ELTE ÁJK
ELTE ÁJK

Általában a munkavállalót érinti hátrányosabban, ha egy munkaviszonyt jogellenesen szüntetnek meg. Egyrészt az eltávolítása a fő jövedelmi forrásától fosztja meg, másrészt az életének, a társas érintkezéseinek egyik legmeghatározóbb közösségéből ragadja ki. Más kérdés, hogy az őket ért sérelmek miatt az utóbbi időben kevesebben indítanak pert, mivel nagyobb az esélyük arra, hogy új munkát találjanak, méghozzá gyorsan.

Forgalma visszaesésével indokolta egy hazai kiskereskedelmi vállalat, hogy 2013 júliusában felmondott az alig valamivel több mint fél éve alkalmazott üzletkötőjének. Ő pert indított, mondván, a felmondás indoklása nem felelt meg a világosság követelményének, mert abból nem derült ki egyértelműen, hogy a munkaviszony megszüntetésének valójában mi volt az oka. A jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt elmaradt jövedelem címén közel 1,2 millió forint kártérítést követelt. Első fokon veszített, másodfokon viszont nyert, amivel szemben egykori munkáltatója felülvizsgálati kérelemmel élt, ám a Kúria az üzletkötőnek adott igazat. Arra hivatkozott, hogy a forgalom visszaesésére alapított felmondási indok nem felel meg a valós, világos és okszerű indoklás törvényi követelményének. Abból ugyanis a munkavállaló számára nem tűnik ki, hogy a jogviszony megszüntetését a munkavégzésének hiányossága, vagy a munkáltató működésével összefüggő indok tette-e szükségessé.

A nem valós, világos, okszerű felmondás egyike azon eseteknek, amikor a munkaviszony megszüntetése jogellenes – magyarázza dr. Petrovics Zoltán, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának (ÁJK) adjunktusa. Jogellenes többek között az is, ha a munkáltató megsértette az egyenlő bánásmód követelményét vagy a felmondási tilalmakat. Ezen túl az indokláshoz kötött azonnali hatályú felmondás abban az esetben is jogellenes, ha annak közlésére a szubjektív (15 napos), illetve az objektív (általában egyéves) határidő megsértésével kerül sor.

Felemás permérleg

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja 2014-ben 1271 első- és másodfokú, valamint 511 legfelsőbb bírósági, illetve kúriai ítéletet vizsgált, amelyek a munkaviszony megszüntetése tárgyában indultak. Az ügyek 47 százalékában a munkavállalói keresetet elutasították.

A perindítások évről évre csökkennek, ami dr. Petrovics Zoltán szerint részben annak is betudható, hogy a Munka Törvénykönyvének 2012. júliusi módosítása kevésbé tette érdekeltté a munkavállalókat abban, hogy a bíróságon érvényesítsék a jogellenes megszüntetéssel kapcsolatos igényeiket. Még akkor sem, ha azok jó eséllyel megalapozottak lennének. Az is kétségtelen ugyanakkor, hogy nem csupán ez áll a csökkenő perszám mögött. A megszüntetéssel kapcsolatos perek számának mérséklődése már az új törvény 2012. évi hatálybalépése előtt megindult. Ebben az ELTE ÁJK adjunktusa szerint a korábbi évekénél kedvezőbb munkaerőpiac is közrejátszik, vagyis az, hogy az állásuktól megfosztottak ma könnyebben és gyorsabban találnak új munkahelyet.

Miután nem kapta meg bérét, egy gépjárművezető azonnali hatállyal felmondta a munkaviszonyát. Néhány nappal később azonban a munkáltató is azonnali hatályú felmondással élt, arra hivatkozva, hogy a sofőr nem tett eleget munkavégzési kötelezettségének. Perre került sor, amelyben a bíróság a volt alkalmazottnak adott igazat, mondván, a cég akkor kívánta megszüntetni a munkaviszonyt, amikor az már nem állt fenn. Ezt az ítéletet a Kúria helybenhagyta. Az azonnali hatályú felmondással a munkaviszony a másik fél akaratától függetlenül megszűnik, hiszen ha az egyszer már hatályosult, azt a másik fél utóbb már nem szüntetheti meg.   

A munkaviszonyt írásban kell megszüntetni – ez az előírás a munkáltatóra és a munkavállalóra egyaránt vonatkozik. Ezzel együtt a szóbeli felmondás is véget vet a munkaviszonynak, noha az a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazását vonja maga után. A munkáltatóval kapcsolatban még az is követelmény, hogy a felmondó levélnek a munkáltatói jogkör gyakorlójától kell származnia.

Ha a bíróság kimondja, hogy egy munkavállalónak jogellenesen szüntették meg a munkaviszonyát, akkor többféle szankció lehetséges. Mindenekelőtt a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Ettől az előírástól sem kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el. Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege legfeljebb a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjával lehet egyenlő. Ez alapesetben az adott havi alapbér és – ha van ilyen – a pótlékátalány. Amennyiben a munkavállaló teljesítménybért kap, és/vagy bérpótlékra is jogosult, ebben az esetben a távolléti díj számítása során ezeknek az esedékességét megelőző 6 hónapra kifizetett összegét kell figyelembe venni.

A tizenkét havi távolléti díjban meghatározott korlát jóval kedvezőtlenebb azon munkavállalók esetén, akiket számos, a távolléti díjba be nem számítandó díjazás is megillet – hívja fel a figyelmet dr. Petrovics Zoltán. Vegyünk egy példát! Egy biztosító átszervezésre hivatkozva felmond az egyik pénzügyesének és az egyik közvetítő, úgynevezett függő ügynökének. Emiatt mindketten pert indítanak, s a bíróság a javukra ítél, kimondva, hogy az átszervezés egyikük esetében sem valós felmondási indok. Vagyis a jogellenesség jogalapja ugyanaz. A pénzügyes havi alapbére 350 ezer forint, az ügynökéé 200 ezer, amely mellett jutalékként megilleti az általa kötött szerződések értékének 5 százaléka, ami havonta átlagban 150 ezer forint. A pénzügyes esetén a munkaviszony körében érvényesíthető elmaradt jövedelem legfeljebb 4,2 millió forint, az ugyanazon tényre, azaz az átszervezésre hivatkozva elküldött ügynökéé viszont csak 2,4 millió, hiszen az utóbbi jutaléka nem számít bele a távolléti díjba. Bár elmaradt munkabér jogcímén az ügynök elvileg a jutalékát is követelhetné, az ő esetében a felső határ azonban könnyebben kimeríthető, mint pénzügyes kollégájánál.

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a korábbi szabályozástól eltérően nem az számít, hogy a bírósági ítélet mikor emelkedett jogerőre, hanem az, hogy mikor született meg a megszüntető jognyilatkozat. Például felmondás esetén a felmondási idő utolsó, azonnali hatályú felmondás esetén pedig annak közlésének napján szűnik meg a munkaviszony.

A munkavállaló a kártérítési igény helyett ún. kompenzációs átalányként a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget követelheti. Ez akkor lehet indokolt, ha a jogellenes megszüntetés nem okozott kárt számára, mert például a munkaviszony megszüntetését követően rögtön el tudott helyezkedni, vagy a kárát csak nagy nehézségek árán tudná bizonyítani. Ezen felül végkielégítés is megilleti, ha a munkaviszonya nem felmondás folytán szűnt meg jogellenesen, vagy ha azért nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége volt..

Azt a munkavállalót, akinek a munkaviszonyát jogellenesen megszüntették, csak rendkívül szűk körben, meghatározott, kirívóan súlyosnak ítélt jogsértés esetén helyezheti vissza a bíróság. Ilyen például, ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe, a szakszervezeti tisztségviselőre irányadó munkajogi védelmébe ütközött, illetve, ha felmondásra a várandósság, szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, katonai szolgálat vagy az emberi reprodukciós eljárással összefüggő védelem tartama alatt került sor. De ide sorolhatjuk azt is, ha a felmondással érintett dolgozó munkavállalói képviselő volt, vagy ha a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg. A fenti esetekben a munkavállaló kérelmére állíthatja helyre a bíróság a munkaviszonyt, és ha ez megtörténik, akkor a bíróság nem mérlegelhet, és e kérelem alapján köteles elrendelni a munkaviszony helyreállítását.

Ilyen esetben a munkavállaló a munkáltatótól a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kárát, az elmaradt munkabérét, valamint az egyéb járandóságát is követelheti. Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni. Ebben az esetben tehát nem érvényesül az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegére vonatkozó felső határ, így az meghaladhatja a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál azonban itt is le kell vonni a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést, továbbá azt az összeget, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna.

 

Dr. Petrovics Zoltán az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar adjunktusa. Az ELTE ÁJK elvégzését követően PhD-ösztöndíjas volt, majd dolgozott a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban, a Nemzetgazdasági Minisztériumban és ügyvédi irodában.



Az oldalon elhelyezett tartalmat egy független szerkesztőség írta az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar megbízásából, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

ELTE ÁJK BrandChannel

Friss hírek a brexitről: legszívesebben már a britek is visszalépnének?

2016 júniusában a britek úgy döntöttek, kilépnek az Európai Unióból. Ez a hír akkor sokkolta a világot, senki nem gondolta volna, hogy ez megtörténhet. Most már nincs visszaút, és egyelőre úgy tűnik, ebből jól nem jöhet ki az Egyesült Királyság. Mi a helyzet most? Hogyan jutottak idáig a britek? Milyen hatással lesz a kilépés Európára és Magyarországra? Dr. Arató Krisztinával, az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetének egyetemi tanárával beszélgettünk.

ELTE ÁJK BrandChannel

„A gyereknek joga van a saját véleményéhez”

Szülőnek lenni elsősorban kötelesség, és másodsorban jog, ami azt jelenti, hogy a szülő akkor hivatkozhat a jogaira, ha már minden kötelezettségét teljesítette. Ehhez képest nagyon keveset tudunk a gyerekek jogairól – állítja az ELTE ÁJK gyermekjogi képzésének vezetője, Szeibert Orsolya. Interjú.

Soros György kétmillió dollárral támogatja a Wikipédiát működtető alapítványt

Soros György kétmillió dollárral támogatja a Wikipédiát működtető alapítványt

Mocsok, pókháló, rozsda, rovarok egy budapesti péküzemben

Mocsok, pókháló, rozsda, rovarok egy budapesti péküzemben

Máris eltűntek a hajléktalanok a Deák térről

Máris eltűntek a hajléktalanok a Deák térről

A bajorok azt üzenték, elegük van a nagykoalícióból

A bajorok azt üzenték, elegük van a nagykoalícióból

Hibátlan: ez a kép összefoglalja az utóbbi két nap történéseit

Hibátlan: ez a kép összefoglalja az utóbbi két nap történéseit