„Az alváshiányra az alvás a legjobb megoldás” – bölcs tanács, de meglehetősen frusztráló azoknak, akiknek nehezek az éjszakáik, és még keményebbek a reggeleik. De miért borítja fel az érzelmi egyensúlyunkat az álmatlanság a tudomány szerint, és főként mit tehetünk azért, hogy ne kelljen ezzel együtt élnünk? Tomacsek Vivien pszichológus, alvásszakértő segített eligazodni a témában.
Ki ne hallotta volna a mondatot, hogy „Nem kellene így érezned!”. Sokszor nem is mások, hanem mi mondjuk saját magunknak, hogy „Másképp kellene éreznem.” Vajon lehet-e irányítani, hogy mit érzek egy helyzetben vagy valakivel kapcsolatban? Nem, de mégis igen.
Vannak hatalmas kliséi az életnek, kívülről nézve a szerelem és a rózsaszín köd is közéjük tartozik. Aztán egyszer csak a kellős közepén találja magát az ember, és szinte felháborodik, amikor olyan állításokat olvas, hogy ma már nem mernek szerelmesek lenni a fiatalok. De mi is az a szerelem, hogyan ismerhetjük fel magunkban, és egyáltalán létezik-e még a jobbra húzások és rapidrandik világában? Erre kerestük a választ pszichológus segítségével.
Miközben a progresszív oldal mér és diagnosztizál, a populisták a szavak szintjén demagógok, de a mélyben hitet és katarzist kínálnak. Ezért győznek. Vélemény.
Racionális férfiak és érzelmes nők – hangzik a sztereotípia, hogyan válhat így a férfiból lelki társ? Úgy, hogy kissé alaposabban megvizsgáljuk az előítéleteket.
Pedig nekünk azt mondták, hogy számoljunk háromig, mielőtt cselekszünk.
Sokkal egyszerűbb lehet leolvasni a házi tyúkok arcáról az érzelmeiket, mint azt eddig gondolták. A kulcs, hogy mennyire vörösödnek el az egyes látható bőrfelületeik.
Az ELTE kutatói családi kutyák és törpemalacok emberi érzelmi hangadásra adott reakcióját hasonlították össze. Az eredményekből az látszik, hogy mindkét faj egyedei különbséget tettek a sírás és a dúdolás között, a kétféle hanghatásra adott reakcióik azonban eltértek egymástól.
Érzelemszabályozás és megküzdés: a boldog élethez nélkülözhetetlen. Jó hír, hogy e készség tanulható, fejleszthető.
Kínában egyre többen választják a mesterséges intelligenciát a valódi emberek helyett barátnak, barátnőnek. Első ránézésre furcsa, másodikra szomorú: a jelenség mögött az elmagányosodás húzódhat meg.
Akinek jobbak az anyagi lehetőségei, az egészségesebb életet is élhet, a pénznek köszönhetően ugyanis hozzájuthat olyan orvosi és egyéb szolgáltatásokhoz, melyekhez mások pénz hiányában nem tudnak. Egy friss kutatás szerint nemcsak emiatt lehet különbség a két csoport tagjainak egészségi állapota között.
A kutyások gyakran érvelnek azzal a macskatartóknak, hogy azért választják társként inkább az ember legjobb barátját, mert a kutyák sokkal több érzelem kifejezésére képesek. Mostantól a macskásoknak van mivel visszavágniuk.
Német és svájci kutatók arra keresték a választ, igaz-e az elterjedt feltevés, hogy fiatal- és időskorban vagyunk a legboldogabbak, középkorúként viszont a boldogtalanság és az elégedetlenség dominál.
A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az agy nehezebben dolgozza fel mások érzelmeit, ha a botox injekció megbénítja a homlok izmait.
A legjobb beszélgetéseket alábecsüljük.
Nem egyszerű feladat kiigazodni az érzelmek útvesztőjében, pedig mára bizonyítást nyert, hogy a boldogságunk és jóllétünk miatt érdemes foglalkozni velük, és megpróbálni megérteni őket. A szakpszichológus, egyetemi docens beavat minket az érzelmi intelligencia rejtelmeibe, ami szerencsére egész életünkön át fejleszthető.
Az érzelmi intelligencia sokkal fontosabb szerepet tölt be az életünkben, mint gondolnánk. Ráadásul tanulható, fejleszthető, és haladásunkat hamar siker koronázza.
Ön is nyugtatta már le kiakadt gyermekét azzal, hogy nézhet egy rajzfilmet okostelefonon, tableten? Ha igen, akkor sajnos van egy rossz hírünk: nem tette jól, ez ugyanis sokat árthat a kicsi érzelmi fejlődésének.
A Koppenhágai Egyetem kutatói állatok és emberek hangját rögzítették, hogy megnézzék, mennyire vagyunk képesek felismerni az állatok érzelmeit pusztán a hangjuk alapján.
Az érzéseknek nincs mértékegységük, és nem létezik olyan tudományosan elfogadott skála, amelyen számszerűleg meg lehetne jelölni, hogy valamilyen érzelemből (mondjuk boldogságból vagy fájdalomból) éppen mennyi van valakiben. De éppen itt lehet az ideje felállítani – mutat rá egy friss kutatás.
