#export


Nem is biztos, hogy komolyan bukunk az orosz embargón?

A közhiedelemmel ellentétben az Oroszország elleni szankciók, illetve az oroszok részéről az Európai Unióra kivetett korlátozások korántsem teljes körűek, illetve pontos meghatározás hiányában sokszor bizonytalan az értelmezés. Bár a hírek szerint napi 70 millió forintot bukik Magyarország a szankciókkal, ennek egy része alapos elemzés és felkészült exporttanácsadók segítségével menthető.



Az export a cégek az egyetlen mentsvára

Van még potenciál a hazai nagyvállalatok export tevékenységében, hiszen közel kétharmaduk alig vagy egyáltalán nem értékesít külföldre. Az exportálásban az ipari cégek a legaktívabbak, míg a többi szektorra ez csak kismértékben jellemző – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatás legutóbbi eredményeiből.


A pult alól adják újra a húst Putyin Oroszországában

Egyre inkább úgy tűnik, Oroszország lábon lövi magát az uniós élelmiszerek importjának betiltásával. Az orosz szankciók ugyanis közvetlenül az átlagembereket is érintik, ráadásul gazdaságilag is húsba vágóak a bejelentett intézkedések. Nem tudják azonnal pótolni az uniós húst, gyümölcsöt, zöldséget, és amivel sikerül helyettesíteni, az rosszabb minőségű és drágább lesz. Mindeközben a szankciókat épp Oroszország legközelebbi szövetségesei kerülhetik meg, a beloruszok és a kazahok komoly hasznot húzhatnak az embargóból. Az orosz gazdaság szekere pedig lejtőre kerülhet, az olaj árának csökkenése még rá is erősíthet erre. Vlagyimir Putyint mégis egyre jobban imádják, azt adja a népnek, ami kell: cirkuszt és kenyeret.



Elvitte az árvíz a szerb mézet

Elég gyászos lesz az idei szerbiai méztermelés, ugyanis a májusi áradások miatt jelentős sok méhkaptárat elvitt a víz, és kevesebb akácmézet tudtak a méhet összegyűjteni. A szektor vesztesége akár 20 millió euróra is rúghat.




Megéri bratyizni egy diktátorral?

Szerdán Budapestre érkezik Türkmenisztán elnöke, Gurbanguli Berdimuhamedov. Az elnök látogatásáról nem sokat tudni, korábban azt lehetett hallani, gazdasági megállapodásokat is köt a türkmének vezetője a magyar kormánnyal. A közép-ázsiai állammal egyelőre alig kereskedünk, de az ottani kapcsolatok kiépítése teljesen más mederben zajlik, mint nyugaton. Az meg, hogy az ország gyakorlatilag egy diktatúra, a nyugati kormányokat sem zavarja az üzletelésben, a magyar kormány is pragmatista megközelítést visz.


Tovább zakatol az export

2014 negyedik hónapjában az export és import euróban számított értéke 3,1, illetve 4,2 százalékkal bővült tavaly áprilishoz viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg többlete 47 millió euróval csökkent 2013 azonos hónapjához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken.


Huhognak, huhognak, de tényleg jön az összeomlás?

Dübörgő gazdaság, bővülő foglalkoztatottság, növekvő keresetek, csökkenő állampapír-hozamok, olcsóbb finanszírozás. És mégis, külföldről és belföldről egyaránt állandó a riogatás. Ha tényleg olyan rossz a helyzet, ahogy az elemzők mondják, miért nem omlottunk már össze több évvel ezelőtt? Elmagyarázzuk.



Külföldre készülnek a panyolai pálinkák

Külpiacokra lép termékeivel a Panyolai Szilvórium Zrt., amely az idén megkezdi gyümölcspárlatainak, köztük a Hungaricum-díjas pálinkáinak exportálását a nyugat-európai, az észak-amerikai és az ázsiai országokba - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cég vezérigazgatója az MTI-vel.


Bonthatjuk a pezsgőt, bejött Matolcsy tündérmeséje?

Rég nem látott gazdasági növekedési adattal örvendeztetett meg minket csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal. A magyar gazdaság 3,5 százalékkal nőtt éves alapon, ilyen jó eredményre 8 éve nem volt képes a magyar gazdaság. Nő a lakossági fogyasztás, nő az export, de vajon rémálomból tényleg tündérmesévé alakul a magyar gazdaság története?


A németek azt hitték, lerohanjuk őket

Tíz éve csak minden ötödik német támogatta a keleti bővítést: nagyrészük attól tartott, hogy vállalkozásaik tönkremennek, mert nem tudnak olyan olcsón termelni, mint a közép-kelet-európai országok. Ugyanilyen arányban tartottak a tömeges bevándorlástól is, háromnegyedük pedig azt gondolta, a bővítéssel Németországot masszív munkanélküliség fenyegeti majd, és emelkedik a bűncselekmények száma. Az aggodalmak közül viszont jóformán egyik jogossága sem igazolódott. A 2004-ben csatlakozó tagállamokra nézve azonban ez nem minden esetben örvendetes.


KSH: tovább nőtt a külkereskedelmi többlet

Az év első két hónapjában 3,9 százalékkal nőtt az export és 1,6 százalékkal az import a múlt év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérlegtöbblet 321 millió euróval 1,242 milliárd euróra emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn a részletes adatok alapján.