Ciprus Oroszországba irányuló exportjából több mint 60 százalékkal részesednek az élelmiszerek, így az uniós szigetországnak az oroszokhoz irányuló kivitelét komolyan érintik a Vlagyimir Putyin által bevezetett szankciók. A teljes ciprusi exportnak ugyanakkor elenyésző része megy csak az oroszokhoz.
Az őszibarack és nektarin ára komolyan zuhant az európai boltokban idén, mivel korábban ért be a termés, és a kereslet is csökkent a gyümölcsök iránt, a termelőknek pedig ezek után még újabb komoly károkat okoz az Oroszország által bevezetett élelmiszer-embargó. Az Európai Bizottság intézkedéseket készül bevezetni annak érdekében, hogy megállítsa az árak csökkenését, így a termelők jövedelmének kiesését is.
Egyre inkább úgy tűnik, Oroszország lábon lövi magát az uniós élelmiszerek importjának betiltásával. Az orosz szankciók ugyanis közvetlenül az átlagembereket is érintik, ráadásul gazdaságilag is húsba vágóak a bejelentett intézkedések. Nem tudják azonnal pótolni az uniós húst, gyümölcsöt, zöldséget, és amivel sikerül helyettesíteni, az rosszabb minőségű és drágább lesz. Mindeközben a szankciókat épp Oroszország legközelebbi szövetségesei kerülhetik meg, a beloruszok és a kazahok komoly hasznot húzhatnak az embargóból. Az orosz gazdaság szekere pedig lejtőre kerülhet, az olaj árának csökkenése még rá is erősíthet erre. Vlagyimir Putyint mégis egyre jobban imádják, azt adja a népnek, ami kell: cirkuszt és kenyeret.
Elszálló forint, elvesztett áfaper, kivonuló Lukoil, nyilvánosságra kerülő trafikos dokumentumok, kemény orosz szankciók az EU ellen. A NAV pedig folyamatosan razziázik. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Alig telt el egy nap azóta, hogy Oroszország behozatali tilalmat rendelt uniós és amerikai élelmiszerekre, az orosz szupermarketeket már nekiálltak "kifosztani" a vásárlók a nyugati termékek után kutatva. Bár az EU-t pénzügyileg érzékenyebben érintheti az orosz embargó, az orosz fogyasztók hamar azzal szembesülhetnek, hogy a polcokról eltűnnek kedvenc élelmiszereik. Helyette jöhet majd a chilei hal, illetve a belorusz tészta.
Húsz éven belül az EU országaiban a jelenlegi munkahelyek felét igen nagy eséllyel automatizálják. Vagyis nem lesz szükség a különböző szektorokban humán munkaerőre, az emberek helyett robotok, gépek, szoftverek végzik majd el a munkát. Nyakunkon egy hatalmas munkanélküliségi hullám, lehet aggódni, és nekiállni munkát keresni? Vagy jöhet a géprombolás új korszaka? A drámainak tűnő helyzet ugyanakkor egyben lehetőség is, új feladatok is adódnak, amelyeket akár azok az emberek végeznek majd el, akiket más munkakörből robotok túrnak ki. Nem mindegy azonban, hogy az egyes országok honnan indulnak. Magyarország, nem meglepő módon, nincs az élvonalban.
Talán az jelzi igazán, hogy vége az eurózóna válságának, hogy 2007 óta nem látott mértékben lehet könnyen hitelhez jutni a közös uniós fizetőeszközt használó országokban. A nagy kérdés most az, meglesz-e a rendelkezésre álló hitelekhez a kereslet is.
Jól járna anyagilag a brit főváros azzal, ha a britek kilépnének az unióból – minderről egy tanulmányban esik szó, amit jövő héten mutatnak be. A londoni polgármester szerint a brit kormányfőnek keményebben kellene tárgyalnia az EU-val, mert ha szakításra kerül a sor, azon kívül is van élet.
Átmenetileg kivonták Líbiából az Európai Unió külképviseletét.
Hatályba lépnek péntektől a gazdasági szankciók Oroszországgal szemben.
Bár a földgáz és a kőolaj importjának leállítását nem lépte meg az Európai Unió, mert azzal maguk alatt is vágnák a fát, még így is az orosz gazdaság húsába vágó szankciókról döntöttek kedden a tagállamok. A zömmel a pénzügyi, illetve energetikai szektort érintő korlátozások már komolyan fájhatnak majd az oroszoknak. Cserébe viszont az EU, illetve a Nyugat is hasonló arányú viszontlépésekre számíthat. Magyarországon a paksi bővítés egyelőre nem lehet veszélyben, ám a gépeket, járműveket, gyógyszereket gyártó cégeknek, és élelmiszer-ipari vállalatoknak lehet félnivalójuk. Minden ráadásul attól is függ, meddig maradnak a szankciók, és hogy később még bővítik-e azok körét.
Az orosz külügyminisztérium szerdán közölte, hogy az országgal szemben bevezetett uniós szankciók elkerülhetetlenül magasabb energiaárakhoz fognak vezetni.
Veszélyeztetik az együttműködést a biztonsági kérdésekben az Európai Unió Moszkva ellen elrendelt szankciói - hangoztatta szombati közleményében az orosz külügyminisztérium.
A legfontosabb versenyfutás ma az, hogyan lehet egy olyan államot kitalálni, mely sikeressé tesz egy nemzetet - mondta Orbán Viktor kormányfő Tusnádfürdőn, a bálványosi szabadegyetemen tartott előadásában. A kormányfő szerint a liberális demokráciának leáldozott, emellett példaként hozott olyan "sztárországokat", mint Oroszország, vagy Törökország. A miniszterelnök szerint eljött a munka alapú társadalom korszaka Magyarországon, emellett az állam újjászervezéséről is értekezett. Orbán a civil társadalmat is bírálta, szerint itt külföldiek által fizetett politikai aktivisták vannak.
Magyar hajózási szakemberek hátrányosnak és feleslegesnek tartják a belvízi árufuvarozó és személyszállító hajókon dolgozók munkaidejének szabályozására vonatkozó, új uniós javaslatot - közölte a Magyar Hajózási Országos Szövetség (Mahosz) és a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének (MBFSZ) elnöke az MTI kérdésére.
Ülést tartottak Brüsszelben a tagországok nagykövetei, és megegyeztek abban, hogy az eddigieknél átfogóbb szankciókra készülnek Oroszországgal szemben.
Csütörtökön újabb szankciókat jelzett Oroszország számára az Európai Unió. A bejelentett, vagy tervbe vett szankciók jelentős részben az orosz pénzügyi rendszert érintenék, de az energiaszektor és az uniós fegyverexport tilalma is bekerülhet a körbe. A határozott szankciók keményen Oroszország húsába vágnak, ám a létfontosságú területekhez nem nyúlt igazán komolyan az EU.
Négy könyvvizsgálói jelentés eredményétől teszi függővé az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatósága, hogy zöld jelzést adjon-e azoknak a kifizetéseknek, amelyek a támogatások lebonyolításáért felelős magyar intézményrendszer április közepi átalakítása óta és azt követően váltak illetve válnak esedékessé – értesült a Bruxinfo. A napokban ugyanis ismét olyan hírek jelentek meg, hogy április óta nem érkeztek pénzek Brüsszelből.
Kiszivárgott egy uniós dokumentum, melyben az Európai Bizottság felvázolja, hogy milyen különböző szankciókat lehetne még életbe léptetni Oroszország ellen. A legdurvább esetben a földgáz és kőolaj uniós importjának leállítása is szóba jöhet. Ha a komolyabb opciók közül válogat az EU, akkor az akár több száz milliárd dolláros lyukat is üthetne az orosz büdzsén. Az orosz földgáz importja ugyanakkor sokkolná az európai gazdaságot.
Az Unió polgárai nem számíthatnak kegyeletre. Nejlonzacskóban végzik, vízihullaként.
