Jön az egészségügyi béremelés, Orbán megmagyarázta Párizst – Newscast Hallgassa meg itt!

#egészség

Ezek a Parkinson-kór figyelmeztető jelei – új kutatások adnak reményt a megelőzésben

Amikor világjárványról beszélünk, a legtöbben fertőző betegségekre gondolunk, gyorsan terjedő kórokozókra. Egyre több szakértő szerint azonban ma már a Parkinson-kór terjedésére is indokolt ezt a kifejezést használni. A betegség világnapját minden évben április 11-én tartják, James Parkinson születésnapján, aki elsőként írta le a betegség jellegzetes tüneteit. Az 1997 óta megrendezett világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a neurodegeneratív kórra, a korai felismerés jelentőségére, valamint az érintettek és családjaik támogatására.

Biohacking – a hosszú élet ígérete és az ár, amit fizetünk érte

Reggel gyűrű pontozza az alvásunkat, napközben okosóra követi a mozgásunkat és a pulzusunkat, a telefon képernyőjén pedig újabb grafikonok és pontszámok jelzik, hogyan teljesített aznap a testünk. Mire este lesz, könnyen támadhat az az érzésünk, hogy ezt a napot nem megéltük, hanem csak megmértük.

Élet az Ozempic után – a súlycsökkenés pszichológiai hatása, amiről senki nem beszél

Az elmúlt évek egyik legnagyobb orvosi sikertörténete azokhoz a gyógyszerekhez kötődik, amelyeket eredetileg cukorbetegség kezelésére fejlesztettek ki, ma viszont egyre többen fogyásra használják őket. A látványos és gyors súlycsökkenés mellett a kellemetlen mellékhatásokról és a járulékos pszichológiai következményekről már kevés szó esik – utóbbiak nyomába eredt egy friss kutatás.

Két térdprotézissel is lehet futni: így élhetünk aktív, teljes életet az „új ízülettel”

A csípő- és térdprotézis ma már nemcsak a fájdalom megszüntetéséről szól, hanem arról is, hogy visszanyerhető-e a teljes értékű élet – amiben egyre több kutatás szerint nemcsak az ízület, hanem a kardiovaszkuláris állóképesség is kulcsszerepet játszik. Mi mindenen múlik, hogy a bevatkozás után újra tudjuk-e építeni a szervezet motorját? Erről is kérdeztük Vermes Csaba ortopéd szakorvost.

A Tisza rendezvényeit biztosító mentőket nyerészkedéssel vádolja az OMSZ

A március 15-i Békemenet biztosítását díjazás ellenében, 26 fővel vállalta az OMSZ. A Tisza Párt Nemzeti Menetét ugyanakkor a budaörsi magánszolgálat látta el 30 fővel, „több százezer” forint fejében.

9. Attól még, hogy nem fáj a csomó, lehet rosszindulatú – az emlőrákról Dr. Szabó Ádámmal

Az önvizsgálat életmentő lehet, a szűrés pedig elengedhetetlen 40 felettieknek, de akár fiatalabb korban is, ha genetikailag indokolt. Ezek a legfőbb javaslatai dr. Szabó Ádám onkológusnak az emlőrákkal kapcsolatban, aminek a kialakulásához hozzájárulhat az életmód, de számos olyan tényező is szerepet játszik, amire nincs befolyásunk.

„A lányok is tudni akarják, mi van a lábuk között” – hogyan beszéljünk a gyerekekkel a menstruációról?

A menstruáció nem tabu, amiről suttogva kell beszélni, a kisgyerekeknek pedig úgyis egészen kiskoruktól fogva lesznek kérdéseik a test működéséről. Ezért is írt gyerekeknek szóló, kedves és segítő szándékkal teli könyvet Benkovics Júlia a menstruációról Megvan? címmel. A szerzőt arról kérdeztük, hogyan érdemes a gyerekekkel a testükről beszélgetni.

Olyan dologra is képes lehet otthon a wifi, amire álmában sem gondolt volna

Amerikai kutatók szerint talán nem lesz szükség viselhető eszközökre ahhoz, hogy az ember a pulzusszámát, vagy épp a légzésszámát monitorozza.

Nem a ránctalanító a bőröregedés ellenszere, hanem a fényvédelem – figyelmeztet a szakértő

Az UVA-sugarak már tavasszal, sőt felhős időben is hatnak a bőrre, és észrevétlenül gyorsítják az öregedési folyamatokat, ami a longevityszemléletben kulcskérdés. Mikor kezdődik valójában a bőröregedés? Tényleg csak akkor, amikor már láthatóvá válnak a ráncok? Szakonyi Eszter egészségügyi szakkozmetikus segítségével jártuk körbe a témát.

Megéri futni a busz után? Igen, ha ez csak a kezdet

Kimutatható egészségügyi előnyei lehetnek annak, ha az ember nem lazsál mozgás közben, hanem egy kicsit intenzívebbé teszi azt – mutat rá egy friss kutatás.

Kiderült, miért ritkább a cukorbetegség a magasabb helyeken élő embereknél

Ha hajlamos a cukorbetegségre, akkor éljen magasan a tengerszint felett – kis túlzással így összegezhető amerikai kutatók felfedezése, amelyben sikerült tisztázni egy sokáig rejtélyesnek tartott kapcsolatot.

Dr. A.I. rendel: Mi történik, amikor az orvos helyett a mesterséges intelligenciát kérdezzük?

Az orvosi rendelő ajtaja előtt ma már gyakran egy chatbot „fogadja” a pácienst. Egyre többen írják be a tüneteiket a mesterséges intelligenciának, mielőtt orvoshoz mennének – vagy éppen azért, mert nem jutnak el hozzá azonnal. De vajon egy új egészségügyi segítőt kaptunk, vagy egy kockázatos tanácsadót? Egy friss magyar kutatás szerint a válasz már most is sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk.

Hálás lesz az orvosa, ha fel tud mutatni egy ilyen naptárat

Az orvostudomány manapság egyre inkább úgy tekint a női ciklusra, mint egy vitális mutatóra (a pulzus, légzés, vérnyomás és testhőmérséklet mellett). Ha a ciklusod hirtelen megváltozik, kimarad vagy szokatlanul fájdalmassá válik, az az első jele lehet a stressznek, pajzsmirigyproblémának vagy más hormonális változásnak, de az orvosod is hálás lesz azért, ha pontos adatokkal érkezel hozzá a vizsgálatra.

A fogyókúrás gyógyszerek egyik legújabb kérdése: mi van, ha túl jól működnek?

Egy fogyókúrás szert gyártó cég klinikai vizsgálatait ismertette nemrég a New York Times. Ennek fő érdekessége az volt, hogy a résztvevők egy része nem azért lépett ki a kísérletből, mert nem fogyott, hanem éppen azért, mert szerinte túl sokat fogyott.

8. A kínos kór, ami már a 40 év alattiakat is egyre nagyobb számban sújtja – A vastag- és végbélrákról Dr. Szabó Ádámmal

Megtörni a tabut - a vastag - és végbélrákkal kapcsolatban ez a legfontosabb üzenet, hisz egy olyan kínosnak számító betegségről van szó, ami először szinte észrevehetetlen, de annál alattomosabb, és nem is szívesen foglalkozunk vele. Dr. Szabó Ádám onkológussal körbejártuk a tabutémát.

Az időszakos böjt nem mindenkinek való – és ez így van jól

Új rovat indul a Pulzuson: Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember a longevity szempontjából is meghatározó táplálkozási trendeket elemzi. Elsőként az időszakos böjtöt – ami sokak szerint csodaszer, azonban mégsem ajánlott mindenkinek. Arra is kitér, hogy bár nagyon elterjedt mostanában a reggeli elhagyása, ez a trend pont ellentmond az egészséges cirkadiánműködésnek.

7. Ha leteszem a cigit, meggyógyulok? A tüdőrákról Dr. Szabó Ádámmal

Számos tévhit tartja magát a tüdőrákkal kapcsolatban, például az, hogy csak a dohányosok érintettek. A rossz hír, hogy ez nem így van. A jó, hogy egy másik tévhitre viszont rácáfol a modern orvostudomány: tüdő daganatos elváltozása nem okoz biztos és gyors halált és egy tüdőlebennyel is évtizedekig lehet élni. De mit tegyünk, hogy ne jussunk el odáig? Dr. Szabó Ádám onkológus segít.

Mérhetően fiatalítja az agyat az erőnléti edzés

Egy két éven keresztül zajló vizsgálat során azt mérték a tudósok, hogyan változik az emberek agyának szerkezete és egészsége, ha intenzív, közepes vagy minimális mozgást végeznek.

Az önállóságunk múlik rajta: így készítsük fel az izmainkat idősebb korunkra

A mozgékonyság megőrzésére, a helyes táplálkozásra és a bőséges folyadékbevitelre is figyelni kell, ha nem akarjuk, hogy az izmaink idő előtt sorvadni kezdjenek. De miért kell másként edzeni 40 fölött, mint korábban? Milyen gyakorlatokkal kerülhetjük el, hogy idősként kiszolgáltatottá váljunk? És mit tegyenek a nők másképp, mint a férfiak?

10. A rendszer, ami működik – így áll össze a longevity a mindennapokban

A hosszú, egészséges élet nem egyetlen döntésen vagy szokáson múlik, hanem azon, hogy ezek hogyan állnak össze működő rendszerré. A sorozat záró részében visszalépünk egyet, és megnézzük, hogyan kapcsolódik össze az edzés, az étkezés, az alvás, a mentális és szociális egészség, a gyógyszerek és táplálékkiegészítők, végül a biomarkerek világa egyetlen, fenntartható keretté — olyanná, amely nem csak működik, hanem éveken át működtethető is.

1 ... 23 24 25 26 27 ... 90