Két különös személyiség találkozott két messzi korból, amikor a magának való és igazi elismerésben soha nem részesült Howard Carter száz éve felfedezte a talán a leghíresebbé vált fáraó, Tutanhamon sírját.
Különösen jó állapotban tárták fel egyiptomi régészek a körülbelül 3400 évvel ezelőtt létezett város, Aton romjait Luxornál. Vajon kik laktak a házakban, és miért halt ki évezredekkel ezelőtt a település? Miért csak most bukkantak rá a kutatók és ezzel megtalálták-e az egyiptomi Pompejit vagy az afrikai Eldorádót? Bács Tamást, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetőjét kérdeztük, aki több mint 20 éve maga is ásatásokat vezet a régióban.
A Királyok völgyéből a gízai piramisok közelében épülő Egyiptomi Nagymúzeumba szállították át Tutanhamon külső aranyozott fakoporsóját, amelyen első ízben végeznek restaurálási munkálatokat a gyermekfáraó sírjának 1922-ben történt felfedezése óta.
Az egyiptológus Jan Assmann kapja idén a Müncheni Bajor Szépművészeti Akadémia és Lübeck város közös, Thomas Mannról elnevezett irodalmi díját.
Rejtett hieroglifákat fedezett fel a robot Kheopsz fáraó piramisában, a vörös festékkel írott szöveg megfejtése esetleg segíthet megérteni, hogy mire szolgált az építmény négy belső járata. A felfedezésről az Annales du Service Das Antiquities de l'Egypte című folyóiratban számoltak be a kutatók.
Az elmúlt két évtizedben John Coleman Darnell és felesége, Deborah, a karavánutakat járta Egyiptomban, a Nílustól nyugatra eső vidékeken. A táj kietlen, a homoksivatag azonban különleges meglepetéseket tartogatott az ókori Théba – a mai Luxor – környékén.
