Bill Nelson NASA-igazgató szerint is rendkívül gyorsan halad Kína a saját űrprogramjával – most éppen egy olyan módszert fedeztek fel, mellyel biztosítható lehet akár 50 ember napi ivóvíz-ellátása is.
A hőpajzsot, a fokozatokat szétválasztó csavarokat, valamint az elektronikus rendszereket is érintik azok a problémák, melyekre a NASA főfelügyeleti szervének új jelentése hívja fel a figyelmet. Az amerikai űrhivatal már dolgozik az űrhajósokra nézve veszélyes hibák orvoslásán.
Talaj- és kőzetmintákat gyűjtene a Hold sötét oldaláról Kína Csang’o-6 missziója. Ehhez adattovábbító műholdakra is szükség lesz.
Ellenáll a zord holdi körülményeknek, és rossz fényviszonyok között is jó minőségű képeket lehet készíteni a Nikon által fejlesztett kamerával, amely az Artemis-misszió holdra szállásánál tesz majd jó szolgálatot.
Kína egy multifunkciós, 100 kilogrammos robotot küldene a Holdra valamikor 2028-ban. A gépezet jó munkásemberként a holdbéli porból és kőzetből készítene téglát egy leendő holdbázishoz.
Az Artemis 2 és 3 ütemtervét is módosította a NASA biztonsági megfontolásokból, mivel még több dolgot is fejleszteni kell az űrhajón.
Kínának jelenleg nincs olyan rakétája, amellyel képes lenne akkora terhet megmozgatni, ami egy Hold-küldetéshez kell az űrhajósok számára. Márpedig az ország ezt szeretné végrehajtani, ezért kétlépcsős megoldásban gondolkodik.
Ahhoz, hogy az ember a Hold felszínén életben maradjon, elengedhetetlennek tűnik az égitest erőforrásainak felhasználása. Például bányászással. Az ehhez vezető első lépést teszi meg a NASA októberben.
A NASA 2024-ben már embert vinne a Holdhoz, hogy a holdra szállás előtti utolsó próbán megkerülje velük az égitestet. Hogy kik lesznek ők, az hamarosan kiderül.
A NASA bejelentése szerint két év múlva, vagyis 2025-ben két űrhajós léphet majd a Hold felszínére, hogy ott vizsgálatokat végezzenek, és geológiai mintákat hozzanak a Földre.
A NASA eredetileg holdjáró roverekkel szállította volna az égitest felszínén az oxigént, ám ez nemcsak drága, de veszélyes terv is. Úgy tűnik, van rá egy egyszerűbb megoldás.
Egy 1917-es egyházi törvény értelmében abban a pillanatban a katolikus egyházé lett a Hold, ahogy Neil Armstrong a felszínére lépett.
Szombaton újra nem tudta fellőni új űrhajóját a Holdhoz a NASA. Mivel az előző tesztrepülési kísérlet is kudarcba fulladt, és különben is hat éve késik a start, már nem mernénk megtippelni, mikorra fog összejönni - arra meg végképp nem, hogy mikor sikerül megismételni a néhai Apollo-program történelmi holdraszállását. Sebaj: ez az elmúlt fél évszázad is hogy elrepült!
Az amerikai űrkutatási hivatal legalább 2025-ig elhalasztja űrhajósai tervezett holdra szállását.
Az amerikai Skidmore, Owings & Merrill tervezőcég az Európai Űrügynökség és egy nyugalmazott NASA-űrhajós segítségével álmodta meg az első emberi telepet a Holdon.
Négy év múlva újra amerikai űrhajós léphet a Hold felszínére, de ehhez feszített tempót kell tartaniuk a NASA mérnökeinek. Az űrügynökség most elárulta, melyek lesznek a kulcsmomentumok a programban.
Mintákat gyűjtetne a NASA a Holdról még azelőtt, hogy újra embert küldene az égitest felszínére.
Január 20-án kilencvenéves Edwin "Buzz" Aldrin amerikai űrhajós, aki 1969. július 21-én második emberként léphetett a Hold felszínére.
Kína komolyan veszi tervét, miszerint a következő 20 évben embert küld a Holdra. Ezt készítik most elő egy 200 napos kísérlettel.
