Augusztusban a kivitel euróban számolt értéke 4,1, az import 0,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette az első becslés alapján csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A külkereskedelmi termékforgalom 270 milliós többlete 226 millióval kevesebb a tavaly augusztusinál.
Brüsszeli intő, a bankszektor átrendezése, takarékoskodó KSH, megugró GDP, mobilpiacra settenkedő DIGI, reklámadós csavar és szelfiző Hernádi. Putyinék pedig Magyarországot is befenyítenék. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Orosz parlamenti képviselők be akarnak keményíteni azokkal a kelet-közép-európai országokkal szemben, amelyek az elmúlt években orosz gázt adtak el Ukrajnának. A képviselők olyan törvényjavaslat előkészítésén dolgoznak, mely megtiltaná az orosz exportőröknek a nyersolaj, az olajszármazékok és a földgáz értékesítését olyan országoknak, amelyek azt továbbexportálják az orosz gáz árával tartozó államoknak. Magyarország egy hete állította le átmenetileg Ukrajnának a gázszállításokat.
A magyar külpolitikát meg kell újítani az új világrend követelményeinek megfelelően, így a külpolitika feladatának a magyar gazdasági érdekek érvényesítésének kell lennie - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti bizottsági meghallgatásán.
Miután a kínaiakat kiszorították Európából, megnyílt az út a Jüllich Glas előtt.
A közhiedelemmel ellentétben az Oroszország elleni szankciók, illetve az oroszok részéről az Európai Unióra kivetett korlátozások korántsem teljes körűek, illetve pontos meghatározás hiányában sokszor bizonytalan az értelmezés. Bár a hírek szerint napi 70 millió forintot bukik Magyarország a szankciókkal, ennek egy része alapos elemzés és felkészült exporttanácsadók segítségével menthető.
A külpiaci terjeszkedés nehézségeit vizsgáló konferencián megtudtuk, miként szorult magyar határokon belül az iWiW – ami aztán vesztét is okozta – és miként tört a csúcsra a BalaBit IT Security.
Van még potenciál a hazai nagyvállalatok export tevékenységében, hiszen közel kétharmaduk alig vagy egyáltalán nem értékesít külföldre. Az exportálásban az ipari cégek a legaktívabbak, míg a többi szektorra ez csak kismértékben jellemző – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatás legutóbbi eredményeiből.
Egyre inkább úgy tűnik, Oroszország lábon lövi magát az uniós élelmiszerek importjának betiltásával. Az orosz szankciók ugyanis közvetlenül az átlagembereket is érintik, ráadásul gazdaságilag is húsba vágóak a bejelentett intézkedések. Nem tudják azonnal pótolni az uniós húst, gyümölcsöt, zöldséget, és amivel sikerül helyettesíteni, az rosszabb minőségű és drágább lesz. Mindeközben a szankciókat épp Oroszország legközelebbi szövetségesei kerülhetik meg, a beloruszok és a kazahok komoly hasznot húzhatnak az embargóból. Az orosz gazdaság szekere pedig lejtőre kerülhet, az olaj árának csökkenése még rá is erősíthet erre. Vlagyimir Putyint mégis egyre jobban imádják, azt adja a népnek, ami kell: cirkuszt és kenyeret.
Az év első öt hónapjában a kivitel 4,1, a behozatal 3,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, jelentette pénteken a külkereskedelmi termékforgalom részletes adatai alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Elég gyászos lesz az idei szerbiai méztermelés, ugyanis a májusi áradások miatt jelentős sok méhkaptárat elvitt a víz, és kevesebb akácmézet tudtak a méhet összegyűjteni. A szektor vesztesége akár 20 millió euróra is rúghat.
Oroszország hétfőtől megtiltotta a tej és a tejtermékek behozatalát Ukrajnából, amely viszont a sertésimportot állította le a szomszédos országból.
Csökkent a szankciókkal sújtott Oroszország kivitele és behozatala májusban az előző hónaphoz képest, és összességében a külkereskedelmi többlete is mérséklődött.
Szerdán Budapestre érkezik Türkmenisztán elnöke, Gurbanguli Berdimuhamedov. Az elnök látogatásáról nem sokat tudni, korábban azt lehetett hallani, gazdasági megállapodásokat is köt a türkmének vezetője a magyar kormánnyal. A közép-ázsiai állammal egyelőre alig kereskedünk, de az ottani kapcsolatok kiépítése teljesen más mederben zajlik, mint nyugaton. Az meg, hogy az ország gyakorlatilag egy diktatúra, a nyugati kormányokat sem zavarja az üzletelésben, a magyar kormány is pragmatista megközelítést visz.
2014 negyedik hónapjában az export és import euróban számított értéke 3,1, illetve 4,2 százalékkal bővült tavaly áprilishoz viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg többlete 47 millió euróval csökkent 2013 azonos hónapjához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken.
Dübörgő gazdaság, bővülő foglalkoztatottság, növekvő keresetek, csökkenő állampapír-hozamok, olcsóbb finanszírozás. És mégis, külföldről és belföldről egyaránt állandó a riogatás. Ha tényleg olyan rossz a helyzet, ahogy az elemzők mondják, miért nem omlottunk már össze több évvel ezelőtt? Elmagyarázzuk.
3 és 60 millió forint közötti hitelt nyújt az állami Eximbank 4,1 százalékos kamatra kisvállalkozásoknak is.
Külpiacokra lép termékeivel a Panyolai Szilvórium Zrt., amely az idén megkezdi gyümölcspárlatainak, köztük a Hungaricum-díjas pálinkáinak exportálását a nyugat-európai, az észak-amerikai és az ázsiai országokba - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cég vezérigazgatója az MTI-vel.
Rég nem látott gazdasági növekedési adattal örvendeztetett meg minket csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal. A magyar gazdaság 3,5 százalékkal nőtt éves alapon, ilyen jó eredményre 8 éve nem volt képes a magyar gazdaság. Nő a lakossági fogyasztás, nő az export, de vajon rémálomból tényleg tündérmesévé alakul a magyar gazdaság története?
Tíz éve csak minden ötödik német támogatta a keleti bővítést: nagyrészük attól tartott, hogy vállalkozásaik tönkremennek, mert nem tudnak olyan olcsón termelni, mint a közép-kelet-európai országok. Ugyanilyen arányban tartottak a tömeges bevándorlástól is, háromnegyedük pedig azt gondolta, a bővítéssel Németországot masszív munkanélküliség fenyegeti majd, és emelkedik a bűncselekmények száma. Az aggodalmak közül viszont jóformán egyik jogossága sem igazolódott. A 2004-ben csatlakozó tagállamokra nézve azonban ez nem minden esetben örvendetes.
