Jogszerűtlenül tartotta fogva Magyarország a tranzitzónában a menedékkérőket, majd dobta őket vissza Szerbiába – erről döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága. A még nem jogerős ítélet alapjaiban érintheti a kormány már törvényben elfogadott új menekültügyi eljárását.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke már törvényi erejű rendelkezést hoz és előírja azt is, hogy ki és mit gondolhat – ezt kifogásolják azok a bírák, akik Strasbourgban és az Alkotmánybíróságon támadták meg a bírósági korrupció kivédésére hivatott, de visszaélésekre széles lehetőséget nyújtó integritási szabályzatot.
Nem lehet erővel eltávolítani újságírókat a parlament épületéből – így döntött egy macedón ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága. Jelenleg a magyar parlamentbe sem léphet be több újságíró.
Döntött a strasbourgi bíróság az MSZP-s Szanyi Tibor 2013-as beintési ügyében, amit a házelnök példátlanul szigorú büntetése követett. Ha Szanyi már kifizette a rárótt bírságot, az emberi jogi bíróság szerint 450 euró (mintegy 140 ezer forint), valamint 2650 euró (mintegy 820 ezer forint) illeti meg a költségek megtérítésére.
A kormány Füzi-Rozsnyai Krisztinát, Paczolay Pétert és Schanda Balázst jelöli az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) magyar bírói posztjára a korábban kiírt pályázat alapján - közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM).
Elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden közzétett ítéletében, mert a bírák szerint megalázó vagy embertelen bánásmódnak minősül, hogy a magyar törvények értelmében a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében leghamarabb 40 év letöltése után van lehetőség a büntetés felülvizsgálatára.
Négy férfi egy nő ellen: ez volt a felállás a 2011-es gyöngyöspatai fenyegetés ügyében. A nőt a saját udvara előtt inzultálták, bekergették a házába. A nyomozást megszüntették az ügyben, emiatt az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta a magyar államot.
A kormány pályázatot hirdet az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírói posztjának betöltésére, és egyben visszavonja a korábban közzétett jelöléseket – közölték a kormány hivatalos oldalán kedden délben. Tíz magyar civil szervezet közösen tiltakozott múlt héten a bírójelölés módja miatt, szerintük a korábbi három jelöltet titokban választották ki, és emiatt támadhatóak.
Csaknem 11 ezer euró kártérítést és perköltséget kell kifizetnie a magyar államnak, miután két hónapig tartott rács mögött egy iráni menedékkérőt még a menekültváltság kirobbanása előtt egy évvel. A férfi később megkapta a menekültstátust.
Strasbourg megtiltotta a titkos megfigyelést. Egy újságírót is lehallgattak.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a fellebbezést abban az ügyben, amelyben a törvényszék januárban, első fokon elmarasztalta Magyarországot a magyar terrorelhárító szervek (TEK) számára bírói engedély nélküli titkos megfigyelést biztosító törvény miatt. Ezzel az elmarasztaló ítélet jogerőre emelkedett.
Strasbourgból nézve nyilván igazolódni látszanak a magyarra mint jogásznemzetre vonatkozó évszázados sztereotípiák: az Európa Tanács 47 tagállama közül egyetlenegyben sem indítottak a polgárok relatíve olyan sok emberi jogi pert tavaly saját kormányuk ellen, mint Magyarországon – állapítható meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) legutolsó ügyforgalmi adataiból.
Május 2-án jogerőre emelkedett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának február 2-i döntése, amelynek következtében nem lehet automatikusan felelősségre vonni az online médiumokat a felhasználók sérelmes kommentjei miatt - közölte az Index.
Egy nap, öt hír, amiről mindenki beszél: véglegesen eldöntötte a kormány, hogy minden iskolát államosít; Kövér László szólásszabadságot sértett, mondta ki Strasbourg; Bill Clinton felidegesítette a magyar külügyet; meghalt Kaján Tibor; van, ahol a Századvég függetlennek mondja magát; visszaszólt a kormány kvótanépszavazási kampányának az internet népe.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága másodfokon is kimondta, hogy 2012-2013-ban jogtalanul ítéltek büntetésre PM-es és LMP-s képviselőket, ezért kártérítést kell kapniuk.
Azt kéri, az állam ne tegyen különbséget egyház és egyház között, legyen semleges és garantálja azt, hogy mindenki egyenlően gyakorolhassa vallását. Az Orbánnak címzett petíciót bárki aláírhatja.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul egy volt szocialista polgármester, akinek az „elszámoltatásával” a Fidesz megbukott. A vádak elolvadtak a bíróság előtt, miközben a Fidesznek politikailag jól fizetett a karaktergyilkosság, a politikus kiszállt a közéletből.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága éppen fordítva látja, mint a magyar Alkotmánybíróság.
Azerbajdzsántól és Magyarországtól is hivatalos választ vár az Emberi Jogok Európai Bírósága májusig Ramil Safarov ügyben. Az azeri baltás gyilkos örmény áldozatának családja nyújtott be beadványt a bíróságon.
