Biztonságban, támogatottságban és szeretetben érzik magukat a lelkileg egészséges család tagjai. Az összetartozás mellett lehetőség van mindenki számára, hogy függetlenül is boldoguljon a saját életében. Az ilyen családban készülhetnek fel igazán a gyerekek a felnőttkorra. Persze ideális nem létezik.
„Világszerte egymilliárd érintett nőről beszélünk. Mégis teljesen egyedül éreztem magam” – írja Naomi Watts Oscar-jelölt színésznő megejtően őszinte könyvében, amelyben összefoglalja a menopauzával folytatott több évtizedes küzdelmét. Mire jutott a színésznő a hormonpótlással kapcsolatban? Milyen esélyei vannak egy átlagos helyzetű nőnek tünetei enyhítésére, ha egy Naomi Wattsnak is évekbe telt, hogy hozzájusson a megfelelő terápiához?
A spermiumszám évente körülbelül 1 százalékkal csökkent világszerte az elmúlt 50 évben. Kutatók szerint ez erős összefüggést mutat a műanyag-adalékanyagok használatával, és különösen veszélyesek e téren a műanyag tárgyak lágyítószereként alkalmazott ftalátok, valamint az ezzel éppen ellentétes hatású biszfenolok. Előbbiek kimutatható méhen belüli káros hatásai közé tartozik a kisebb péniszméret, valamint a nemi szervek és a végbélnyílás közötti rövidebb távolság. Litkai Gergely, akinek a környezetvédelem nagyon fontos ügy, készített egy prezentációt megoldási javaslatokkal a műanyag és a termékenység kölcsönhatásairól. Mi lenne, ha a műanyagmentes július gumimentes is lenne, vagy ha a szexnél is kellene betéti díjat fizetni?
Képzeljük el testünket úgy, mint egy várost. A fiatal városban minden olajozottan működik, a vezetékek rugalmasak, a jelzések tiszták, a szemét nem gyűlik fel a sarkon. Aztán évről évre apró hibák adódnak. A kutatók az öregedés ismérveinek, angolul hallmarks of agingnek nevezik azt a tudományos keretrendszert, amelyben megmutatkozik, milyen mechanizmusok befolyásolják az öregedést, hogyan hatnak ezek a folyamatok egymásra, és hol van esély beavatkozni a folyamatokba.
Bár a hadseregek nem foglalkoznak ezzel problémával a nyilvánosság előtt, a tudomány kezdi megérteni azoknak az agysérüléseknek a mechanikáját, amelyek sok katonánál mentális problémák széles skáláját okozzák a hallucinációktól a súlyos depresszión át az öngyilkosságig. Sikerült azt is megfejteni, hogy a jelenséget a katonák által használt fegyverek lökéshullámai váltják ki. Milyen fegyverek a legveszélyesebbek? Hogyan alakulnak ki ezek a sérülések, mik a rövid és hosszú távú következmények, és meg lehet-e előzni a problémát? Büki András idegsebész professzor segített megérteni.
Ötvenéves kor felett egyre gyakrabban fordul elő, 70–80 éves korra pedig szinte mindenkinél kialakul valamilyen fokú szürke hályog. Jó hír, hogy ez a szembetegség száz százalékban gyógyítható – mégis ez az egyik vezető vaksági ok. Mi a szürke hályog legfurcsább tünete? Mennyit kell várni a műtétre? Milyen életmóddal lehet késleltetni a kialakulását? Daróczi János szemész főorvossal beszéltük át a témát.
Az onkológia rákfenéje a betegút – mondja Szántó István onkológus, aki 46 éves praxisa során sem tudta megszokni a rák gonoszságát. Hogyan közli a diagnózist? Miért maradhat sok eset ellátatlanul? Miért elhibázott a mellrákszűrés protokollja Magyarországon Újhelyi Mihály plasztikai sebész szerint? Milyen, amikor a páciens mosollyal távozik az emlőrekonstrukció után? Az onkológussal és a plasztikai sebésszel a hajlamosító génmutációkról és a különféle szűrési lehetőségekről is beszélgettünk.
A magyar lakosság 25–30 százaléka él valamilyen krónikus fájdalommal. Előfordul, hogy az orvosi beavatkozások és a gyógyszerek már nem segítenek. Ilyenkor a pszichológiai és pszichiátriai terápiák jelenthetnek megoldást. Stoll Dániel pszichológussal beszélgettünk.
Egyre több ember éri meg a 100. születésnapját, de ismert olyan is, aki a 120 évet is elhagyta. Létezik felső határ? És tehetünk ezért, vagy a genetika, netán az orvostudomány írja a sorskönyvünket?
Tényleg több nő lesz mellrákos ma, mint húsz évvel ezelőtt? Mit él át a beteg, amikor kézhez kapja a diagnózist? Hogyan érinti a nők identitását és testképét a betegség? Mire van szüksége a betegnek, és ehhez képest mit tud nyújtani az orvos? Érdemes orvost váltani, ha nincs meg a „kémia”? Ezekről a témákról is szó esett a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
„Egyen kevesebbet, mozogjon többet” – aki túlsúllyal küzd, gyakran megkapja ezt a jó tanácsot, a szervezet azonban nagyon nehezen engedi el a felszedett kilókat. Miben téved sok orvos is az elhízással kapcsolatban? Hogyan működik a fogyás matematikája? Mennyi ideig tart a szervezetnek, amíg „sajátjának érzi” az elért álomsúlyt? Mikor alkalmaznak gyógyszeres terápiát? Sipos Anikó belgyógyász, diabetológus, obezitológus, a Szent Kristóf Szakrendelő ambulanciavezető főorvosa mondta el a HVG-nek.
Fáradtság, gyakori fejfájás, sajgó térd – ezernyi apró jel árulkodhat arról, ha valami nincs rendben szervezetünkben. Mégis, sokszor már csak akkor teszünk valamit egészségünk megőrzése érdekében, amikor egy komolyabb probléma jelentkezik. Pedig a legtöbb betegség kialakulása kis odafigyeléssel megelőzhető lenne, sőt, ma már a munkáltatók is egyre tudatosabban lépnek fel dolgozóik fizikai és mentális jóllétének megóvásáért.
A magyar lakosság 40 százalékát érinti az a titokzatos, de a kutatók által egyre inkább megismert betegségcsoport, amelyet a bél-agy kölcsönhatás zavarainak szoktak nevezni. Hogyan befolyásolja a bélmikrobiom a hangulatot, milyen mentális zavarokkal járhat együtt ez a betegség, és hogyan adhatják át a hajlamot az anyák a gyermekeiknek? Mik a legfőbb tünetek, és milyen kezelési lehetőségek vannak? Czimmer József, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Funkcionális Gasztroenterológiai Labor vezetője mondta el.
Az okosórák és más viselhető aktivitásmérők rendkívül ígéretesnek tűnnek a terhesség során jelentkező rendellenességek felismerésében – mutat rá egy kutatás.
Nem mind egzotikus és drága, de mindegyik segít fenntartani a bélmikrobiom egyensúlyát. Az alábbi élelmiszerek gyakori fogyasztását javasolja a gasztroenterológus és a dietetikus is.
Összesen 2,3 millió ember adataival tanították be azt az új eszközt, amely évekkel, bizonyos esetekben akár évtizedekkel előre képes előjelezni, hogyan alakulhat az ember egészsége.
A mesterséges intelligenciát is bevonja új gyógyszere fejlesztésébe a Retro Biosciences, a készítmény az ígéret szerint visszafordíthatja az Alzheimer-kórt.