ELTE ÁJK
ELTE ÁJK

A munkahelyi erőszak munkakörtől, pozíciótól és tevékenységtől függetlenül bárhol megjelenhet, ráadásul erősen egyéni, hogy ki mit tart bántalmazásnak, megítélése pedig országonként már Európában belül is jelentősen eltér. Dr. Hungler Sára, jogásszal, munkajogi szakértővel a munkahelyi bántalmazás kiterjedt jelenségéről beszélgettünk.

Az ön kutatásai szerint is világszerte egyre több munkavállalót érint a munkahelyi zaklatás problémája. Mi áll a tendencia felerősödésének hátterében?

Dr. Hungler Sára: Nagyrészt az, hogy egyre szélesebb és egyre különbözőbb eszközpark áll a bántalmazók rendelkezésére. A technológia fejlődésével új frontok nyíltak ezen a téren is. Gondoljunk csak az internetes zaklatás, a cyberbullying jelenségére. Bár a munkahelyi erőszaknak és zaklatásnak a férfiak is ugyanúgy áldozatául esnek, mégis többet hallunk a nőket ért sérelmekről. Ennek leginkább az az oka, hogy a feminista érdekérvényesítés tudatosan használja a hagyományos és a közösségi médián keresztüli nyomásgyakorlást a különböző jogértések és igazságtalanságok bemutatására, ezért egyre több visszaéléses eset kerül napvilágra. Ugyanakkor komoly kritika tárgya, hogy csökken-e a munkahelyi zaklatások száma, ha ilyen sok esetet tárunk a nyilvánosság elé, és ezzel kapcsolatban kell-e bármiféle szabályozás a munkahelyeken.

Mivel érvelnek a kritikusok?

H.S.: Ha kialakítok egy munkahelyi protokollt, ami abból áll, hogy zaklatás esetén a velem történteket be tudom jelenteni egy speciális, a célra fenntartott forródróton keresztül, aminek következtében vizsgálat indul, ez észszerűtlenül „eljogiasíthatja” az emberek közti kapcsolatokat. Ha elindul egy ilyen eljárás a munkahelyen, utána már nehezebben megyek oda a másik emberhez, és kérek tőle bocsánatot. Ha túlszabályozzuk, egyből bürokratizáljuk a munkahelyeken az emberek közti kapcsolatokat, és felmerülhet, hogy ezzel inkább ártunk, mint használunk. Ugyanakkor ez a kritikai álláspont azt nem veszi figyelembe, hogy a sértett számára gyakran nincs más út a jogérvényesítésre, mint a formalizált eljárás.

Ön szerint hogy lehet a legideálisabban kezelni a munkahelyi bántalmazásos ügyeket?

H.S.: Ha eleve olyan szabályok születnek a munkahelyen, amelyek kialakításában és lefektetésében maguk a munkavállalók is részt vehetnek. Nagyban nő a szabályozás elfogadottsága a munkavállalók körében, ha ezeket nem önkényesen, a beosztottak feje fölött alkotja meg a munkáltató. A szabályzat akkor nyújt valódi segítséget, ha az áldozat és a feltételezett zaklató érdekeit is védi. Azért is nagyon fontos, hogy legyenek munkahelyi szintű szabályok, mert rettenetesen romboló hatású, nemcsak az áldozatra, hanem a többi munkavállalóra nézve is, akik adott esetben szemtanúi a bántalmazásnak, ha a munkáltató szemet huny az ilyen magatartások felett, esetleg természetesnek, netán jópofának tartja.

A normaalkotás azért is rendkívül nehézkes ezen a területen, mert szinte meghatározhatatlan, hogy mit értünk munkahelyi zaklatás alatt. Ennek mi az oka?

H.S.: Erősen egyéni, hogy ki mit él meg, gondol bántalmazásnak. Míg valakinek már az elviselhetetlen, ha a kollégája bámulja a dekoltázsát, addig más azt sem veszi zaklatásnak, ha a főnöke rácsap a fenekére, mert poénnak tartja, együtt nevetnek rajta, bár azért ez lényegesen ritkább. Ráadásul a bántalmazás megítélése kultúránként is erősen változik.

Tudunk erre konkrét példákat említeni?

H.S.: Például a Deutsche Welle felmérése szerint országonként jelentősen eltér már Európában is, hogy mi számít zaklatásnak. A szexuális töltetű vicceket az Egyesült Királyságban a megkérdezettek 69 százaléka, Dániában 17 százaléka tartotta zaklatónak, a dekoltázs bámulását Németországban a nők 29 százaléka, Franciaországban viszont 51 százaléka élte meg zaklatásnak. A fizikai érintéssel szemben a francia nők 72 százaléka egyértelműen elutasító, de ez az arány az Egyesült Királyságban csak 44 százalék.

Mivel tudjuk magyarázni ezeket a számokat? Egyes országokban miért ilyen magas, míg máshol ennyire alacsony az „érzékenységi ráta?”

H.S.: Alapvetően az erőszak és a zaklatás kultúránkénti eltérő megítélése az első szűrő. De talán ugyanennyire fontos, hogy mennyire tudatosak a bántalmazás elszenvedői, hiszen egy nyitottabb kultúrában lényegesen több eset kerül napvilágra. Azokban az országokban, ahol alacsonyabb az ingerküszöb, illetve a munkavállalók tisztában vannak a jogaikkal, jellemzően a skandináv országokban vagy Franciaországban, ott sokkal inkább mernek erről beszélni az emberek, mint olyan kultúrákban, ahol az alacsonyabb tudatosság esetleg erős áldozathibáztatással párosul. Ezért is nagyon érdekes a merek-e tenni érte kérdése. Ez attól is függ, hogy valakinek mekkora az állásbiztonsága. Ha például jelenti a főnökének, hogy milyen inzultus érte a munkahelyén, annak vajon mi lesz a következménye? Reális forgatókönyv-e, hogy védelmet kap, vagy a főnöke elsőként őt, mint a probléma forrását távolítja el.

Már az is bántalmazó munkakörnyezetről tanúskodik, ha valaki attól fél, hogy elbocsátják, ha egy ilyen jellegű problémáról beszámol a felettesének. Ezen túl melyek a legtipikusabb bántalmazási módok egy munkahelyen?

H.S.: A bántalmazás mindig hatalmi kérdés, ezért a munkaviszonyban egyébként is meglévő alá-fölérendeltségi helyzet miatt rendkívül változatos módokon lehet valakit bántalmazni egy munkahelyen. A zaklatás és az erőszak három legfőbb megjelenési formája, a fizikai, a pszichológiai és a szexuális egyaránt előfordulhat a munkahelyen. Ázsiában például sokkal elfogadottabb a dolgozók fizikai bántalmazása, akárcsak a gyerekek testi fenyítése az iskolában, mint Európában.  Bár általában a fizikai bántalmazást tartják a legsúlyosabbnak, a pszichoterror ugyanolyan komoly károkat okozhat az áldozatnak. Ha sosem ismerem el a másik munkáját, szakmailag és emberileg is megpróbálom lealacsonyítani, túl nagy nyomást helyezek rá, vagy nem adok neki elég autonómiát ahhoz, hogy elvégezze a munkáját, esetleg sértő hangnemben adok utasítást, akkor valójában ezekben az esetekben a másik emberi méltóságát sértem meg.

Beszélhetünk arról, hogy a munkahelyi zaklatás mely szektorokban, területeken, tevékenységi körökben van leginkább jelen?

H.S.: Egyes statisztikák szerint az étterem és a szállodaipar a leginkább érintett terület, a pincérnők és a szobalányok a legkiszolgáltatottabbak a munkahelyi zaklatásnak, és nem feltétlenül a főnöküknek, vagy a kollégáiknak, hanem a vendégeknek. Ugyanakkor továbbra is a munkáltató felelőssége, hogy ez ne valósulhasson meg. Ám a zaklatás és az erőszak különböző formái függetlenül a munkáltató tevékenységi körétől, a munkaszervezet méretétől vagy a munkavégzést szabályozó szerződés típusától, a legkülönbözőbb munkahelyeken, gyakorlatilag bárhol megjelenhetnek. Ezért lenne szerencsés, ha a munkáltatók tevékenységüktől függetlenül megfontolnák, hogy munkavállalóik védelmében foglalkoznak a kérdéssel.

 

Mire figyeljen egy munkáltató, ha megfelelő védelmet szeretne nyújtani a munkavállalóinak?

A legfontosabb, hogy a munkahely jellegének megfelelő legyen a szabályozás, de azért vannak általános bölcsességek, amelyeket érdemes megfontolni. Az eljárás során mindenképpen tiszteletben kell tartani a résztvevők emberi méltóságát és a magánélet védelméhez fűződő jogukat. Ezért illetéktelen részére semmilyen információ nem adható az eljárásról. A panaszok kivizsgálását haladéktalanul el kell végezni, minden érintettnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az álláspontját egy pártatlan testület előtt ismertesse, akár jogi képviselőt is igénybe vehessen, ha szükségesnek érzi. A panaszokat megfelelő mennyiségű információval kell alátámasztania a sértettnek, az alaptalan vádaskodást is szükséges szankcionálni. Ha igazolást nyer a bántalmazás, akkor az elkövetőt megfelelő módon felelősségre kell vonni, ami adott eseten az elbocsátást is jelentheti. Szintén nagyon fontos, hogy az áldozat minden lehetséges segítséget megkapjon, ide értve a munkahelyre történő visszailleszkedésének segítését is.

 

Dr. Hungler Sára

Dr. Hungler Sára az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének adjunktusa, kutatási területei az emberi jogok és a munkajog kapcsolata, illetve az európai szociális integráció. Számos szakcikk és könyvfejezet szerzője. Diákjai kiváló eredménnyel szerepelnek hazai és nemzetközi versenyeken.



Az oldalon elhelyezett tartalmat egy független szerkesztőség írta az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar megbízásából, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

ELTE ÁJK BrandChannel

Friss hírek a brexitről: legszívesebben már a britek is visszalépnének?

2016 júniusában a britek úgy döntöttek, kilépnek az Európai Unióból. Ez a hír akkor sokkolta a világot, senki nem gondolta volna, hogy ez megtörténhet. Most már nincs visszaút, és egyelőre úgy tűnik, ebből jól nem jöhet ki az Egyesült Királyság. Mi a helyzet most? Hogyan jutottak idáig a britek? Milyen hatással lesz a kilépés Európára és Magyarországra? Dr. Arató Krisztinával, az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetének egyetemi tanárával beszélgettünk.

ELTE ÁJK BrandChannel

„A gyereknek joga van a saját véleményéhez”

Szülőnek lenni elsősorban kötelesség, és másodsorban jog, ami azt jelenti, hogy a szülő akkor hivatkozhat a jogaira, ha már minden kötelezettségét teljesítette. Ehhez képest nagyon keveset tudunk a gyerekek jogairól – állítja az ELTE ÁJK gyermekjogi képzésének vezetője, Szeibert Orsolya. Interjú.

ELTE ÁJK BrandChannel

Jogellenesen rúgták ki? Ezt mérlegelje, mielőtt pert indít

Általában a munkavállalót érinti hátrányosabban, ha egy munkaviszonyt jogellenesen szüntetnek meg. Egyrészt az eltávolítása a fő jövedelmi forrásától fosztja meg, másrészt az életének, a társas érintkezéseinek egyik legmeghatározóbb közösségéből ragadja ki. Más kérdés, hogy az őket ért sérelmek miatt az utóbbi időben kevesebben indítanak pert, mivel nagyobb az esélyük arra, hogy új munkát találjanak, méghozzá gyorsan.

A Fidesz szerint Gruevszkit fenyegeti a macedón, baloldali Soros-kormány, ezért megilleti a védelem

A Fidesz szerint Gruevszkit fenyegeti a macedón, baloldali Soros-kormány, ezért megilleti a védelem

„Sokszor nem értjük, mi rakódott le a mélyben"

„Sokszor nem értjük, mi rakódott le a mélyben"

Gyanúsítottként hallgatták ki Simonka Györgyöt

Gyanúsítottként hallgatták ki Simonka Györgyöt

Macedóniában vizsgálják, kinek a segítségével szökött meg a volt miniszterelnök

Macedóniában vizsgálják, kinek a segítségével szökött meg a volt miniszterelnök

Nyomoz a rendőrség a Dunába szivárgó rákkeltő anyagok miatt

Nyomoz a rendőrség a Dunába szivárgó rákkeltő anyagok miatt