsük, hanem értsük is, merre tartunk.
A Pulzus egy 10 részes sorozatban veszi sorra a magyarországi vezető halálokokat, méghozzá azon szervek, testrészek szerint csoportosítva, amelyek megbetegedése halálhoz vezet. Az első témánk a szívhez kapcsolódik és szakértőnk, Dr. Kun Krisztina, az Emineo Magánkórház kardiológusa és belgyógyásza segítségével járjuk körbe például a szívinfarktust és az ahhoz vezető okokat. Tisztázzuk a leggyakoribb tévhiteket és bemutatjuk a legújabb gyógymódokat, kezelési lehetőségeket, továbbá beszélünk a megelőzést segítő életmódról is.
Mikroműanyagokat már vérben, placentában és tüdőben is kimutattak, mégis sok a nyitott kérdés arról, pontosan mekkora kockázatot jelentenek az emberi egészségre. Nemcsak csomagolóanyagokban és konyhai eszközökben, hanem az ivóvízben és a lakás levegőjében is jelen lehetnek. Cikkünk azt járja körül, honnan jutnak mikroműanyagok a szervezetünkbe, mit tud ma erről biztosan a tudomány, és hogyan lehet észszerűen csökkenteni a kitettséget.
Ha valaki elszigetelten él, az nemcsak az érzelmeire, hanem a fizikai egészségére is hatással lehet. Hosszú távon mindez nemcsak társadalmi, hanem gazdasági kérdéseket is felvet.
"Úgy látom, a hasnyálmirigyem, illetve annak módosult változata (ne mondd nekem, picim, hogy mondtak már neked ilyen szépet!) megjavítja az embereket. Kihozza belőlük a jót, a részvétet, a figyelmet, sőt, még a szeretet közelébe is eljutnak. Először azt hittem, ez azt jelenti, hogy mindenkinek hasnyálmirigyrákot ízibe, de nem, csak nekem, de nekem igen, ide nekem a hasnyálmirigyrákot is, visszhangzik az örök Zuboly. Elvileg ez azt jelenti, hogy a Hasnyálka-kisasszony-muci mintegy megváltja az emberiséget..." Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló
Az első részben azokról a gyógyszerekről volt szó, amelyekről nagy, emberi vizsgálatok alapján valóban tudjuk, hogy csökkentik a betegségek és a korai halálozás kockázatát. Innen egy jóval bizonytalanabb terepre lépünk tovább, ahol izgalmas biológiai mechanizmusok, kisebb humán vizsgálatok és erős marketingígéretek találkoznak, miközben a hosszú távú, megbízható bizonyíték még hiányzik. Ez a longevity szürke zónája. Nem feltétlenül zsákutca, de egyelőre nem is olyan terület, ahol magabiztosan kijelenthetjük, hogy ami ígéretesnek tűnik, az valóban működik is.
Több mint 120 ezer fő adatait vizsgálta az a brit kutatás, amely az agy szerkezetének átalakulása mellett a változókor idején alkalmazott hormonterápia lehetséges hatásait is igyekezett felmérni.
Az edzés, az étkezés és az alvás után most egy olyan taktikáról lesz szó, amit sokan tévesen puhának gondolnak: a kapcsolati és lelki egészségről. A tartós, minőségi kapcsolatok, valamint a hatékony stresszkezelés túlélésre gyakorolt hatása összemérhető több klasszikus rizikófaktoréval. Mi értelme a hosszú életnek, ha közben magányos vagy és állandóan feszült? Épp ezért a mentális fitnesz és a kapcsolati edzés az összes többi taktika megtartó ereje – és a jó hír, hogy mindkettő tanulható, fejleszthető.