A büntetőeljárási reform alapja a hatékonyság megteremtése volt, ezért az új kódexnél leginkább az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése lebegett a jogalkotó szeme előtt. Ez azt jelenti, hogy azokban az ügyekben, ahol a felek között konszenzus van, a tárgyalást elkerülő technikák alkalmazására is sor kerülhet.
Van olyan szerv Magyarországon, mely még ma is ragaszkodik az igazolványok lemásolásához, pedig azt igencsak megkérdőjelezik az adatvédelmi uniós előírások. A GDPR-t idén tavasszal tették kötelezővé, de az annak való megfelelés még sokáig eltarthat. Dr. Báldy Péterrel, az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetének igazgatóhelyettesével beszélgettünk.
Ettől az évtől nagyobb eséllyel szerezhetünk gyógyírt, ha úgy érezzük, hogy egy állami döntés a jogainkat vagy a jogos érdekeinket sértette – ígéri az év elejétől hatályos új szabályozás azáltal, hogy nem kell fellebbeznünk egy közigazgatási határozat ellen, hanem közvetlenül a bíróságokhoz fordulhatunk. Az azonban nem változott, hogy továbbra is csak akkor kérjünk jogorvoslatot, ha alaposan meggyőződtünk az igazunkról.
A munkahelyi erőszak munkakörtől, pozíciótól és tevékenységtől függetlenül bárhol megjelenhet, ráadásul erősen egyéni, hogy ki mit tart bántalmazásnak, megítélése pedig országonként már Európában belül is jelentősen eltér. Dr. Hungler Sára, jogásszal, munkajogi szakértővel a munkahelyi bántalmazás kiterjedt jelenségéről beszélgettünk.
Általában a munkavállalót érinti hátrányosabban, ha egy munkaviszonyt jogellenesen szüntetnek meg. Egyrészt az eltávolítása a fő jövedelmi forrásától fosztja meg, másrészt az életének, a társas érintkezéseinek egyik legmeghatározóbb közösségéből ragadja ki. Más kérdés, hogy az őket ért sérelmek miatt az utóbbi időben kevesebben indítanak pert, mivel nagyobb az esélyük arra, hogy új munkát találjanak, méghozzá gyorsan.
2016 júniusában a britek úgy döntöttek, kilépnek az Európai Unióból. Ez a hír akkor sokkolta a világot, senki nem gondolta volna, hogy ez megtörténhet. Most már nincs visszaút, és egyelőre úgy tűnik, ebből jól nem jöhet ki az Egyesült Királyság. Mi a helyzet most? Hogyan jutottak idáig a britek? Milyen hatással lesz a kilépés Európára és Magyarországra? Dr. Arató Krisztinával, az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetének egyetemi tanárával beszélgettünk.
Szülőnek lenni elsősorban kötelesség, és másodsorban jog, ami azt jelenti, hogy a szülő akkor hivatkozhat a jogaira, ha már minden kötelezettségét teljesítette. Ehhez képest nagyon keveset tudunk a gyerekek jogairól – állítja az ELTE ÁJK gyermekjogi képzésének vezetője, Szeibert Orsolya. Interjú.
A NAV-val együttműködő cégek a bírságolásnál is jobban járnak, a leányvállalataikat külföldi adóparadicsomban működtetők már kevésbé. Változnak az alultőkésítésre, szigorodnak az adóelkerülésre vonatkozó szabályok. Dr. Kecső Gáborral, az ELTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszékének adjunktusával az EU-s jogharmonizációról és a 2018-as adójogszabály-változásokról beszélgettünk.
Meddig köteles tűrni egy közszereplő a magánéletét is boncolgató cikkek megjelenését? A kérdés megválaszolása az itthon is kipattanó botrányok kapcsán most különösen időszerű. Dr. Molnár Hellát, az ELTE ÁJK adjunktusát kérdeztük.
Míg a halálbüntetést 1990-ben eltörölték idehaza, addig a bíróság a súlyosabb bűnök elkövetőit életük végéig rács mögé dughatja, akár úgy, hogy onnan semmiképp nem szabadulhatnak. Ez a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, ami az EU-ban csak nálunk létezik. – Interjú dr. Lévay Miklós jogtudóssal, az ELTE ÁJK Kriminológia Tanszékének vezetőjével.
