Műfajából adódóan a zugevés rejtett zavar, így gyakran válik krónikussá – sok érintett a pszichológiai tanácsadás során arról számol be, hogy évek, évtizedek vagy akár gyermekkora óta jelen van az életében. Hogyan tudunk belőle kigyógyulni?
A kenyér az élet, az otthon és a bőség szimbóluma, de egyszersmind kifejezheti a személyiséget, válhat szorongás vagy bűntudat forrásává és jelezheti, éppen milyen életszakaszban vagyunk, melyik társadalmi rétegbe tartozunk. Tűzijáték után egy kis gasztropszichológia.
Minden családnak vannak dédelgetett ételreceptjei (sőt mint látni fogjuk: ételei), amelyek generációról generációra adódnak át. A kellemes íz csak egy dolog a vonzerejükben. Mi teszi ki a többit, miért ragaszkodunk annyira hozzájuk?
Magyarországon utoljára 2000-ben végeztek hasonló kutatást, az összevetésből jelentős javulás látszik a középkorúak szubjektív életminőségében.
A szakértők szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni a gerincferdülés korai szűrésének fontosságát, de sok gyereken csak akkor kezdik el a kezelést, amikor már nagy eltéréseket mutat a röntgen, mert egyszerűen nem volt, aki a kisebb görbületet kiszűrje. A betegségnek sok esetben nemcsak a testi, de a lelki terhei is súlyosak, a komolyabb, akár műtétet is igénylő elváltozások az egész családot próbatétel elé állíthatják mentálisan, és érzelmileg is.
Svéd kutatóknak sikerült megoldaniuk két problémát: össze tudták zsugorítani az agyi implantátumhoz tartozó vezetékeket, és elérték, hogy azok ne korrodálódjanak. Az elsődleges laboratóriumi tesztek ígéretes eredményre jutottak.
Az amerikai Stanford Egyetem tudósainak vizsgálata alapján az öregedés nem egy folyamatos dolog. Ehelyett legalább két életszakaszban, rendkívül gyorsan zajlik le.
Minden lépés számít, ha az egészségről van szó – méghozzá szó szerint. Ráadásul egyszerű, hétköznapi módszerekkel is növelheti a lépésszámát.
Mikor sétált utoljára erdőben? Pedig régóta tudjuk, hogy az erdő hangjai, a fák illata, a leveleken játszó napfény, a friss, tiszta levegő nyugalmat áraszt. Az utóbbi évtizedekben számos tanulmány igazolja, hogy jelentős egészségügyi előnyökkel jár a tudatos séta az erdő békés légkörében.
Nyaranta, bár a pokoli hőség néha megakadályoz ebben, sokkal több lehetőségünk van a szabadban lenni, és ezt érdemes kihasználni. Szinte nincs is olyan védőfaktor, amely ennél univerzálisabban javítaná a mentális és fizikai jóllétünket. De miért ennyire pozitív a természet hatása? Számít-e, hogy tenger mellett vagy a hegyekben töltekezünk? Tényleg érdemes rendszeresen megölelni egy fát? És mennyi időt kell legalább a szabadban lenni, hogy mérhető hatása legyen?
Bár az UV-sugárzás bőrkárosító hatása tagadhatatlan, a jelek szerint bizonyos mértékű kitettség segíthet csökkenteni a szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy akár a rák kialakulásának kockázatát is.
Az átlagemberek véleménye megoszlik az egészségre még ártalmatlan alkoholmennyiség kérdésében, ráadásul a szakemberek sincsenek egyértelmű állásponton ebben a kérdésben. Kanadai kutatók rájöttek arra, hol hibáztak azok a tanulmányok, amelyek szerint a mérsékletes ivás akár még előnyös is lehet.
Akinek több pénze van, az ritkábban kerül sürgősségi osztályra szerhasználati és egyéb problémák miatt – mutattak rá egy érdekes összefüggésre amerikai szakemberek.
Tévhit, hogy csak időskori és csak női probléma a csontritkulás, a férfiak éppúgy veszélyeztetettek. A megelőzésben segít a napozás, amely viszont veszélyes a bőrre, tehát nem lehet mindent a természet erejére bízni.
Jamagata tartomány közgyűlése egy, a helyi egyetem által végzett kutatásra alapozta a javaslatot, amit el is fogadtak.
Állandó vita tárgya, hogy egyes kóros állapotok összefüggésben vannak-e a művészi tehetséggel, sőt zsenialitással. Mindeközben a téma kutatása komoly nehézségekbe ütközik.
Profi sportolókkal kapcsolatos elvárásaink sokszor csak magasztos motivációkat feltételeznek, de a szakpszichológus szerint a magasztosnak mondható célok és az alapvető szükségletek egyik tevékenységünkben sem különválaszthatók – így a sportban sem.
Ha a folyamatos stressz miatt tartósan illúzióvesztettnek, tehetetlennek és elhasználtnak érzi magát, önt valószínűleg elérte az az állapot, amit kiégésnek nevezünk. Visszanyerheti-e korábbi kiegyensúlyozottságát? Mindenképpen, ha átértékeli a fontossági sorrendeket az életében.
A sikeres öregkor eléréséhez sokkal több rugalmasság és énerő szükséges, mint fiatalabb korban. A kutatások szerint a pozitív hozzáállás – és meglepő módon némi szükséges pesszimizmus – a hosszú élet titka lehet.
Fokozódó stressz, felületes kapcsolatok, elszemélytelenedés, érdektelenség. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének vezetője szerint ez jellemző most leginkább a magyarokra. Ám tanult leleményességünk jóvoltából kilábalhatunk a legmélyebb gödörből is.
