A keleti nyitás bukása, legalábbis felemás eredményei után Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter hamar meghirdette a déli nyitást, ám Afrika és Latin-Amerika meghódítása nem ígérkezik könnyű feladatnak. Szakértőkkel annak járunk utána, milyen akadályok és lehetőségek várnak a délre nyitó magyar vállalatokra.

A keleti nyitás után még inkább Nyugatra mentek a magyar áruk

A déli nyitás ötlete nem a semmiből jött, a rendszerváltás után rendre felvetődött, hogy érdemes lenne Afrika és Dél-Amerika felé indulni. Ha másra nem, Torgyán József ötletére, amely szerint hatalmas cseresznyebizniszt kellene lebonyolítani Chilével, biztosan sokan emlékeznek. Az újabb nyitás meghirdetése ugyanakkor jól illeszkedik az Orbán-kormánynak a külgazdaságot a diplomácia elé helyező külpolitikájába is. Az eredeti ötlet, azaz külpiacaink diverzifikálása önmagában nem is volna rossz, hiszen egy alig tízmilliós ország rá van szorulva arra, hogy termékeit külföldön értékesítse, minél több a lehetőség, annál jobb.

Utcai árus Johannesburgban

AFP / Stefan Heunis

A 2013-ban megerősített célok azonban igen ambiciózusak voltak, ezek szerint a magyar kivitel harmadának Európai Unión kívüli országokba kellene mennie 2018-ra, de ez szinte elérhetetlennek tűnik. A keleti nyitás finoman szólva sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, 2014-ben exportunk 78 százaléka ment uniós országokba, és ez az arány még nagyobb is, mint amennyi a „keleti nyitás” előtt volt. Afrikába a kivitelünk csupán 1,2 százaléka, míg Latin-Amerikába 1,1 százaléka irányult.

A bővülést minden bizonnyal segíteni fogják a kereskedőházak, melyekről részletesen itt olvashat. Afrikában Ghánában, Marokkóban, Botswanában és Szudánban már működik kereskedőház, és hamarosan megnyílik a kenyai, az angolai és az etiópiai kirendeltség is. Latin-Amerikában Mexikóban, Brazíliában és Chilében már működnek a kereskedőházak és még idén lesz egy-egy Ecuadorban és Peruban is.

Szavannák, IT-szektor: Afrika

A szubszaharai Afrika a világ egyik leggyorsabban növekvő térsége: a Világbank 4,6, míg az IMF 4,9 százalékos bővülést jósol a régiónak 2015-re. A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a kontinens déli része még mindig a világ egyik legszegényebb régiója, és ha a százalékban mért növekedés nagynak is tűnik, abszolút értékben az előrelépés már nem is olyan óriási. Ráadásul a bővülés motorját még mindig leginkább a nyersanyagkivitel jelenti, mely nem feltétlenül biztosítéka a hosszú távú növekedésnek. Viszont azt is látni kell, hogy óriási területről van szó: az 54 szubszaharai országban legalább 2000 nyelvet beszélnek, és megyéről megyére változik nem csak a biztonsági, de a gazdasági helyzet is – mondta a hvg.hu-nak Biedermann Zsuzsánna az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa.

GDP-növekedés egyes afrikai országokban

Afrika óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, a gyarmatosítás utáni „második versenyfutás Afrikáért” már 10-20 éve beindult. Az új – zömmel kínai, brazil és amerikai – befektetések nagy része már nem is a nyersanyag-kitermelésbe, hanem a telekomszektorba, lakossági és fogyasztási cikkek gyártásába, pénzügyi és üzleti szolgáltatások fejlesztésére irányul – ismertette Biedermann, aki nemrégiben elindította Afrikával foglalkozó blogját.

A legjövedelmezőbb üzletekhez azonban a magyarok – kormányzati segítség ide vagy oda – nem nagyon tudnak odaférni, a nagy nyersanyag-kitermelési és infrastrukturális beruházásokat rendre valamelyik nagyhatalom tőkeerős cége kapja meg. Hiába jelenti tehát a kontinens egyik legnagyobb problémáját az infrastruktúra hiánya, arra ne számítsunk, hogy egy ghánai autópályát majd a Közgép vagy a Duna Aszfalt építhet.

A kisebb cégek már mozdultak

Tény viszont, hogy Magyarország alig van jelen a térségben, az aktivitást mindössze egy-egy cég jelenti. Angolában ilyen például a magyar De-Span Kft., mely bútorokat ad el a nyugat-afrikai országban. Angola a térség egyik legszegényebb országának számít, ám elemzők szerint komoly lehetőségek előtt áll. A 27 éves polgárháború után olajbevételeikre támaszkodva stabilizálni tudták a gazdaságot, és 2013-ban 6,8 százalékos növekedést produkáltak. Tavaly 6,6 milliárd forintnyi árut exportáltunk a nyugat-afrikai országba, lehetőségek tehát lennének főleg a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás területén.

Mivel a nagy nyugati multikkal nem tudjuk felvenni a versenyt, Biedermann szerint a magyar szakértelmet lehetne eladni, azaz olyan termékeket és technológiákat, melyeket ott nem ismertek. Az olajban gazdag, 173 millió lakosú Nigéria gazdasági növekedése 5 százalék feletti, bár az olajárak zuhanását itt is megsínyli a költségvetés. Ott a magyar Nivelco Kft. a benzinszintmérőjét forgalmazza, amellyel benzinkutak tudják ellenőrizni a forgalmukat, a LambdaCom Kft. pedig saját fejlesztésű távfelügyeleti rendszerét értékesíti, de bányaipari, olajfinomítási, és mezőgazdasági fejlesztési projektekben is részt vesznek magyar cégek.

Noha Ghána az IMF segítsége ellenére államcsőd szélére került, még mindig a térség mintaállamának tartják stabilitása és gyors fejlődése miatt. A tavalyi GDP-bővülés 7 százalék feletti volt, Accrába és környékére áramlik a legtöbb működőtőke. Ghánában most kezd igazán fellendülni az aranybányászat – melynek hatékony kitermeléséhez elengedhetetlen a nálunk meglévő mérnöki tudás –, a szegedi születésű ghánai külügyminiszter nemrégiben arról beszélt, hogy országában nagy kereslet lenne a magyar gyógyszeripar termékeire.

Az orvosi műszereket gyártó Innovatio Management Kft. már Kenyában, Botswanában, Dél-Afrikában és Kongóban is jelen van. Ezeknek azért van kiemelt jelentősége, mert Afrikában személyes jelenlét nélkül nem lehet üzletet felépíteni. A költségeket megnövelik a szinte kötelezően fizetendő csúszópénzek is, ám tudni kell azt is, kit kell lefizetni, ehhez pedig elengedhetetlen a helyismeret. A bővüléshez a politika tehát csak keretfeltételeket tudja megteremteni, a munka dandárja a vállalatokra marad, akkor is, ha kereskedőházak ebben valamennyire segíteni tudnak.

A tudásunkkal mennénk legtöbbre Latin-Amerikában is

Latin-Amerika helyzete sok szempontból hasonlít Afrikáéhoz. Hajdú Lilla, a Kitekintő.hu nemzetközi kapcsolatok elemzője szerint Latin-Amerika gazdaságai vonzóak lehetnek, mert a válságot hamar átvészelték, és azóta dinamikusan növekednek. Igazán komoly lehetőségeket vegyes vállalkozások alapítására, a technológia-transzferre lát Hajdú. A szakértő szerint nem a távolság, hanem a pénz- és az információhiány a legfőbb akadályai annak, hogy a magyar kkv-k nem nagyon vannak jelen Latin-Amerikában. Utóbbiakon az újjáéledő diplomáciai kapcsolatok és a kereskedőházak segíthetnek, és pénzhiány is enyhíthető. Az Eximbank 287 millió dolláros hitelkeretet nyitott meg a magyar-mexikói és 299 milliósat a magyar-chilei vállalatközi együttműködés érdekében, de az Európai Uniónak is vannak kifejezetten a Latin-Amerikával való gazdasági együttműködést támogató programjai.

A földrészre bőségesen érkeznek olcsó fogyasztási cikkek Észak-Amerikából és Ázsiából is, ráadásul az országok több gazdasági együttműködésnek is tagjai (Mercosur – a dél-amerikai közös piac, illetve AdP – Csendes-óceáni szövetség). Ezért, ha kereskedelemről van szó, Balla Zsuzsanna, a Kitekintő.hu rovatvezető-helyettese szerint a nálunk működő latin-amerikai nagyvállalatok beszállítóivá válhatnának magyar cégek, melyek később a megszerzett tudást és kapcsolatokat önállóan is hasznosítani tudnák.

GDP-növekedés egyes latin-amerikai országokban

Van brazil középosztály

A 200 milliós Brazília a kontinens legnagyobb gazdasága, évi 2,5 százalékos növekedéssel. Hiába nagy a szegénység, rohamosan növekszik a középosztály, melynek vásárlóerejére lehet alapozni: tavalyi exportunk 79 milliárd forintot tett ki, és külön megemlítendő a magyar Hell Energy brazíliai sikere.

Vogel Dávid biztonságpolitikai szakértő a hvg.hu kérdésre kiemelte, hogy 2010 után élénkült meg a Magyarország és Latin-Amerika közötti kereskedelem, és ez különösen igaz Brazília viszonylatában. Vogel szerint Brazíliában leginkább kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) területen volna lehetőség együttműködésre.

Minisztériumi szintű együttműködés indult be többek között az ökológiai gazdálkodás, szőlészet és borászat, erdészet, élelmiszer-biztonság területén. Magyar szempontból kitörési pont lehet a gépipari beszállítás, orvosi műszerek, gyógyszerek, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, gépkocsik, számítógépek, vegyi termékek, mobiltelefonok területén – sorolta Vogel. Az itt generált forgalmat azonban meghatározó részben multinacionális vállalatok bonyolítják, tette hozzá a szakértő, így több keresnivalónk van olyan új építőipari termékek és technológiák területén, mint az üvegbeton, a gyorsépítésű technológiák és szennyvíztisztítók. Vogel külön kiemelte a Tudomány Határok Nélkül programot, melynek keretében közel két és félezer brazil hallgató tölthet egy évet Magyarországon.

Cseresznye helyett pirula és tumblr

A 17,6 milliós Chile egyértelműen a térség egyik legfejlettebb állama, a gazdasági növekedése évi négy százalék feletti, és a kultúra is közelebb áll az európaihoz. Hajdú Lilla kiemelte, hogy egy stabil demokráciáról van szó, ahol a magántulajdont tiszteletben tartják. Ráadásul Chilében képzett a munkaerő és kielégítő a közbiztonsági helyzet is. Eddig főleg irodai és háztartási kisgépeket, merevlemezeket, mobiltelefonokat, egyéb elektronikai eszközöket, vasúti biztosítóberendezéseket, gyógyszeralapanyagokat, vegyi anyagokat exportáltunk, sorolta Hajdú, miből állt össze a tavalyi 13 milliárd forint értékű kivitel.

Az elemző szerint lenne lehetőség a magyar szakértelemmel segíteni a chilei vízgazdálkodást, a bányaipart, a megújuló energiatermelést, valamint van lehetőség további exportbővítésre a gyógyszeripar és az IT területén. Ez utóbbira példa a Brickflow magyar startup chilei sikere. A külügy közleménye szerint Chilében a kétoldalú együttműködésre az energetikai, az élelmiszer-feldolgozóipari, az informatikai, gyógyszeripari és a bányászati technológiai ágazatok, valamint a védelmi ipar kínálnak lehetőségeket.

Mexikó és Ecuador messze van egymástól

Igaz, hogy Mexikó növekedése az utóbbi két évben lelassult, ám a 122 milliós piacot jelentő közép-amerikai országban komoly lehetőségek rejlenek. Balla Zsuzsanna, a Kitekintő.hu rovatvezető-helyettese elmondta, hogy 2004 óta 625 százalékkal nőtt a két ország egymás közötti összkereskedelme, tavalyi kivitelünk értéke meghaladta a 146 milliárd forintot.

Mexikóban az export-import tekintetében a gépek és szállítóeszközök jelentik a legjelentősebb árucikkeket, míg a második helyen a feldolgozott termékek állnak. Itt magyar cégek az autóbuszgyártásban, a gépkocsi- és szoftveriparban, valamint a környezetkímélő technológiákat, szolgáltatásokat nyújtó szektorban vannak jelen.

Ecuador viszonylag szegénynek számít, és itt kicsi az a vásárlóréteg, melyre építeni lehetne. Ecuadorral az áruforgalmunk elsősorban virág- és gyümölcsimportból, valamint gépipari exportból áll – mondta el Balla a hvg.hu-nak. Magyarország és Ecuador közötti gazdasági kapcsolatokban – a kereskedelmen túl – a tudományos-technológiai vetület kínálja az elsődleges együttműködési lehetőséget, amely a közös fejlesztésekkel és gyártás kialakításával realitássá válhat – fogalmazott Balla.

Nem mindenki lelkesedik azonban az újonnan meghirdetett stratégiáért, és nem csupán a keleti nyitás kudarca miatt. Inotai András, a Világgazdasági Intézet kutatója egy korábbi írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az afrikai és amerikai célországok meghódítása – ha lehetséges egyáltalán – túl drága. A kereskedőházak és az exporttámogatások nem fogják visszahozni a beléjük fektetett pénzt. Inotai szerint ha a magyar kormány valóban segíteni szeretné a magyar kkv-k külpiacra jutását, akkor a szomszédos országokba való exportot támogatná, és arra készítené fel a vállalatokat, hogy a nemzetközi versenyben helyt tudjanak állni.