Négy különböző "személyiségtípust" azonosítottak egy afrikai elefántcsaládon (Loxodonta africana) belül a kutatók, akik szerint a tagok egyedi karakterjegyei segítik a csorda túlélését az afrikai vadonban.
A kenyai Amboseli Nemzeti Park EB nevű családját - az elefántcsaládot a tehenek és csemetéik alkotják - tanulmányozó szakemberek vezetőket, barátságos óriásokat, játékos természetű és megbízható tagokat különböztettek meg a csordán belül. Ezek a "személyiségtípusok" az elefántok túlélését segítik a zord környezetben és szinte egyedülállónak számítanak az állatvilágban - idézte a kutatókat a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.
A csorda minden egyes tagjának megvan a maga "személyisége". Ezek a karakterjegyek kulcsszerepet játszanak a család boldogulásában és a fenyegetések, illetve az olyan nehézségek leküzdésében, mint az éhezés, vagy a szárazság - mondta Phyllis Lee, a Stirlingi Egyetem munkatársa. A család több mint 38 éven át tartó megfigyeléséből származó adatok révén a kutatók 26 magatartásmintát teszteltek az állatokon.
A Journal of Comparative Psychology című folyóiratban közölt tanulmány szerint a vezetők voltak a legerősebb személyiségek. Ezek az elefántok befolyásolták a csapat mozgásirányát és ők hallatták a csorda indulásakor felcsendülő "útra fel" jellegű morajt. A többi állatfajjal ellentétben, amelyeknél a legdominánsabb és legagresszívebb egyedek ragadják magukhoz az irányítást, az elefántok az intelligenciát és a problémamegoldó-képességet tisztelik vezetőjükben.
A játékos természetű csordatagok a vezetőknél fiatalabbak, és jóval kíváncsibb, illetve aktívabb természetűek. A barátságos óriások a többieknél gyakrabban kedveskedtek társaiknak egy kis cirógatással vagy dörgölőzéssel. A megbízható csordatagok voltak a csapat legjobb döntéshozói, ők segítettek a borjak gondozásában, és ezek az egyedek voltak a legnyugodtabbak, amikor a csorda valamilyen fenyegetéssel került szembe.
Ezek az elefántok integrálódtak a legjobban a csordába, míg a kevésbé megbízható, illetve erőszakosabb társaik nagyobb eséllyel szakadtak le a csapatról. A "társadalmilag kevésbé befogadott" egyedek kevesebb borjat hoztak a világra, ami azt sugallja, hogy a "személyiség" a tehén szaporodási sikerét is befolyásolhatja.
