Ha kognitív erőforrásokat igénylő feladatokat kell végezni, többet dolgozik az obszesszív-kompulzív zavarral élők agya, mint egészséges társaikéé – állapította meg nemrég egy amerikai kutatás, amely MR-rel vizsgálta a kényszerbetegek agyát.
A Kösz, jól! podcast legújabb adásában a szexuális egészségről beszélgettünk meghívott vendégeinkkel, dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyásszal, dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológussal és dr. Kopa Zsolt andrológussal.
Az előző részben a „mit és miért?” kérdésekre adtam választ: milyen ételek kerüljenek a tányérodra, miért lényeges a minőség, a fehérje és a rost, valamint mit jelent a mikrobiomot tápláló étkezés. Nem szigorú diétát javasoltam, hanem fenntartható keretet, amit hosszú távon tarthatsz. Most a „mikor és miért?” következik: mi történik, ha korábban eszel, miért problémás a késő esti nagy vacsora, és hogyan igazítsd étkezéseidet edzéshez, alváshoz, hogy mindhárom egymást erősítse.
Az előző részekben az edzésről és az étkezésről volt szó – erő, kardió, mobilitás, plusz mit, mennyit és mikor egyél. Most jön az alvás. És bár sokszor ennek jut a legkevesebb figyelem, valójában ez az, ami összetartja az egészet. Hiába edzel jól és eszel okosan, ha rosszul alszol. Se az edzés nem fog beépülni, se az anyagcseréd nem fog simán működni.
Képzeljük el, hogy egy váratlan útlezárás miatt nem tudunk a megszokott útvonalon továbbmenni. Van, aki ilyenkor percek alatt újratervez, másik utat keres, és megy tovább. Más ilyenkor leblokkol, dühös lesz, és hosszú ideig azon rágódik, miért nem úgy alakult minden, ahogyan elképzelte. A különbség nem pusztán habitus kérdése.
Egy új kutatás szerint a kognitív egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy finomított, illetve szűz vagy extraszűz olívaolajat iktatunk-e az étrendünkbe.
Az öregedés nem biológiai végzet, hanem korrigálható programozási hiba – vallja David Sinclair, a Harvard kutatóorvosa. A nevéhez fűződő cég nemrég olyan génterápiás készítményt dolgozott ki, amely epigenetikusan fiatalítja a retinát. A terápia már a klinikai kutatások fázisánál tart, de egyelőre nem szabad készpénznek venni, hogy működni is fog. Spisák Sándor, a HUN-REN TTK Epigenetika és Genomszerkesztés Kutatócsoportjának vezetője segített értelmezni az eredményeket.
Mit egyek, hogy egészséges legyek? – ezt a kérdést mindannyian feltesszük, mielőtt elveszünk a diéták dzsungelében. Paleo, keto, vegán – mindegyik mást javasol, és közben egyre kevésbé értjük, mi is lenne jó igazán. Pedig a válasz egyszerű! Nem a „mit ne egyél" listára kell fókuszálni, hanem arra, hogy mit raksz a tányérodra, és az hogyan hat az izmaidra, az anyagcserédre és a bélmikrobiomodra. Az edzés elindítja a változást, de az étrend tart pályán és dönti el, hogy épülsz, vagy leépülsz. A cél nem a trendi diéta, hanem egy fenntartható étkezési minta, amely védi a testösszetételed, támogatja az anyagcserédet, és együtt dolgozik a bélmikrobiomoddal.
A közeljövőben talán az egyszerű okosórák is segíthetnek az érintetteknek a visszaesés megelőzésében.
A legújabb megfigyelések megdöbbentő képet mutatnak: az öregedés nem egyenletesen halad, hanem hullámokban csap le. Az első nagy ugrás gyakran 44–45 éves korban jön – pontosan akkor, amikor még azt hiszed, van időd. Holnaptól kezded. Jövő hónaptól. Jövőre biztosan. A második hullám 60 körül jön. És ezekben az időszakokban néhány év alatt történnek meg olyan változások – lassul az anyagcsere, csökken az izomtömeg, romlik az inzulinérzékenység –, amelyek korábban egy-másfél évtizedet vettek igénybe. A tested ilyenkor üzen. Meghallod?
Nem a látványos összeomlás jellemzi leginkább a krónikus stresszt, hanem a lassú biológiai kopás. A tartós feszültség egyszerre érinti a szív- és érrendszert, az immunműködést, az alvást, az emésztést és a gondolkodást is. A probléma éppen attól veszélyes, hogy sokáig hétköznapi túlterheltségnek látszik.
Európában elsőként kapott orvostechnikai minősítést a Telekom Egészség szolgáltatásban elérhető tünetelemző orvosi funkció.
Újfajta vakcinát fejlesztettek ki kaliforniai tudósok, amely több betegség ellen is védhet. Nem egy mindenre jó csodaszerről van szó, hanem egy olyan védőoltásról, amely segítheti a gyorsabb immunreakciót.
A hosszú élet számomra nem a születésnapi gyertyákról szól, hanem hogy meddig maradtunk mozgékonyak, önállóak, szellemileg frissek. Ez a kíváncsiság hajtott, hogy minél többet tudjak meg a hosszú, egészségben töltött élet tudományáról. Induló sorozatom célja, hogy kézzelfogható, bizonyítékokra épülő kapaszkodókat adjak mindenkinek, aki tudatosan készül a előtte álló évekre. Az első részben szó lesz a longevity négy fő ellenségéről, és kezedbe adok egy összehangolt tervet, amivel már holnap harcba szállhatsz velük. Tarts velem!
A női egészség egyik leggyakoribb, mégis sokszor félvállról vett problémája a hólyaghurut. A köznyelvben egyszerűen csak „felfázásként” emlegetett állapot kezelésének megítélésében és a megelőzés fontosságában globális orvosszakmai szemléletváltás történt. A népegészségügyi statisztikák alapján – legyen szó a hazai vagy akár a nemzetközi adatokról – a számok önmagukért beszélnek: minden harmadik 24 év alatti nő és összesen minden második nő életében legalább egyszer megtapasztalja az ezzel járó kínzó tüneteket.
Ez nem azt jelenti, hogy teljesen ki kell iktatni az étrendből a vörös húsokat, a mértékletesség viszont kulcsfontosságú ahhoz, hogy hosszú távon megőrizzük az egészségünket.
Mennyi az ideális fehérjemennyiség, ami az izomépítésben is javunkra válik? Hozzá lehet-e jutni pusztán természetes forrásokból, a főétkezések alkalmával, vagy érdemes a proteinnel dúsított termékek polcain is kutakodni? Miért van ennek kifejezetten nagy jelentősége idősebb korban? Hatásosak-e a fehérjealapú diéták, és igaz-e, hogy vesekárosodást okozhat a túlzott bevitel? Táplálkozási szakértőt és személyi edzőt kérdeztünk.
Mit érez a sokat látott orvosi jövőkutató, amikor lehetősége nyílik mindent megtudni az egészségéről? Ugyanazt, amit a legtöbb olvasó egy szűrővizsgálat előtt: „Biztosan jó ötlet ez? Mi van, ha találnak valamit?” Meskó Bertalan orvosi jövőkutató végül 60 éves, jövőbeli énje unszolására döntött úgy: belevág.
Számos betegség és egészségügyi tényező mellett életmódbeli okai is lehetnek annak, ha egy párnak nem jön össze a gyerek. Tűű László belgyógyász-endokrinológussal és Erdélyi Aliz dietetikussal arról beszélgettünk, mennyire növelhető a sikeres fogantatás esélye az életmód megváltoztatásával, miért kell kerülni a műanyag vágódeszkát, és hogyan tudnak időt nyerni azok, akik tudatosan később vállalnának gyermeket.
Schwab Richárd gasztroenterológus szerint nemcsak az életmódbeli tényezők, például a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás növelhetik a kockázatot, hanem az is számít, hogy az adott baktérium milyen „felszereltséggel” rendelkezik. A felfedezés új irányt nyithat a vastagbélrák szűrésében és megelőzésében.
