Átfogó cikkben elemezte a Financial Times a NER pénzügyi hátterét, kiemelve a Magyar Bankholdingot, amely az MKB Bankot, a Budapest Bankot és a Takarékbankot foglalja magában. Létrejöttének célját úgy foglalta össze a lap: hogy erős pénzügyi gerincet biztosítson Orbán politikai rendszerének.

Az FT egyik, neve elhallgatását kérő banki forrása úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya a nyereségen kívül igazán befolyásra vágyik, vagyis egy olyan bankot szeretnének, amely segít rugalmas helyi gazdaságot és társadalmi elitet teremteni, beteljesíteni nacionalista elképzeléseit, sőt segítséget nyújtani az illiberális külföldi szövetségeseinek.

A lap példaként a francia elnökválasztási kampányt hozta fel, ahol a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, a Bankholdingba becsatlakozó MKB 10 millió eurós kölcsönnel Marine Le Pent segítette Emmanuel Macronnal szemben. Az FT felemlegette, hogy a Le Pennek pénzügyi gondjai adódtak, a francia bankok már nem akartak vele semmilyen kapcsolatot, ekkor segítette őt ki a NER bankja.

A lap két forrásra alapozva azt írja, hogy nem csupán a bank vezetése, de személyesen Mészáros is vonakodott attól, hogy hitelt adjon Le Pennek, személyesen Orbán Viktornak kellett közbenjárnia, az ő utasítására jött létre a tranzakció. Közbeavatkozása annak tükrében igazán érdekes, hogy a miniszterelnök – amikor a sajtó családja ugrásszerű gazdagodásáról kérdezte többször is – nem győzött hangoztatni korábban, hogy üzleti ügyekkel nem foglalkozik.

A Financial Times cikke kiemelte, hogy a Bankholdingban van érdekeltsége a bank felügyeletét ellátó jegybankelnök, Matolcsy György fiának, ez pedig más országokban összeférhetetlenség volna.

A lap forrásai arról is beszéltek, hogy azáltal, hogy a Bankholding a NER legnagyobb cégeinek, vállalatainak ad hiteleket, kitetté válik velük szemben. Példaként a Mészáros érdekeltségébe tartozó Opus Global, valamint a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST három hitelét említették, amelyek összesen csaknem negyedmilliárd eurót tesznek ki. A lap által megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy ha ezek a cégek elvesztik az állami szerződéseiket egy Orbán utáni időszakban, a kieső törlesztések veszélybe sodorhatják a bank többi ügyfelének pénzét.

Az FT által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor sikeres is lehet a Bankholding, ha a következő négy-öt évben az állami szerződések nélkül is képes lesz működni.