Magyar kutatók kiderítették, hogy a kutyák agya az emberekéhez hasonlóan, hierarchikusan dolgozza fel a beszédet. Kutyák funkcionális MRI vizsgálata során fedezték fel, hogy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli a kutyaagy, ami fontos párhuzam az ember beszédfeldolgozási mechanizmusaival.
A kutyák képesek visszaemlékezni az általuk korábban végrehajtott akciókra, vagyis tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE Etológia Tanszékének legújabb kutatásából.
„Ne legyenek illúzióink, előbb-utóbb jön egy, az Ebolához hasonló gyilkos kórokozó” – mondja az etológus, aki szerint a koronavírus elleni intézkedések arra jók voltak, hogy megtanultunk védekezni.
Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyákat vizsgálva olyan génváltozatokat azonosítottak, amelyek az eddigi ismeretek szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.
A kutyaagy hatékonyabban elemzi a hozzá beszélő személy kilétét, mint a hallott beszédhangokat: a kutyák hasonló agyterület segítségével ismerik fel, hogy ki beszél, mint az emberek, a négylábúak esetében azonban a neurális aktivitásmintázat a beszélőelemzés során épp ellentétes az emberben ismerttel – fedezték fel a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE kutatói.
A kutyák arcfeldolgozása nem annyira kifinomult, mint az emberé – állapította meg az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak legújabb vizsgálata.
Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók.
Családban élő fiatal törpemalacok és kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedését hasonlították össze az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös kutatócsoportjának szakemberei most megjelent tanulmányukban.
Kubinyi Enikő etológus azon dolgozik, hogy a kutya az emberi öregedés megbízható állatmodellje legyen. Nemzetközi kutatócsoportja vizsgálatairól, az egyedülálló Kutya Agy- és Szövetbankról is mesélt nekünk, valamint arról, hogy miként ismerhetünk magunkra egy öreg kutyában.
Magyar kutatók vizsgálták a kutyák féltékeny viselkedését, és kiderült, tényleg azok.
Segíthet az idős kutyák szellemi képességeinek szinten tartásában a rendszeres mentális stimuláció, amelyet egy érintőképernyős tréning segítségével végeztek magyar és osztrák kutatók.
Figyel a gazdájára, szívesen válaszolgat, jól tanítható, ezért már törpemalaccal is kísérleteznek a magyar viselkedéskutatók. Talán kiderül, hogy a négylábúak agya az ember miatt alakult át, vagy ősidőktől fogva alkalmas volt a beszédértésre.
Az ELTE és az MTA etológusai elsőként adtak kísérleti bizonyítékot arra, hogy a kutyák képesek emberi társuk múltbeli akciójára emlékezni, és azt szükség esetén felidézni.
A kutyák veszélyesebbnek tartják a férfiakat, mint a nőket - bizonyították kísérletekkel az ELTE etológiai tanszékén. Kiderült, hogy nem az embertestméretétől függ a kutyák pánikreakciója, hanem a fenyegető ember nemétől.
A kutyának sem csak a hangsúly, a szavak jelentése is számít - állapították meg az ELTE Etológia Tanszékének kutatói, akik a Science című szaklapban publikálták eredményeiket. Kiderült: a kutyák számára a dicsérő szó is jutalom, de csak ha intonációjában és jelentésében is simogat.
A világon elsőként vizsgálták a kutyaugatás zajjá válásának biológiai, akusztikus, kommunikációs oldalát az ELTE Etológiai Tanszék kutatói. A brazil etológusokkal közösen jegyzett tanulmányból többek között az is kiderül, hogy a férfiakat jobban idegesíti az ugatás, mint a nőket.
A kutatók azt vizsgálták, hogyan reagálnak a veszélyhelyzetekre a cerkófmajmok, amik a drónokra végül külön hangjelzést fejlesztettek ki.
