Magyar kutatók a világon elsőként szolgáltattak olyan kutatási adatot, amely arra utal, hogy az ugatás a többi kutya számára is információt hordoz a terepen. Az eredmény a szomszédokat bosszantó ugatások megértését és kezelését is segíti.
Bebizonyították, hogy igaz a „kutya hasonlít a gazdájára”-elmélet. Kiderült, könnyebb kutyaszerű robotot készíteni, mint emberszerűt, és az is, hogy ugyanazzal a hozzáállással lehet a kutyából és a gyerekből is egészséges, boldog, jó személyiséget nevelni. Csányi Vilmos szerint nem ártana, ha a politikusok értenének a biológiához, de ő maga nem lenne jó politikus.
Átérzik csibéik szenvedését a tyúkok: az anyaállat a fióka gyötrődésére ugyanúgy reagál testileg, mintha őt magát érnék a kínzó ingerek.
Német kutatók megfigyelték, hogy a denevérek is képesek lemondani egy apró zsákmányállatról, ha jó eséllyel egy nagyobbat is elkaphatnak. Nem minden faj rendelkezik azonban e tulajdonsággal: a nagy patkósorrú denevér kiválasztottnak számít e téren.
A közismerten "okos" állatok közül már jó néhányról bebizonyosodott, hogy kultúrával is bír. Most a meglehetősen kis agytérfogatú zebramanguszta is csatlakozott az elithez.
A kelet-afrikai elefántok rettegnek a méhektől, amelyek közeledtére képesek "riadót" fújni, hogy figyelmeztessék társaikat - derítették ki brit tudósok.
Az ember legjobb barátai egy kétéves kisgyerek szintjén képesek értelmezni a gesztikulációt, ám szinte egyáltalán nincs szükségük időre, hogy dekódolják a vizuális kommunikáció e formáját.
Egy frissen publikált tanulmányból kiderült, hogy a lovak valóban rendkívül intelligens lények, akik képesek különbséget tenni a pozitív és a negatív érzelmeket tükröző emberi arcok között. A kísérlet során különböző érzelmeket kifejező emberi arcokról készült fotókon keresztül igazolták, hogy a háziasított lovak negatívan reagálnak a negatív arckifejezésre.
A táplálék megszerzése közben az elefántok fújtatóként használják ormányukat: szíva vagy fújva hozzák az ételt elérhető közelségbe -fedezték fel japán tudósok.
Az állatoknak 66 karmozdulatuk van, amellyel 19 küönböző üzenetet képesek közvetíteni egymásnak - derítették ki a skóciai St. Andrews Egyetem szakemberei, akik több mint 4500 esetet vizsgáltak meg. Az állatvilágban ez a szándékos kommunikáció egyetlen rögzített formája. A tudósok azt is kiderítették, hogyan adják tudtul szexuális érdeklődésüket.
Négy különböző "személyiségtípust" azonosítottak egy afrikai elefántcsaládon (Loxodonta africana) belül a kutatók, akik szerint a tagok egyedi karakterjegyei segítik a csorda túlélését az afrikai vadonban.
Pórázon vezetett farkasok viselkedésének vizsgálatából kiderült, hogy a sok hasonlóság ellenére jócskán különböznek a kutyáktól. Az osztrák kutatás eredményeit a Bécsben megtartott Canine Science Forum 2010 elnevezésű konferencián mutatták be.
A valódi halak is befogadták a robothalat, amit brit tudósok készítettek.
Úgy néz ki, mint egy szőrtelen medve, a farka akár egy kengurué, a hangja pedig macskanyávogásra hasonlít: ilyen a Kínában befogott "keleti jeti".
Az ifjú hollók néha csapatokba verődnek, hogy elcsenjék a felnőtt madarak zsákmányát. Az egyébként magányos állatok azért változtattak viselkedésükön, mert így előnyhöz juthatnak - vélik norvég kutatók.
