Először törték át az etnikai határokat a szavazók a kenyai államfőválasztáson, de a legfelső bíróság döntésén is múlhat, hogy ki vezeti tovább Kelet-Afrika leggazdagabb és legstabilabb országát.
Jóléti intézkedésekkel és agresszív kampánnyal igyekszik a hátrányát csökkenteni az újrázásért küzdő Jair Bolsonaro brazil elnök, aki éppen úgy megosztja országát és tüzeli híveit, mint példaképe, Donald Trump.
Elnökválasztás lesz októberben Ausztriában. A jelenlegi államfő, Alexander Van der Bellen – őt becézik Szásának – az elmúlt évek sokszor zavaros belpolitikai helyzetében képes volt békességet teremteni és fenntartani az alkotmányos rendet. Ezt, úgy tűnik, a választópolgárok honorálni is fogják, a két nagy párt, a Néppárt és a Szociáldemokrata Párt pedig nem állít jelöltet vele szemben.
Az új elnökről július 20-án szavaz a parlament a súlyos gazdasági válságba süllyedt országban.
Trump egy interjúban azt mondta: magában már meghozta a döntést.
Tordai Bence és Szabó Rebeka követik a távozó Karácsony Gergelyt és Szabó Tímeát.
A legjobban fizető állami tisztséget szerezte meg a jegybank volt alelnöke.
Jakab Péter június elején kényszerült lemondásra a párt belharcai miatt.
A brit gazdasági lap szerint Orbán Viktorék olyan bankot szeretnének, amely a NER pénzügyi hátországát alkotja.
Hajnal Miklóst és Kerpel-Fronius Gábort győzte le a küldöttgyűlésen. Megvan az új elnökség is.
A Fülöp-szigetek élére 36 év után újra egy Ferdinand Marcos kerül, aki diktátor apja múltjának megszépítésével győzött az elnökválasztáson. Egyben új szintre emelte a politikusdinasztiák hatalmát a több mint hétezer szigetből álló országban, ahol a rokonok jó állásokba helyezése, a mandátumok öröklése alapállapot.
A politikust nagy többséggel választották újra. Stummer János volt az ellenfele.
A francia elnökválasztás kimenetele nem csak az ottani választók számára fontos, az egész Európai Unióra jelentős hatással lehet. Az európai integrációt támogató és az orosz agressziót elítélő Emmanuel Macron kihívója ugyanis az euroszkeptikus, nyíltan Putyin-barát Marine Le Pen, aki győzelme esetén fenekestől felforgathatja az európai politikát.
Szoros volt a francia elnökválasztás első fordulója, és szorosnak ígérkezik a második is. Döntő lehet, kire szavaznak az első körben meglepően jól szereplő, Jean-Luc Mélenchon hívei. Ő azt kérte tőlük, ne támogassák a szélsőjobboldali Le Pent, de nem mondta, hogy voksoljanak Macronra.
A Financial Times szemleírója Putyin nyugati trójai falovának nevezi Marine Le Pent francia szélsőjobboldali politikust, valamint Orbán Viktort és Aleksandar Vucic szerb elnököt.
A Görbicz Anitával együtt héttagú elnökségbe Vanyus Attila örökös tiszteletbeli elnök Endrődi Péter, Pálinger Katalin, Radnóti Ákos, Virág-Adorján Andrea és Wieszt Attila került be.
Az előzetes eredmények szerint közel 60 százalékos eredményt ért el a hivatalban lévő elnök a vasárnapi elnökválasztáson. Nem lesz második forduló.
Akárcsak Magyarországon, Szerbiában is választásokat tartanak vasárnap. De nem ez az egyetlen hasonlóság a két ország között. Az elnök nagy eséllyel ismét Szerbia erős embere, Aleksandar Vucic lehet, aki ellenőrzés alatt tartja a médiát és a szerb gazdaságot. Emellett vonakodik csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz, és agresszornak sem nevezi Putyint. A Deutsche Welle előzetese a szerb választásokról.
Az elnökválasztás megihlette a művészt, aki egyúttal megelőlegezte a magyar királyságot is.
A déli szomszédunknál ráadásul még önkormányzati választást is tartanak Belgrádban ugyanazon a napon.
